Sokkoló lehet az új gáz- és villanyszámla, ha elhitte a rezsiszámlán kimutatott megtakarításokat

„Energia-veszélyhelyzet van Európában” – kongatta meg a vészharangot Orbán Viktor múlt szerdán a Facebook-oldalán. Majd a kormány aznap délután bejelentette az eddig ismert rezsicsökkentés végét. 

Augusztus elsejétől a 210 kilowattóra feletti áram és 144 köbméter feletti gázfogyasztásért piaci árat kell majd fizetni. 

Bár a kampányban a Fidesz egyik fő ígérete a rezsicsökkentés megvédése volt, ez sok családnak drasztikus áremelést jelent majd.

Németh Szilárd rezsibiztos (képünkön) a sajtótájékoztatón arról is beszélt, a kormány számításai szerint rezsicsökkentés nélkül hogyan alakulnának egy átlagfogyasztó számlái.

7 750 helyett 50  833 forint lenne a villanyszámla. Gáznál ugyanez az összeg havonta 15 ezer 833 forint, és ha nem lenne rezsicsökkentés, nem tartanánk fent a rezsicsökkentést – ahogy ezt a baloldal egyébként javasolta – akkor 131 ezer 441 forintot kellene fizetni 

–  sorolta a politikus.

A kormány szerint csak annak kell majd többet fizetnie, aki az átlagosnál több gázt és áramot használ, és úgy számolnak, hogy a háztartások háromnegyedét nem érinti majd az intézkedés. A bejelentés után azonban vélhetően százezrek keresték elő az elmúlt hónapokban kapott sárga csekkeket, hogy ellenőrizzék: mire számíthatnak.

Dühös és értetlen fogyasztók

„A rezsicsökkentés vége és az értelmezhetetlen bejelentések a mi családunkban is hatalmas felháborodást váltottak ki” – panaszkodott egy Vas megyei olvasónk. Azt kérte, ne áruljuk el a nevét. Levelében azt írja: nem tudja, hogy jöttek ki a kormányzati példákban szereplő új rezsiárak. „Korábban kötelezővé tették a szolgáltatóknak, hogy feltüntessék, a csökkentés nélkül mennyit kellene havonta fizetni” – értetlenkedik.

A levélhez csatolta a legutolsó villanyszámláját is. Az áramért eszerint 17 210 forintot számláztak, ami rezsicsökkentés nélkül 22 857 forint lett volna. A különbség 5 647 forint –  szóval szerinte érhetetlen, hogyan beszélhetnek többszörös emelésről a kormánypárti politikusok. A gázt átalányban fizetik, kerekítve havi 24 ezer forintot. Arról elképzelésük sincs, hogy az hogyan változik. „Miért kellett kiüríteni kasszát, ha most így pótolják” – teszi fel a kérdést a levele végén.

Tíz évvel ezelőtti adatokból számolnak

A rezsicsökkentés részeként a lakossági áram és gáz árát 2013 óta központilag szabják meg. Ezt nevezik hatósági árnak. A szolgáltatókat ugyanebben az évben kötelezték arra, hogy a rezsicsökkentéssel megtakarított pénzről tájékoztassák a fogyasztókat. A közös képviselőknek azóta a lépcsőházakban, egy vitrinben, a közműcégeknek pedig a számlán kell kiírni, hogy mennyit spórol a fogyasztó. Narancssárgával – ami a Fidesz színe. Az „egységes közszolgáltatói számlaképről” szóló törvényben azt is pontosan előírták, hogy a megtakarítás mértékét hogyan kell kiszámolni.

A jogszabály alapján a földgáznál és az áramnál „a 2012. december 1-én hatályos árképzéshez képest” számolják ki a rezsicsökkentéssel megtakarított összeget. A számlákra így a rezsicsökkentés előtti ár és a „fogyasztás alapján fizetendő összeg” különbsége kerül, „összegszerűen feltüntetve”. A rezsicsökkentés bevezetése óta megspórolt összeget pedig az így kimutatott megtakarítás időarányos felszorzásával számítják ki.

Vagyis a számlákon lassan tíz évvel ezelőtti, a rezsicsökkentés bevezetése előtt érvényes adatokból dolgoznak.

