gazdaság

Itt az igazi rezsidémon: így lő ki egy kisgyerekes család rezsije ősztől

Kovács-Angel MariannaKovács-Angel Marianna

2022. július 14. 17:27

Nem luxusfogyasztók, mégis botrányosan megdrágul a kisgyerekes család rezsije, pedig a rezsivédelmi alap miatt plusz adókat vetett ki a kormány több szektorra is. Az energetikai szakértő szerint rengeteg magyar család fog sokkal többet fizetni. És nem azért, mert a medencéjüket fűtik.

A kisadózók tételes adója (kata) után a rezsicsökkentéshez is hozzányúlt a kormány, utóbbit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a szerdai Kormányinfón. Az energia-veszélyhelyzet miatt hétpontos csomagot állítottak össze, ennek első hat pontja közvetlenül kevésbé érinti a lakosságot, szemben a hetedik ponttal, amely szerint az „átlagfogyasztásig” lehet igénybe venni a rezsicsökkentést, afölött a piaci árat kell fizetni. Németh Szilárd Fidesz-alelnök érzékletesen szemléltette, mit jelent ez a számok nyelvén:

  • Az elektromos áram esetében az átlagfogyasztó, akinek jár a rezsicsökkentés, havi 7750 forintot fizet, ez piaci áron 50 833 forint lenne.
  • A gáznál a rezsicsökkentett számla 15 833 forint, piaci áron ez 131 441 forint lenne.

Gulyás Gergely szerint a fogyasztók mindössze negyede fog többet fizetni, felületesen szemlélve erre utal az „átlagfogyasztás” megnevezés is. Utóbbit a kormány a gáz esetében havi 144, évi 1729 köbméterben, az áram esetében havi 210, évi 2523 kilowattóra mennyiségben határozta meg. 

Az RTL Híradó riportját a Kormányinfóról itt nézheti meg:


Másképpen látja az érintettek arányát Holoda Attila energetikai szakértő, aki szerint érdemes górcső alá venni az „átlagfogyasztás” kifejezést, ugyanis nem azt jelenti, amire sokan először gondolhatnak. Nem arról van szó ugyanis, hogy a magyar háztartások többsége hozzávetőlegesen ennyit fogyaszt.

A 1729 köbméteres éves átlagfogyasztás úgy jöhetett ki, mint ahogyan az átlagkeresetet számolják. Ez nem az átlagfogyasztás, hanem a fogyasztások átlagértéke.

Ahogyan a kereseteknél is a mediánt kellene nézni, úgy a fogyasztásnál is ezt az értéket kellene alapul venni. Ennél azt nézik meg, hogy melyik az a fogyasztási érték, amibe a legtöbb fogyasztó beletartozik: jóval magasabb szám jönne ki” – mondta Holoda Attila, aki 2012-től rövid ideig energetikáért felelős helyettes államtitkárként is rálátott az államigazgatásra. Akkoriban egy javaslatot is elküldött a kormánynak, ekkoriban – tehát tíz éve – 3 ezer köbméter gáz- és körülbelül 1490 kilowattórás villamosenergia fogyasztás számított a mediánnak. 

Ebben nagyjából az emberek 94 százaléka volt benne, a maradék hat százalékot szerettük volna kirakni a szabadpiacra. Amit én akkor Lázár Jánostól és Orbán Viktortól kaptam… Utóbbi üzent, hogy hogy találok én ki olyat, hogy bárkinek is emelkedjen az energia ára. Most megcsinálták

 – elevenítette fel Holoda Attila, aki szerint Gulyás Gergely kijelentése, miszerint a fogyasztók háromnegyede az általuk közölt átlag alatt vételez, egyszerűen nem igaz. 

„A fogyasztóknak a háromnegyede lehet, hogy ebbe tartozik, de ebben benne vannak azok is, akiknek hat házuk van és például alkalmanként adják ki őket, tehát a fogyasztás is alkalomszerű. Egy normál, átlag család – ahol értelemszerűen folyamatos a fogyasztás – az nem fér bele ezekbe a keretekbe. Most fog sok szavazó nagyot nézni, amikor rájönnek, hogy ők is kicsúsznak és sokkal többet kell fizetniük” – fogalmazott a szakember, aki szerint jelentős probléma, hogy a magyar bérek, illetve az életszínvonal nem zárkózott fel Nyugat-Európához, így a családoknak nincsen anyagi mozgásterük az olyan milliós tételekre, mint például az energetikai korszerűsítés alapját jelentő szigetelés. 

