Akár 40 százalékkal emelkedhet jövőre a közös költség

Nehéz helyzetbe kerültek a társasházak és a társasházkezelők, akiknek jövőre minden bizonnyal jelentősen meg kellene emelniük a közös költségeket a rezsi változása, az infláció és az elszálló karbantartási árak miatt – erről beszélt az rtl.hu-nak Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára.

„A közös képviselők nagyon rossz mentális állapotban vannak, mert már csak velünk tudnak vitatkozni a lakók, a szolgáltatók ugyanis gyakorlatilag elérhetetlenek. Nekik, nekünk kellene megoldanunk azokat a problémákat, amelyek a rezsi változásából, az árak folyamatos emelkedéséből adódnak” – fogalmazott Molnár Sándor, aki kiemelte: a karbantartási, felújítási területen rendkívül megugrottak az árak, a szegmens díjszabásában még a forint árfolyamváltozásai is meglátszanak. Érzékletes példát is említett: egy lapos tető szigetelése nagyjából kétszeresére drágult az elmúlt három évben.

Nekünk kell a lakók elé állni jövőre. 2023 május 31-ig meg kell tartani a közgyűléseket, ahol majd le kell vezetni ezeket a folyamatokat, a költségeket pedig bele kell tenni a költségvetésbe. Ez a közös költség 20-30, de akár 40 százalékos emelkedésével járhat

 – magyarázta a szakember, aki arra is kitért, hogy gazdasági komplex folyamatok miatt kell emelésre számítani.

A biztosításokat is indexálják, ezek díjai is magasabbak lehetnek jövőre, a katás adózás átalakítása miatt pedig a karbantartási munkákért kell jelentősen többet fizetniük a társasházaknak. A kisadózók tételes adójának változtatása a takarítókat is érinti, megnövekedett költségeik miatt értelemszerűen árat kell emelniük.

Számos társasházkezelő szakember adózott korábban a kata szabályai szerint, az új adózási forma nekik plusz költségeket jelent, amit értelemszerűen áthárítanak vagy már áthárítottak a lakókra: „Tudok olyan közös képviselőről, aki rögtön a módosítás után módosíttatta a költségvetést, árat emelt. Máshogyan nem jött volna ki. A legnagyobb probléma abból fakadt, hogy sok vállalkozás – például a takarítók esetében – jött létre kiegészítő tevékenységként. Például volt olyan, a katasztrófavédelemnél dolgozó személy, aki a szabadnapjain elment festeni. Törvényesen a katát választotta, adót fizetett és emellett kedvezményes árat tudott adni. Ez a lehetőség megszűnt.”

Júliusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte hogy kivételes eljárásban módosítsák a katatörvényt. Erről a parlament mindössze egy nap alatt döntött, úgy, hogy a katás adózók jelentős része kiszorult a minimális adminisztrációval és kisebb adóterhekkel járó lehetőségből. A kormány ugyan 18 millió forintra emelte az éves katás bevételi értékhatárt, ám jelenlegi már csak magánszemélyeknek számlázhatnak a katás vállalkozók, cégeknek nem. 

Kivéve a taxisokat.

A kormány a kata átalakítását azzal magyarázta, hogy sokan visszaéltek vele. Később kiderült: elenyésző volt azoknak a katásoknak az aránya, akik valóban trükköztek az adónemmel. A módosítás az otthonápolásban résztvevőket is lehetetlen helyzetbe hozta, az RTL Híradó erről szóló riportját itt nézheti meg:

„Gyakorlatilag majdnem minden takarító katás volt. Nem tudják tartani a korábbi áraikat. Arról pedig akkor még nem is beszéltünk, hogy a közös képviselőknek meg kellene emelniük a fizetéseket: a 20 százalékos infláció mellett ezt talán magyarázni sem kell” – mondta Molnár Sándor, majd hozzátette: nem tudják, mi lesz január 1-jétől a minimálbérrel, pedig csak annak ismeretében tudnának előre kalkulálni a költségekkel és az elvégezhető munkálatokkal.

Az említett infláció viszont a lakókat is ugyanúgy érinti, mint a társasházakban dolgozó szakembereket. Hogy a lakók miből, illetve milyen reakciókkal fogják kifizetni magasabb költségeket, arról Molnár Sándor úgy fogalmazott:

Nem tudok erre mit mondani. A közös költséget fizetni kell, mert a csöveket nem érdekli semmi, azok kilyukadnak, a tetőt be kell foltozni, a csatorna eldugul. A lakásállományt védeni kell. Tudatosítani kell, hogy az infláció vagy az adóemelés lecsorog: a végén a fogyasztó, esetünkben a tulajdonos fizeti meg az árát.

A szakember korábbi cikkünkben magyarázta el, hogy a valódi hideg beálltával egyes társasházakban mekkora problémát jelenthet a körbefűtés, illetve hogy a rezsicsökkentés részleges eltörlésének anomáliái hogyan keserítik meg a lakók, illetve a társasházkezelők életét.

Az inflációs helyzetről a Híradó készített riportot:

Nyitókép: Lakóház a kőbányai Szárnyas utcai, vagy más néven Gyárdűlő lakótelepen. – Fotó: Róka László / MTVA / MTI