Szakértő: megtömte az állami cégek  zsebét a rezsicsökkentés

Ezt a számítást az általunk megkérdezett energetikai szakértő falsnak nevezte. „Egy olyan árhoz viszonyítanak, ami már régen nem érvényes” – mondta az rtl.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán kormány energiaügyi helyettes-államtitkára. Szerinte ha a rezsicsökkentés tényleges hatását akarnák megmutatni, akkor nem egy múltbeli árhoz kellene viszonyítani, hanem a folyamatosan változó piaci árhoz. A szakember úgy látja: azért kellett így számolni, hogy mindig jelentős megtakarítást lehessen kimutatni.

Azokban az időszakokban, amikor a földgáz piaci ára alacsonyabb volt a hatósági árnál, akkor nem kellett kimutatni a számlákon, hogy a fogyasztó épp veszít a rezsicsökkentéssel. Mert az állam aktuálisan sokkal olcsóbban vásárolta a földgázt a piacon, mint amennyit az emberek fizettek érte.

A szakember szerint ha ez rákerült volna a számlákra, és minden fogyasztó postaládájába bedobják, az politikailag elég nehéz helyzetet teremtett volna a kormánynak. „Ilyenkor negatív előjelű megtakarítást kellett volna a számlákra írni” – mondta.

Holoda Attila szerint a világpiaci ár 2014-től tartósan alatta volt a rezsicsökkentett árnak, 

vagyis az állami cégek az energiát egyre olcsóbban vették – és jókora haszonnal értékesítették tovább az embereknek.

„Az állami cégek komoly nyereséget értek el azzal, hogy a magyar fogyasztók úgymond rezsicsökkentett árat fizettek azért az energiáért, amit a cégek jóval olcsóbban szereztek be” –  mondta a szakember.

Ennek is köszönhetően az állami áramszolgáltató 2017-ben megháromszorozta a nyereségét: 1,7 milliárd forintról 5,4 milliárd forintra. A lakossági gázszolgáltató profitja pedig húsz százalékkal nőtt és a 7 milliárd forintot is meghaladta. Az ország legnagyobb földgázkereskedőjének nyeresége pedig abban az évben csaknem a két és félszerese lett az előző évinek. Mostanra viszont fordult a helyzet: a világpiaci árak elszabadultak, a hatósági ár miatt az emberektől kevesebb pénzt szednek, vagyis Holoda Attila szerint az MVM veszteségét közpénzből kell kipótolni.

Kisebb számla jött volna rezsicsökkentés nélkül

Korábban az RTL több műsorában is kiszámoltuk, hogy mennyivel lett volna olcsóbb a rezsi, ha nem hatósági árat kellett volna érte fizetni. 2018 februárjában például a Magyar Balóval című műsorunk egyik munkatársának rezsiszámláit néztük meg. Az aktuális gázszámlája rezsicsökkentéssel 16 869 forint volt, piaci árral számolva azonban 11 540 forintot kellett volna fizetnie. Ez 5 329 forintos különbség. A villanyszámlájánál csekélyebb volt a különbség, de a hatósági ár miatt így is 749 forinttal többet kellett fizetnie.

2018 márciusában a Házon kívülben is számolgattunk. Akkor a riporter rezsiszámláit. Az áramszámlánál a piaci és a hatósági ár között húsz százalékos volt a különbség – ami évente majdnem 12 ezer forint. A rezsicsökkentett gázszámla 18 943 forint volt, ami az akkori világpiaci árral számolva 13 097 forint lett volna.

Ki kap majd durván magasabb számlákat?

Az rtl.hu megkeresésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt közölte, hogy a rezsiszámlákon feltüntetett megtakarítások kiszámítása az egyetemes szolgáltató, vagyis az állami MVM feladata. Azt is írták, hogy az ügyfelek tájékoztatását a fogyasztóvédelem ellenőrzi. Mivel az önálló Fogyasztóvédelmi Hatóságot 2016 végén megszüntették, a feladatot előbb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd a mostani Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium kapta.

Ha a számlák számításánál pár hét múlva tényleg áttérnek a világpiaci árra, akkor

a fogyasztók jelentős része jóval magasabb számlát kaphat, mint amire a számláin található tájékoztató alapján számíthat.

Az rtl.hu az állami közműszolgáltatót, az Igazságügyi Minisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste, hogy ez hány családot érinthet. Azt is megkérdeztük, hogy miért nem frissítették a rezsiszámlákon közölt megtakarítás számítási módját. Választ egyelőre nem kaptunk – de ha megérkezne, közölni fogjuk.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd