Belföld

Minek fűtsek, ha fűt a szomszéd? – indul a „háború” a társasházakban

Kovács-Angel MariannaKovács-Angel Marianna

2022. november 24. 7:46

A tél beköszöntével valóban szembe kell nézni az égető problémákkal: mennyit és milyen áron tudunk fűteni. Egyes társasházi lakók arra bazíroznak, hogy náluk akkor sem lesz elviselhetetlenül hideg, ha csak minimálisan ketyeg a gázóra. A rezsicsökkentés szabályozásában a finomhangolások után is akadnak anomáliák. Hogy mit tehet egy lakó vagy a közös képviselő? Nem sokat. 

 „Senki sem a saját pénztárcája ellensége” – ezzel az örök érvényű megállapítással érvelt álláspontja mellett az a nő, aki a Facebook egyik nagy beszélgetős csoportjában arról írt: nem fogják túlzásba vinni a fűtést, mert a szomszédaik majd úgyis fűtenek. További, meglehetősen szubjektív szempontok is megjelentek: „jól állnak”, „úgyis gyerekeik vannak”, „nagy autójuk van.” A csoportban intenzív vita alakult ki arról, hogy egy olyan társasházban, ahol nem központi, hanem egyedi fűtés van, jogilag, emberileg vagy éppen a realitás talaján állva mi várható el a lakóközösség tagjaitól. Voltak, akik szerint a társasházakban is létezik a közös teherviselés, mások szociális szempontokat említettek, és olyan is akadt, aki azzal érvelt, hogy a fűtésháborúban az veszít, aki „előbb rántja el a kormányt”.

Ennél hevesebb viták tanúja az a több budapesti társasház közös képviseletét ellátó szakember, aki arra kért minket, ne említsük nevét. Az egyik, nehezebb helyzetben lévő társasház példáján keresztül mutatta be, hogy hová vezet, ha nem korszerűsítik az ingatlanokat. „Az alapvető gond az, hogy nincs és nem is volt pénz. Hiába kellett volna már évekkel ezelőtt emelni a közös költséget, egyszerűen nem ment át. A nyugdíjasok joggal mondták, hogy nem akarnak többet fizetni, az Airnnb-sek pedig minél gyorsabb megtérülést akartak. Voltak, akik nagyon szorgalmazták az emelést, a pályázatokat. Ők voltak kisebbségben. Most pedig itt állunk egy befoltozott, de valójában rossz állapotú tetővel. És akkor a homlokzatról nem beszéltem” – magyarázta.

A lakógyűlésekről egyre rosszabb szájízzel távoznak a tulajdonosok: a földszinten élők a pince felőli, a legfelső emeleten élők a tető felőli szigetelést forszíroznák. A köztes szinteken élők többsége viszont nem járulna hozzá mások korszerűsítési kiadásaihoz. „Már abból is volt kisebb vita, amikor a liftet újíttattuk fel: a földszinten és az első emeleten élők nem akartak erre áldozni a közösből. Végül rábólintottak, de abba pluszt nem kellett beletenni. A szigetelést viszont nem tudnánk fizetni, a ház számláján most valamivel több, mint 1,5 millió forint van. Ez egy ekkora épületnél a nullával egyenlő. A hiteltől pedig nagyon ódzkodnak, főleg azok, akik kevésbé érintettek” – tette hozzá. Ő is tud arról, hogy egyes lakók már most arra bazíroznak, hogy a szomszédok majd fűtenek, így nekik csak minimálisan kell. Nem rosszindulatból, hanem azért, mert másban – a nyílászárók esetleges cseréjének milliós költségei miatt – nem reménykedhetnek. Abba kapaszkodhatnak, hogy ha ők nem is tudják szabadjára engedni a termosztátot, mert hamar a rezsicsökkentet limit fölé ugranának, nagyon hideg a közös falak miatt nem lesz. Olyanok is akadnak, akik a rövidtávú lakáskiadók miatt bosszankodnak: amikor van vendég, van fűtés, amikor nincs, akkor letekerik a termosztátot. A közös képviselő egyik esetben sem tud semmit tenni.

Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára úgy látja: a körbefűtés problémája az egyedi fűtéses lakásoknál akkor lesz igazán szembetűnő, amikor beköszönt a valódi tél. Hozzátette:

jogilag senki nem kötelezhető arra, hogy fűtsön, tekintettel a szomszédaira.

