A nullás méret nem tűnt el, mégis rácsodálkozik a világ

Az utóbbi években a legnagyobb divatházak mintha Csipkerózsika-álmukból ébredtek volna, legalábbis fél szemmel. Olyan – korábban jellemzően finoman szólva sem a testalkatbeli sokszínűségre törekvő – márkák is beadták a derekukat a valóságnak, tehát az inkluzív gondolkodásnak, mint a Victoria’s Secret. A Rihanna nevével és személyiségével fémjelzett Savage x Fenty bemutatók évek óta a sokszínűség ünnepeinek számítanak.

Több szakértő szerint azonban mintha a divat visszafordult volna az eddig megtett úton. Bár a méretbeli változatosság sokszor eddig is csak jelképes volt: egy-két más méret a vékony modellek özönében. Pedig rendkívül fontos kérdésről van szó, mivel az úgynevezett high fashion trendjei lecsorognak a mindennapokba. A változatos testalkatú modellek szerepeltetése pedig azt demonstrálná, hogy a testalkat nem divat kérdése és a divatnak nem is szabad bizonyos testalkatokat trendivé tennie – ahogyan történt ezt például a '90-es években, amikor 

az extrém vékony testalkatú modellek szerepeltetésére a nonszensz herione chic, azaz heroin sikk szót alkalmazták. 

A testalkatok reprezentációjáról rendkívül nehéz írni: a legtöbb szó, amit használunk – plus size, formás, kerekded, vékony – értékítéletet, minősítést hordoz, konnotációjuk, kicsengésük sértő lehet. A divat sokat tehetne azért, hogy a különböző testalkatok igazságos, egyenértékű szerepeltetésével korrektebb helyzet álljon elő. Valószínűleg ezért is kapta fel a nemzetközi sajtó is a nullás méret visszatérését, ami valójában nem is igazán tűnt el soha. 

A heroine chic visszatérésről írt cikket a New York Post Bye-bye booty: Heroin chic is back, azaz Bye-Bye popsi: a heroin sikk visszatért címmel, sorolva az idei szezon trendjeit és idézve Tyler McCall divatszakértőt, aki kétségbeesésében egy tweetjében úgy fogalmazott:

Kérem, annyira elegem van ebből. Tudom, hogy mindannyian úgy teszünk, mintha ez nem a vékony imádat visszahozásáról szólna, vagy mi a fene, de én ezt nem tudom tovább csinálni.

A Guardian szerzője az utóbbi hetek nagy bemutatói és divateseményei elemzésével támasztotta alá a jelenséget. Pedig a modellek elvileg nem vékonyabbak mint korábban, legalábbis a statisztika szerint. 

A Tagwalk összesített adatait idézte, amelyek szerint az idei szezon 247 divatbemutatójából 90-en szerepeltek plus size – azaz nem nagyon vékony – modellek, szemben az előző szezon 62 modelljével, de a márkák 64 százaléka még mindig csak az ultravékony testalkatú modelleket alkalmazza divatbemutatóira. Azonban az adatok csalókák: a statisztika ugyanolyan súllyal veszi figyelembe, a kevésbé ismert, jelentősen kisebb elérésű márkákat, mint azokat az óriásokat, akiknek divatbemutatóit százezrek várják és figyelik.

Így hiába a kisebb szereplők felelősségtudata, ha a nagyok diktálnak. 

Ráadásul a mostani trendek sokkal inkább előtérbe helyezik a testeket: az Y2K, azaz az ezredfordulós divat újjáéledése – csípőnadrágok, melltartószerű felsők, fűzők, apró miniszoknyák – egyértelműen közszemlére teszi a viselő adottságait, míg a korábbi, a hosszú, bő darabokon és a túlméretezett kötött ruhákon alapuló trend sokkal többet takart.

Az egyik ilyen árulkodó mérföldkő a korábban Kanye Westtel rövid, de nagy sajtóvisszhangot keltő kapcsolatban lévő Julia Fox színésznő egy novemberi, vörös szőnyeges megjelenése volt. A képhez sok kommentárt nem kell fűzni, a Guardian szerzője szerint Fox öltözéke nem ruhája, hanem teste volt:

A Fendinél a modellek csípőcsontja alá lógó nadrágokba bújtatott, leheletvékony, kötött ruhadarabok alatt látszottak a bordák a Guardian szerzője szerint.

A Versacénál hosszú, feszes, csupasz testfelület húzódott a farmerek derékvonala és az apró, melltartószerű felsők között.

A Burberrynél fekete csipkéből, a Stella McCartneynál pedig kristályhálóból készültek a második bőrnek tűnő kezeslábasok. Mindegyiket olyan modellek viselték, akiknek alacsony testzsíraránya miatt jól láthatóak voltak csontjaik, izmaik, a test ilyen-olyan süppedései.

A szezon egyik legnagyobb visszhangot kapott, a közösségi médiában mémmé vált pillanatát a Coperni hozta el: Bella Hadid kilenc percig gyakorlatilag meztelenül, egy szál apró bugyiban állt, miközben egy ruhát fújtak a testére. A mutatvány a Fabrican nevű újítást prezentálta: a fújható, levegőre száradó textília olyan, az ígéret szerint újrahasznosított anyagokat használó technológia, amely drasztikusan csökkentheti a szövetgyártás káros környezeti hatásait.

