Olaszországban május közepén újraindulhat a turizmus az olasz miniszterelnök szerint. A külföldről érkezőknek az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcináról szóló igazolást kell bemutatniuk. Vagyis azoknak a magyaroknak, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak - hiába van meg mindkét oltásuk - negatív tesztre lesz szükségük, és 5 napra karanténba kell vonulniuk, ha Olaszországba mennének.

Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta, már pénteken elérhetjük a négymillió beoltottat, ami után minden védettségi igazolással rendelkező vendéget fogadhatnak. Az igazolványt bejelentkezéskor kérik majd a hotelek. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint a következő hetekben dől el, hogy minden szállásadó újra tud-e nyitni.

A vendéglátóhelyek már ezerrel készülnek a nyitásra, az optimisták pedig óriási tömegre számítanak. Ehhez viszont még nekik is idő kell - és sok helyen munkaerő - ha azt a színvonalat szeretnék hozni, amit az elmúlt években. Lassan zöldre vált a lámpa, de ha a Balatonon kiteszik a megtelt táblát, akkor is nagyon sok lehetőség van még az országban.

Megérkeztek az első német vakcinaturisták Moszkvába. A városnézéssel egybekötött utazást egy norvég iroda szervezte. A résztvevők így hamarabb hozzájuthattak a koronavírus elleni szerhez, mint ahogy Németországban megkaphatták volna azt. Mindezért azonban mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Közben az amerikai Alaszka vezetése ingyen oltás ígéretével próbálja az államba csábítani a járvány miatt elmaradt turistákat.

Korlátozások nélkül utazhatnak Horvátországba és Görögországba azok, akik már megkapták a COVID oltást, függetlenül attól, hogy melyiket. A Magyar utazási Irodák Szövetsége szerint a turizmusból élő országok többsége hamarosan szintén enyhíthet a beutazási szabályokon. Az viszont egyelőre kiszámíthatatlan, hogy idén drágább vagy olcsóbb lesz-e külföldön nyaralni.

Óvatos, inkább elutasító választ adtak a járványügyi szakemberek a nyitással kapcsolatos kérdésre - erről beszélt Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor, miután délután találkozott az Egészségügyi Tudományos Tanács tagjaival. Tegnap szintén a Facebookon azt mondta, ő a fokozatos nyitás híve. A szállodaszövetség szerint jó lenne minél hamarabb információt kapni, mert nem minden vendéglátós tud pár nap alatt felkészülni a nyitásra.

A koronavírus-járvány miatt nemcsak a turisták tűntek el, hanem az idegenvezetők is, akik mostanra már az utolsó tartalékaikat élik fel. Mi lesz velük, ha nem indul be a szezon?

Kádár Tamás a Sziget Kft. ügyvezető igazgatójaként 40 kollegáját veszítette el az elmúlt egy évben. A turizmus és vendéglátás rengeteg cégével állnak kapcsolatban. Úgy látja, több ezer kis-, középvállalkozás és nagy cég került a tönk szélére a koronavírus-járvány miatt. Ha kaptak is állami támogatást, sokuknak a novemberre ígért pénz sem érkezett meg, miközben irodát kell bérelni, a munkaerőt kifizetni. Lassan egy éve áll világszerte minden, ennyi idő alatt pedig szinte mindenkinek elfogyott a tartaléka is.

Hogyan változik át a turizmus a koronavírus-járvány után? Az utazási irodákban az emberek már karácsony előtt elkezdtek utakat foglalni idén nyárra. Az időjárás és a tömeges oltás is bizakodóvá tehette őket. Jogosan?

Nyárig zárva tarthatják az éttermeket, a szállodákat és a múzeumokat - erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter Híradónk kérdésére. Gulyás Gergely azt mondta, a turizmusban a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes számolni. Az jár jól, aki már most egész évre megtervezi a szabadáságát az általunk megkérdezett szakértő szerint. Akkor is, ha nem lesz hová utaznia.

Leghamarabb nyáron indulhat újra a turizmus - az állami Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint. Guller Zoltán meghosszabbított ágazati bértámogatását ígért. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy az emberek melegételre költhessék a SZÉP-kártyájukon rekedt összeget. A szálláshely és a szabadidő alszámlákon hónapok óta halmozódik a pénz a korlátozások miatt.