Motiváció sem volt erre, hiszen a rezsicsökkentés elfedte a problémákat, elaltatta a lakosságot

– véli Holoda Attila, aki szerint valószínűleg az emberek jobban jártak volna, ha a rezsicsökkentés milliárdjait az otthonok korszerűsítésére odaadta volna a kormány a háztartásoknak. Úgy látja: rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik korszerűtlen, szigetelés nélküli ingatlanokban élnek, nekik esélyük sincsen milliós beruházásokra, az „átlagfogyasztás” kereteiből viszont medencefűtés nélkül is kicsúsznak. Éppen azok, akik a leginkább rászorulnának a segítségre és nem nevezhetők luxusfogyasztóknak.

„Ismerve a miniszterek hozzáértését, vélhetően áttelefonáltak az Energetikai Hivatalba, hogy menyi az átlag fogyasztás. Ők megnézték, hogy hány fogyasztási hely van bejegyezve – beleértve azokat is, akiknek több tucat lakásuk van és a kiadásból élnek, itt minden lakás egy-egy fogyasztási helynek számít – és ezt vehették egy családnak. Azok fognak beleesni a kvázi luxus kategóriába, akik a leginkább rászorulók, akiknek nem volt pénzük modern házakat építeni, átalakítani vagy milliókat fizetni egy szigetelésért” – fogalmazott a szakértő, aki szerint félrevezető, hogy a kormány azt kommunikálja, hogy kizárólag ők szabályozták az energiaárakat a lakosság számára, ugyanis ez a rendszerváltozás óta így van.

„A sokat emlegetett Gyurcsány-időszakban több sávba sorolták a fogyasztókat. Önmagában azt is hibának tartom, hogy most csak egy sáv van, az a felettiek pedig hirtelen kikerülnek a szabadpiacra. 

A korábbi időszakban soha, de soha nem volt olyan, hogy lakossági fogyasztó piaci árat fizetett volna.

A magyar jövedelemviszonyok ugyanis ezt nem tették és nem teszik lehetővé. Úgy lehetett volna érzékenyebben megoldani a helyzetet, hogy több sávot alakítanak ki, ebben a legkisebb fogyasztók komoly kedvezményeket kaphattak volna, míg a felső tízezer, tehát nagyjából a lakosság hat százaléka fizetett volna piaci vagy ahhoz közeli árat fizetni” – magyarázta Holoda Attila, aki kiemelte: piaci árat ipari fogyasztók fizetnek általában, nem a lakosság.

Hogy mégis kik férhetnek bele a kormány által meghatározott keretekbe? A nagyon kicsi fogyasztók, tehát például egy egyedül, kis lakásban élő személy, aki ritkán most és nem nagyon használja a tűzhelyet, legfeljebb melegítésre. Vagy azok, akik korszerű lakásban, korszerű gépek között élik életüket.

Lecsap a rezsidémon a Kádár-kockára

Szerettük volna megnézni, mit jelent egy lakásban, illetve egy házban élő családnál a kormány szerdai bejelentése. Az érintettek értelemszerűen nem tudják igénybe venni a nagycsaládosoknak járó könnyítést.

Az első példában szereplő család egy régi budapesti bérházban található, 61 négyzetméteres lakásban él, egy gyermekkel, általában modern, energiatakarékos gépeket használ, a fűtést és a meleg vizet modern, kondenzációs kazán szolgáltatja, gáztűzhelyen főznek, nyílászáróik újak, korszerűek. A gázórát évente egyszer olvassa le a szolgáltató, átalányként havi 134 köbmétert számol el, vagyis még beleesnek az átlag alatt fogyasztók kategóriájába. Havi gázszámlájuk így bruttó 14 903 forint. Hasonló a helyzet a villamosenergiával, a szolgáltató havonta 193 kilowattóra fogyasztást számol el, amiért bruttó 7 256 forintot számláz. Takarékoskodniuk azonban nekik is kell, ezek a számok ugyanis a tavalyi fogyasztásukról árulkodnak. Ha idén többet fogyasztanak és az „átlag” fölé ugranak, nekik is jobban a zsebükbe kell nyúlniuk. A tulajdonos pontos összeget nem tudott mondani a korszerűsítés költségeiről, 

becslése szerint a kéménybéleléssel, az új nyílászárókkal és kazánnal nagyjából 3,5 millió forint lehetett. 

Emellett háztartási nagygépeik A+ és A++ energiaosztályúak, ezek ára valamivel magasabb, mint a kevésbé takarékos eszközöké.