Voltak, azonban akik úgy érezték, hogy nemcsak a permetezhető textil, hanem Bella Hadid vékony testalkata is főszereplő volt. Bella Hadid a nepotizmus szóból eredő nepo girlnek, azaz családi háttere miatt a rivaldafénybe került modellnek indult (édesapja Mohamed Hadid milliárdos építész, édesanyja Yolanda Hadid modell, testvérei Gigi és Anwar Hadid modellek), mára azonban saját jogán vált a kifutók ünnepelt sztárjává. Az idei szezonban talán neki volt a legtöbb emlékezetes pillanata a kifutókon, a legnagyobb divatházak foglalkoztatták, nem véletlenül.

Lovisa Lager plus size modell ugyan szerepelt már a Vogue-ban és Calvin Klein-kampányban is, a legutóbbi szezonban egyetlen show-ra sem foglalták le.

Az újra divatba jött Y2K kinézet visszaveti a divatot

– fogalmazott, majd hozzátette: úgy érzi, mintha a formásabb modellek által elért fejlődés hátraarcot vágott volna. Lager arról is beszélt, hogy gyakran nagyon magányos munka közben. „Szinte mindig én vagyok az egyetlen gömbölyded modell a forgatáson vagy egy bemutatón. Ez eléggé megalázó érzés tud lenni. Hajlamos vagyok többet lógni a kreatív csapattal, valamint a haj- és sminkmesterekkel, mint a vékony testalkatú modellekkel.”

Sokszor a fotózásokon nincs is olyan ruha, ami jó lenne a teltebb testalkatú modellekre. Ilyenkor gyakran végül fehérneműben és kabátban fotózzák, ez ugyanis a megoldás akkor, amikor nincsen megfelelő méret.

Az emberek lusták. Nem öltöztetnek minket ugyanolyan tisztelettel

– fogalmazott.

Az Nlc.hu-nak Fehér Orsi, az egyik legnagyobb magyar modellügynökség, az Attractive Models vezetője azt mondta: álszent dolog lenne azt állítani, hogy a kilencvenes évekhez képest a legnagyobb divatházak kifutóin sokat lazultak volna a testméreteket illető szabályok. Még azzal együtt sem, hogy a divatvilág kommerszebb szintjein, a reklámokban, fast-fashion kampányokban valóban megjelent a testdiverzitás. 

Vannak azonban, akik teljes erővel mennek szembe a rossz beidegződésekkel. A brazil származású tervező, Karoline Vitto a londoni divathéten kizárólag nem nullás méretű modellekkel mutatta be legújabb kollekcióját. A Guardiannak arról beszélt: tudta, hogy nem akar kis – brit számozás szerint hatos vagy nyolcas, európai számozás szerint 34-es, 36-os – méretet viselő modelleket a kifutóra.

A legkisebb méret, amire nyitottak voltunk, a 10-es volt (európai számozás szerint 38-as), de végül a legkisebb méretet viselő modell 12-es (európai számozás szerint 40-es) volt. Olyan nőket akartam képviseltetni, akik a legtöbb show-ban nem látják magukat, és erős járást, erős személyiségeket kerestem

– fogalmazott.

Madeleine Østlie castingszakember ebben a szezonban Karoline Vittót segítette a kifutó szereplőinek kiválasztásában, Fernanda Liberti és Kerry J Dean fotósok bevonásával. A változatosság nem csak a méret, a nem a kor és háttér tekintetében is fontos szempont volt. Szerinte „hosszú utat tettünk meg. A különböző testeket már nem csak jelképesnek érezzük – bebetonozódott abba, ahogyan a divatról gondolkodunk.”

A Guardian szerzője szerint a nullás méret „visszatérése” túlmutat a divat világán. Ahogyan korábbi cikkünkben bemutattuk, Kim Kardashian valóságshow-szereplő-üzletasszony Marilyn Monroe történelmi jelentőségű ruhájában jelent meg a divatvilág ünnepén, a Met-gálán. Kim Kardashian 16 kilót fogyott ezért, címlapokra kerülve:
 

Nemrégiben a Guardian szerkesztőségi cikkben is kitértek a nagyon vékony testek visszatérésnek kérdésére. Mint írták: a divatipar természetéből fakad, hogy ingatag, és olyan idealizált képeket tükröz, amelyeknek szinte semmi közük nincs azoknak az embereknek a mindennapi valóságához, akik „e világtalan látomások” prózaibb értelmezéseit fogják megvásárolni.

Franciaországban törvénybe iktatták: az ügynökségeknek orvosi dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy modelljeik egészséges testtömegindexszel rendelkeznek. A törvény megsértéséért hat hónapig terjedő börtönbüntetés és kár 75 ezer eurós pénzbírság szabható ki. Az Egyesült Királyság a reklámfelügyeletre bízta, hogy a lakossági panaszokra reagálva betiltsa az egészségtelenül vékony modelleket ábrázoló reklámokat. A Guardian szerint ez az eső után köpönyeg esete. 

Jövőre a Met-gála a néhai Karl Lagerfeld előtt tiszteleg, aki Adele-t „egy kicsit túl kövérnek” nevezte, a divat soványságmániáját kritizálókat pedig kövér anyáknak, akik 

a tévé előtt ülnek a chipses zacskóikkal. 

A gála fővédnöke, az az Anna Wintour, aki aki 1998-ban azt javasolta Oprah Winfrey-nek Vogue címlapfotózása előtt, hogy adjon le 20 kilót.

Százból három magyar nőt gyötör a leghalálosabb pszichiátriai betegség, az evészavar. Augusztusban a Fókusz egy olyan, különleges szépségversenyen forgatott, ahol a legtöbb versenyző küzdött már valamilyen evészavarral. Van, aki 172 centiméteres magasságához 42 kilogrammra fogyott. Így találták meg a kiutat az alattomos betegségből:

Nyitókép:  illusztráció – Fotó: Jennifer Polixenni Brankin / WireImage / Getty Images