Karácsony Dubaiban vagy a Maldív szigeteken. A koronavírus miatt tavasszal csaknem teljesen leállt a nemzetközi turizmus, mostanra azonban egyre többen foglalnak utazást egzotikus helyekre - ezt tapasztalják az általunk megkérdezett utazási irodánál. A hazatérőkre február 1-jéig vonatkozik a korábbi szabály, vagyis a 10 nap karantén.

Kampányt indítottak vendéglátósok, amellyel a házhozszállítást népszerűsítik. Szerintük sok cégnek ez az egyetlen lehetősége a túlélésre. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondja, a turizmusban és vendéglátásban működő cégek egy része biztosan nem tud kitartani a jövő évi újranyitásig, de a többség kihúzhatja az állami támogatásokkal. A kormány adómentességet és bértámogatást ad a cégek jelentős részének. Ezt akár meg is lehet hosszabbítani.

Eleinte úgy döntöttek, a hanyatló nyugatról ne érkezzenek vendégek. Majd úgy döntöttek, a nyugat mégsem hanyatlik, jöjjenek csak vendégek. Szállodák a vasfüggöny mögött a XXI. században.

Legalább 100 ezer új munkanélkülivel számol a Gazdaságkutató Intézet a következő hónapokra. Azt mondják, nem csak a turizmusban, a feldolgozóiparban is újabb munkanélküliségi hullám várható az európai gazdaságot sújtó korlátozások miatt. A Szállodaszövetség szerint a turizmusban 40%-kal kevesebben dolgoznak, mint a járvány előtt. A kormány is elismeri, hogy a vendéglátás helyzete katasztrofális, de új intézkedéseket ígérnek.

Ha valaki este ránéz a budapesti hotelekre, alig-alig lát olyan szobát, ahol égne a villany. És ha bemegyünk, azt látjuk, hogy az éttermek általában nem működnek, emeletek vannak lezárva, mert a tulajdonosok próbálnak spórolni, amennyire csak lehet. Vendég alig, bevétel is, kiadás viszont annál több, hiába bocsátanak el dolgozókat vagy csökkentik le a munkaidejüket. A szállodai szektor állami segítséget már nem kap, és a járvány lecsengése után sem számítanak sok jóra.

A vírus elleni óvintézkedések ellenére a Magyar Szállodák és Éttermek szövetsége szerint a vidéki szállodákban nagyjából 80 és 100 százalék közötti foglaltság van. A kormány jövő nyárig meghosszabbítja a SZÉP-kártya bővített keretét, hogy segítse a belföldi turizmust - ezt Gulyás Gergely miniszter jelentette be.

Az biztos, hogy ez az év nem a nagy utazásokról szól. Szinte az egész világon terjed a koronavírus-járvány, ezért továbbra is határellenőrzésekkel és beutazási korlátozásokkal próbálják meggátolni a külföldre utazást. Nem túlzás azt mondani, hogy kaotikus a helyzet a turizmust illetően. A szabályok napról napra változnak. Horvátországba, Szlovákiába és Ausztriába jelen állás szerint korlátozások nélkül beutazhatunk, de visszatérve Magyarországra kötelező karantén vár ránk.

Budapestet sújtotta a legjobban a turizmus világméretű leállása tavasszal. A szállodák nagy része június-júliusig bezárt, és utána is csak a 60-70 százalékuk nyitott ki a nyári hónapokban. A szeptemberi határzár miatt ismét sok épületre ideiglenesen lakat került, amik pedig nem zártak be, különleges megoldásokkal próbálják csökkenteni a veszteséget.

Kényszerszabadságra küldtek 14 thaiföldi elefántot a Hua hin-i farmról, mivel egyszerűen nem tudják kitermelni az etetésüket. Az ormányosok naponta, fejenként 300 kiló zöldséget, gyümölcsöt és növényt esznek, mivel azonban hónapok óta szinte egyetlen turista sem érkezik a környékre, az elefántok így senkit nem tudnak a hátukon szállítani és nincs a farmnak bevétele. 

A szerelem nem turizmus! A járvány miatt szétszakított szerelmespárok egyre több országban írnak petíciót kormányuknak, hogy tegyen különbséget a turisták és párkapcsolatban élők között. A Magyarországon élő Ákos és orosz barátnője fél évig nem találkozott egymással a szabályozások miatt. A lány végül Törökországba kapott vízumot, de onnan a fiúnak kellett hamarabb hazajönnie a magyar határzár miatt. Miért nem lehetnek együtt a szerelmesek, akik még nem családtagok?