A másik példában szereplő, egygyermekes házaspár Budapest agglomerációjában vett egy rendszerváltás előtt épült, úgynevezett Kádár-kockát, aminek szigetelését nemrég fejezték be. Utolsó gázszámlájukat azonban még a korábbi átalány alapján állította ki a szolgáltató: havonta 165 köbmétert számláznak, ami a rezsicsökkentéssel bruttó 19 271 forintot jelentett. Mivel ez a fogyasztás meghaladja a 144 köbméteres átlagot, 21 köbmétert már piaci alapon kell kifizetniük.

  • Az alapdíj nettó 766 forint,
  • az I. árkategóriába eső 100 köbméterért nettó 8 241 forintot fizetnek,
  • a II. árkategóriába esik 44 köbméter, ami nettó 4165 forint lesz a piaci áron számláznak majd 21 köbmétert, ami nettó 19 173 forint,
  • ez összesen nettó 32 345 forint, erre jön még az áfa.

Vagyis a havi gázszámla összesen 41 078 forint lesz. Legutóbb 19 271 forint volt.

Az áramszámlájuk egy kicsit még bonyolultabban áll össze, ezért itt csak közelítő árat tudunk számolni. Ma két árkategóriában összesen 408 kilowattórát számol el a szolgáltató. Ebből a jövőben csak 210 kilowattórát számolhatnak el a rezsicsökkentett áron, vagyis nagyjából így áll össze a számlájuk:

  • elosztói alapdíj: nettó 160 forint,
  • rezsicsökkentett díj 210 kilowattórára (energia, átviteli és elosztói díj összesen): nettó 5985 forint
  • ha piaci áron számolnak el 198 kilowattórát: körülbelül nettó 37 729 forint,
  • ez összesen nettó 43 874 forint, erre jön még az áfa.

Vagyis nagyjából bruttó 55 720 forint lesz az áramszámla. Az utolsó számlájukon 13 622 forint szerepelt.

Ezen árnyalhat, hogy a család bojlere éjszakai árammal megy, Gulyás Gergely pedig a Kormányinfón nem beszélt arról, hogy megmarad-e a B-tarifa, azaz az éjszakai áramvételezés. Ha megmarad, akkor a helyzet kevésbé súlyos, hiszen a villanybojler fogyasztását – havi 121 kilowattórát – kedvezményes díjjal számlázhat a szolgáltató. Ebben az esetben csak havi 77 kilowattóra után kellene az emelt díjat fizetni, ami piaci áron így is több mint 18 ezer forintot jelent, míg kedvezményes áron csak 2800 forint lenne.

A házaspár az energetikai korszerűsítés keretében vett egy új, kondenzációs gázkazánt, amire 271 810 forintot költöttek. „Ezen felül 10 centiméteres dryvit szigetelést rakattunk fel, ennek költsége mintegy 4 millió forint volt. A kicsi miatt vásároltunk két klímát is, mivel idén nyáron már előfordult, hogy 28 fok is volt a házban. Ezekre 350 ezer forintot költöttünk, de valószínűleg nem nagyon fogjuk őket használni. Azért abban bízom, hogy a gázszámlán majd érződni fog a szigetelés és az új kazán, és legalább ott beférünk majd az átlagba. A villanynál nem nagyon van hova hátrálni” – mondta az édesapa, aki hozzátette: a klíma mellett egy szárítógépet is vásároltak, az alacsony fogyasztás itt is szempont volt, ezért egy hőszivattyús modellre esett a választásuk, ez 172 ezer forinttal terhelte meg a kasszájukat.

 „Még a villanybojlert tudnám lecserélni, de akkor vagy gázzal állítok elő melegvizet, vagy egy energiatakarékosabb bojlert veszek és drukkolok, hogy beférjünk az átlagba. Ja, és az évek alatt minden izzót LED-esre cseréltünk. Fizikailag lehetetlennek érzem beférni az átlagba. Még szerencse, hogy megtartottuk a Jancsi kályhát, viccesen azt mondtuk, jó lesz majd, ha Putyin elzárja a gázcsapokat, de nem hittem volna, hogy majd Orbán miatt fogok fával fűteni. De tök jó, hogy elköltöttünk majdnem 5 millió forintot, ami soha sem fog megtérülni” – fogalmazott a friss apuka.

Nyitókép: gázóra állását gögzíti egy postás Debrecenben. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

 

#gazdaság#rezsicsökkentés#rezsi#németh szilárd#gulyás gergely#ma

Címlapról ajánljuk