Az Európai Bizottság még ebben a hónapban javasolni fogja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. A folyamatot Magyarország akaszthatja meg, az Ukrajnában élő magyarok jogaira hivatkozva.

Az Európai Unió azért nem tudott egységes állásfoglalást kialakítani a georgiai parlamentben kedden elfogadott orosz mintájű „ügynöktörvény” miatt, mert Magyarország blokkolta a tagállamok közös nyilatkoztatát.

Kedden elfogadták Tbilisziben azt a törvényjavaslatot, ami ellen az utóbbi hetekben százezrek tüntettek. Az ülésteremben előtte elszabadultak az indulatok.

A georgiai kormánypárt célja az orosz mintára írt törvénnyel egyes vélemények szerint az uniós csatlakozás szabotálása. 

A kormány szerint nem ebben állapodtunk meg, amikor 20 éve Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerintük Brüsszel azt ígérte, hogy „tisztelni fogjuk egymást”, ezzel szemben „bennünket, magyarokat nem tisztelnek”. Azonban nem csak Brüsszel ígért egyet s mást: Magyarország ugyancsak számos vállalást tett, amikor 2004-ben az EU teljes jogú tagja lett. Összeszedtük, mikor sértette meg a magyar állam az uniós szabályokat az elmúlt években, megszegve a csatlakozásunkkor vállalt kötelezettségeket.  

Támogatják Ukrajnát a tagság felé vezető úton.

Amikor 2004. május 1-jén az RTL esti Híradója adásba került, Magyarország már több mint 18 órája az Európai Unió tagja volt. A csatlakozás alkalmából a Parlament előtt ünnepélyesen felvonták a magyar zászlót, majd katonazenekar játszotta el az EU himnuszának számító Örömódát. Ekkor még büszkén lobogott az uniós zászló a Parlamenten. Mindeközben a sétálóutcává változott Andrássy úton uniós nemzetek zenéit hallgathatták az újdonsült uniós polgárok a tagállamok színeire festett padokon. Az Európa sugárót rendezvény összesen 30 millió forintból valósult meg. A Szabadság híd füves pázsittá változott, és volt olyan falu, ahol három és fél kilométeres nemzeti szalagot feszítettek ki. Máshol utcabállal és a régi magyar szokások felelevenítésével ünnepeltek. A Fókusz pluszban pedig azt mutattuk meg: Budapesten a világ legnagyobb homokórájával várták, hogy megkezdődjön az új időszámítás. 

Már 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Május elsején Budapest ezt egy nosztalgiakoncerttel ünnepli a Hello Európa Fesztiválon. A Fókusz stábja ott járt a főpróbán, Pásztor Anna és Wolf Kati azt is elárulták, hogyan élték meg az EU-csatlakozást.

Sikertörténetnek nevezte Von der Leyen a 2004-es bővítést, amikor Magyarország is EU-tag lett.

Békés forradalom zajlik Tbilisziben, amióta a Moszkva-barát kormányzat a széles körű tiltakozások ellenére ismét beterjesztette és a georgiai parlament kormánypárti többsége első olvasatban el is fogadta az orosz mintára készült, a „külföldi érdekeket szolgáló” civil szervezeteket megbélyegző törvényt. Az EU-párti georgiaiak több mint egy hete mindennap tüntetnek, miközben az oroszbarát kormányfő a héten Budapestre látogat.

Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő az RTL Híradójának adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített ahhoz, hogy az EU tagja lehessen, és Orbán Viktor az orosz elnök érdekeit szolgálja, amikor blokkolja a csatlakozást. 

A francia elnök tisztességtelennek nevezte a magyar miniszterelnököt.

Kap-e Ukrajna újabb támogatást az Európai Uniótól és megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások? Ezek a legfontosabb kérdések a csütörtökön kezdődött uniós csúcstalálkozón. A legtöbben arra kíváncsiak, meggyőzhető-e Orbán Viktor arról, hogy ne vétózzon ezekben a kérdésekben. Brüsszelben van a híradó tudósítója.

A képek alapján feszült hangulatban beszélhetett egymással Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elfogadták a 2023-as bővítési csomagot, amiben Ukrajna és Moldova felvételét javasolták az Európai Unióba.