Egy hétgyerekes kézműves család, egy luxusszálloda volt vezetője, és egy idegenvezető: néhányan a százezrek közül, akik a járvány miatt veszítették el az utóbbi hónapokban a megélhetésüket. A Házon kívül ma esti adásában azt mutatjuk meg, hogyan változott az életük az utóbbi hónapokban, és hogyan próbálnak túlélni.

A budapesti szállodák többsége bezárhat és a munkaerő közel felét kell elbocsájtaniuk a vendégek nélkül üresen álló hoteleknek. Az idegenvezetőknek pedig március óta szinte semmilyen munkájuk nincs. Az újabb határzár teljesen padlóra küldte a turizmust és egyelőre nem tudni hogyan fog felállni onnan.

Krízis helyzetbe kerültek a turizmusban érdekelt cégek a koronavírus-járvány miatt.  Az ország határait szeptember 1-én lezárták és szinte nincsenek beutazó turisták, ezért az utazási irodák ma már tényleg a túlélésért küzdenek. Vendégeink voltak Nagy Ildikó és Szalai Edit utazási iroda tulajdonosok.

Orbán Viktor szerint a budapesti turizmus az egyetlen része a gazdaságnak, ami komoly bajban van. Szerinte a főváros dolga segíteni a szektoron, ugyanis oda fizetik az iparűzési adót a piaci szereplők. A miniszterelnök az állami televízióban azt is mondta: Budapestnek egyébként is van tartaléka, mégpedig 100 milliárd forint, amit erre kellene felhasználni. Karácsony Gergely úgy reagált: nemhogy szabad pénze nincs a fővárosnak, hanem 150 milliárdos mínuszban vannak - részben a kormány miatt.

Üres a Halászbástya, a Vár, a Váci utca, a Bazilika és környéke – alig néhány ember lézeng ezeken a helyeken a szeptember elsejei határzár óta és ők is mind magyarul beszélnek. Nem úgy, mint a Hungexpónál és a Hősök terén, ahol péntek délután egy-egy üres bőrönddel érkeztek a kezükben a budapesti turizmus miatt bajba került buszsofőrök, idegenvezetők, utazási irodák, éttermek és bárok, szuvenírshopok dolgozói, tulajdonosai, akik csendes felvonulásukkal jelzik, több ezren nagyon nagy bajban vannak.

Petíciót írtak és kormányzati segítségért tüntettek Budapesten a turizmusban dolgozók. Azt mondják: a koronavírus járvány miatt az ágazat bevétele szinte teljesen lenullázódott, ők mégis alig kaptak segítséget. A miniszterelnök szerint vidéken működik a turizmus, a budapesti problémákat pedig a fővárosnak kell megoldania.

Tényleg kánikulát hozott az utolsó nyári hétvége, vasárnap akár rekord meleg is lehet. A járvány miatt nagyon bizonytalanul indult a balatoni szezon, de az RTL Híradónak nyilatkozó vendéglátók összességében elégedetten nyilatkoztak. A Turisztikai Ügynökség adatai szerint a tavalyinál most sokkal több volt a vendég a Balatonnál.

Az idei nyár mindent át és újraterveztetett velünk, a Balatonnál teltházzal üzemeltek a vendéglátóhelyek, de a külföldi turisták szinte mind elmaradtak. Lehet, hogy újra felfedeztük magunknak a tavat, de meddig tart a lelkesedésünk és a pénztárcánk?

Teltházas hotelek, és tömeg a Balatonnál - így indult idén a négynapos ünnepi hosszúhétvége. A szállások nagy részét már legalább egy hónappal ezelőtt lefoglalták. A szállodaszövetség elnöke szerint Budapest kivételével idén is tele vannak a hotelek országszerte, ősztől azonban újabb visszaeséstől tartanak.

Dübörög a balatoni turizmus, ahogyan az árak is. A vállalkozók örülnek a 20 éve nem látott forgalomnak, de a vendégekre külföldi árakat szabnak. Megkérdeztük a nyaralókat is, hogy mit gondolnak erről és meglepő válaszokat kaptunk.

Szinte ugyanannyit kell fizetni egy szingapúri luxushotelben, mint egy tapolcai szállodában. Erről írt egy utazásokkal foglalkozó blogger. A Szállodaszövetség elnöke szerint átlagosan 10 százalékkal drágultak a magyar szállodák a tavalyhoz képest. Ennek ellenére a Balaton lehet a nyertese a koronavírus járványnak. A főszezonban 70-90 százalékos foglaltsággal működnek a hotelek, a hosszúhétvégén pedig teltházra számítanak.

