2025. december 26. 16:00
Az első menstruáció időpontját sokáig egyszerű biológiai mérföldkőnek tartottuk: annak a jele, hogy a lányok elindulnak a felnőtté válás útján. A kutatások azonban az elmúlt években egyre világosabban mutatják, hogy a menarche – vagyis az első menstruáció – ennél sokkal többet árul el a szervezet működéséről, sőt a későbbi egészségügyi kockázatokról is.
A menstruáció kezdete általában 12–13 éves korban következik be, de teljesen normális, ha ennél korábban vagy később indul el a ciklus. A tudomány szerint azonban az időzítés egy sor tényezővel összefüggésben áll, a testsúlytól a hormonháztartáson át a későbbi betegségek kockázatáig.
Korai menstruáció: mit jelezhet?
Több kutatás szerint azoknál a lányoknál, akiknek 12 éves kor előtt jön meg először a menstruációjuk, később nagyobb eséllyel alakulhatnak ki:
- szív- és érrendszeri betegségek,
- mellrák,
- illetve bizonyos hormonális zavarok.
A szakemberek szerint ennek oka az, hogy a szervezet tartósabban és hosszabb ideig van kitéve az ösztrogén hatásának, ami hosszú távon növelheti egyes hormonfüggő betegségek kockázatát.
Mit mutatnak a mellrákkal kapcsolatos kutatások?
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 400 ezer nő egészségügyi adatait elemezték újra, köztük 120 ezernél is több mellrákos esetet. A vizsgálat kimutatta:
Minél korábban indul el a menstruáció, annál magasabb lehet a mellrák kialakulásának esélye a felnőttkorban.
A szakértők szerint nem csak az számít, hány menstruációs ciklus követi egymást az élet során, hanem az is, milyen korán kezdődik a hormonális működés.
A testsúly is szerepet játszhat
A kutatások alapján a gyerekkori túlsúly szoros kapcsolatban áll azzal, ha egy lány átlagon felül korán kezd menstruálni. A normál testsúlyú gyerekeknél jellemzően 13 éves kor körül jelenik meg az első vérzés, míg a túlsúlyos lányoknál gyakran évekkel korábban.
A testzsírszázalék ugyanis befolyásolja a hormontermelést, és gyorsíthatja az érés folyamatát.
Mi befolyásolja még az első menstruáció időpontját?
A kutatók szerint több tényező is szerepet játszhat:
- Táplálkozás – a nem megfelelő étrend, a túlzott cukorfogyasztás vagy a szélsőséges diéták is hatással lehetnek a hormonháztartásra.
- Mozgás – a túl kevés és a túl sok sport egyaránt késleltetheti vagy siettetheti a menarche időpontját.
- Stressz – bizonyos vizsgálatok szerint a gyerekkori stressz is előrébb hozhatja a menstruáció kezdetét.
- Genetika – a családon belül gyakran hasonló életkorban jelentkezik az első menstruáció.
Mit tehetünk a kockázatok csökkentéséért?
Bár az első menstruáció időpontját nem tudjuk befolyásolni, az életmód változtatás sokat tehet a későbbi egészségügyi kockázatok mérsékléséért. Szakértők szerint különösen fontos:
- az egészséges testsúly megőrzése,
- a rendszeres mozgás,
- az alkoholfogyasztás mérséklése,
- a kiegyensúlyozott étrend, amely támogatja a hormonháztartás egyensúlyát.
Kutatások szerint azoknál a nőknél, akik nagyon korán, például 11 éves koruk előtt menstruáltak először, akár 15–20%-kal magasabb lehet a mellrák kockázata, mint azoknál, akik később kerültek pubertásba. Bár ez a tényező nem módosítható, az életmód hosszú távon jelentősen befolyásolhatja az egészségi állapotot.
Az első menstruáció nem csupán egy korszak kezdete, hanem olyan információkat is hordozhat, amelyek segíthetnek jobban megérteni a test működését és a lehetséges kockázatokat. Az időpontot ugyan nem befolyásolhatjuk, de a tudatos életmód hosszú távon sokat tehet az egészség megőrzéséért.
Nyitókép forrása: Pexels