Nehezebb helyzetben vannak a földszinti és végfali lakások tulajdonosai, erre pedig gyors, olcsó gyógyír egyelőre nincsen. Arra számít, hogy mindez átgyűrűzik az ingatlanpiacra, és a korszerűtlen vagy valamilyen adottsága miatt nehezebben fűthető lakások csak nehezebben, olcsóbban lehet majd pénzzé tenni.

„Mondok egy példát. Felújíttatunk egy 64 lakásos, sorház jellegű, több lépcsőházas társasházat. A két végfalnál lévő lakások fűtése értelemszerűen nehezebb. 64 tulajdonosból mindössze nyolc akart szigeteltetni, akik érintettek a végfal szigetelésében. Az ugyanis, aki nem érintett, joggal mondja, hogy annak idején nem azért fizetett egymillió forinttal többet egy belső lakásért, hogy most a szélsők miatt kelljen nagyobb költségeket vállalnia” – mondta Molnár Sándor, aki úgy látja: társadalmi problémáról van szó, aminek kezelése nem a közös képviselők feladata.

A szakember szerint jelentősen jobb helyzetben vannak azok, akik központi fűtéses társasházi lakásban élnek. A központi fűtés nem csak a karbantartási költségek miatt olcsóbb. A társasházkezelőknek augusztus közepéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy egy gázórára hány lakás jut. Ha például 60, ezzel a számmal arányosan felszorozzák a rezsicsökkentéssel érintett fogyasztási limitet. Molnár Sándor szerint ezekhez a társasházakhoz az elmúlt egy-másfél hétben kezdtek el megérkezni az első számlák, és egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszer működik.

Természetesen azok, akik valamiért kevésbé figyelnek oda fűtésükre, illetve a társasház várható költségeire, így is borsot tudnak törni a lakóközösség orra alá. Korábban Bék Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az RTL Híradónak arról beszélt: „Abban az esetben ha központi fűtéses lakásról van szó és nincsenek felszerelve a lakásban külön mérőeszközök radiátorokra, akkor bizony ki lehet szúrni egyes tulajdonostársakkal. Vannak, akik pazarolnak, mert például nyitott ablaknál fűtenek, és vannak, akik viszont szeretnének normális mértékben vigyázni a fűtésre, de ez nem megoldható. Ha nem történik meg a mérőórák felszerelése, akkor sajnos mindenkinek egyformán kell fizetni.” A Híradó riportját itt nézheti meg:


Molnár Sándor egy másik, a társasházakat érintő anomáliára is felhívta a figyelmet: a régebbi társasházakban jellemzően több villanyórával oldották meg a közös helyiségek fogyasztásának mérését. Például ha lépcsőházanként van egy óra, ami méri a lift és a közös helyiségek fogyasztását, a lakóközösség mérőóránként 210 kilowattig kedvezményesen kapja az áramot. Egy négy lépcsőházas, négy liftes házban így 840 kilowattot fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron. Csakhogy az újabb, 2000 után épült társasházakban jellemzően már egy órára kötöttek mindent. 

Hiába van két vagy három lépcsőház, 130 lakás, egy villanyórát, egy villamos megtáplálást kapott az épület, és arról megy mondjuk négy lift, plusz hét szint világítása. Ha pedig saját kazános, akkor gyakorlatilag a 130 lakás kap 210 kilowattóra kedvezményes energiát. Ez egy hatalmas anomália, amit kezelni kellene

– szögezte le a szakember.

Molnár Sándor azonban hozzátette: a rezsicsökkentés részleges eltörlése olyan hirtelen jött, hogy a finomhangolást a jelek szerint már élesben intézi a kormány. Így történt ez a központi fűtéssel, november 21-én pedig arról tettek bejelentést, hogy azokra az állami és önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjesztik a rezsicsökkentést, amelyek nem minősülnek társasháznak. Így arra is lát némi esélyt, hogy ezt a problémát is kezelni fogják.

Nyitókép: illusztráció – Fotó: Róka László / MTVA / MTI

#Belföld#rezsi#rezsicsökkentés#rezsiemelés#társasház#ma