A korlátozásokat a legtöbb európai államban már feloldották, és sok helyre újra szabadon lehet utazni. De hiába lehet menni, az emberek nagy része még fél elindulni nyaralni. Külföldön élő magyarokat kérdeztünk, hogy ők hogyan látják országuk helyzetét, mire számítanak a főszezonban, és kezdenek-e már visszatérni a turisták.

Mindössze 50 forinttal lett drágább a strandbelépő és a lángos Keszthelyen. A koronavírus miatt idén kevesebb külföldi turistára számítanak a Balatonnál. Az általunk megkérdezett vendéglátósok azt mondják, csak annyit emeltek az árakon, amennyivel a költségeik is nőttek, így próbálják elérni, hogy az itthon nyaralók elégedettek legyenek.

A koronavírus-járvány miatt rövidebb a szezon a Balatonnál, de ezt egyelőre nem számolták bele az árakba a büfések. A Híradónak nyilatkozó vendéglátósok azt mondták, csak annyival emelnek, amennyivel az alapanyagok drágultak. A sima lángos most átlagosan 5-600, a sajtos-tejfölös pedig 7-800 forintba kerül.

Olaszországba június 3-tól lehet már beutazni, Görögország június 15-én nyitná meg kapuit, míg Spanyolország csak júliusban. Azt nem tudni egyelőre melyik országból hazatérve kell majd karanténba vonulni. És van ahova még mindig tilos utazni. Ilyen például Franciaország, Svájc, Belgium, Lengyelország, Oroszország, Norvégia és Finnország. Akik pedig távolabbi földrészre tervezik a nyaralást, jobb, ha megvárják az őszt, mivel jelenleg még számos korlátozás érvényben van.

Horvátország egy héten belül megnyitja határait a magyar turisták előtt. Az átjutást előzetes szállásfoglaláshoz kötik. A hazatérőkre pedig egyelőre két hét karantén vár Magyarországon a még érvényben lévő kormányrendelet szerint. Az állami Turisztikai Ügynökség friss kutatása szerint a magyarok 15 százaléka készül külföldön nyaralni.

Van olyan német turista, aki egy nappal a horvát határnyitás után útnak indult az Adria felé. Egymás után jelentik be az európai országok, hogy megnyitják határaikat. Elsősorban azok az országok lazítanak a beutazási korlátozásokon, amelyek gazdasága erősen függ az idegenforgalomtól. Azt tervezik, hogy júniusban, ha bizonyos óvintézkedések megtartásával is, szinte mindenhol újraindulhat a turizmus.

A vendéglátósoktól kezdve a szépségiparban dolgozókon át a kereskedőkig mindenki rajtra készen áll. Pedig többen gondolják úgy, hogy korai még az újranyitás, hiába fenyegeti őket a csőd. Számos forgatókönyv létezik már arra, hogy mi lesz és hogyan, de az sajnos biztos, hogy egyhamar nem jön vissza a régi biznisz. Na és mi vár vajon a vendégekre és a vásárlókra?

A világ szinte összes népszerű turisztikai célpontja kiürült a koronavírusjárvány következtében. A tengerpartok, üdülőhelyek és a nagyvárosok: Milánó, Párizs, New York, Budapest. Mindenki belátta, hogy ha otthon marad, ezzel segíti a járvány elleni küzdelmet. Még nem tudjuk, mennyi van vissza, mikor oldják fel a korlátozásokat, de a nyár közeledtével egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: hol nyaralunk idén?

Világszerte összeomlott a turizmus a koronavírus-járvány miatt. A félelem, az utazási kolrátozások miatt az emberek többsége attól tart, idén csak a "Karantén-szigeteken" nyaralhat. Mit mondanak a szakértők?

Turisták már sehol, a lakosság kétharmada pedig munkanélküli lett. Köztük magyarok is, például Zoli, aki egy híres galériában dolgozott és Anikó, aki egy kaszinóban. A turistaparadicsom a legnagyobb bevételétől esett el.

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

Az egészéges emberek is megérezhetik a koronavírus járvány hatását, ha csak az ország gazdasági helyzetét nézzük. Csak az több tíz milliárd forint kiesést jelent, hogy sokkal kevesebb turista érkezik hozzánk. Már világszinten jellemző, hogy alaposan megcsappant az utasforgalom. Meddig tarthat ez? Évente több milliárd forintot hagynak itt az olasz turisták Magyarországon. Most konganak az ürességtől a máskor olasz diákcsoportokkal teli szállodák Budapesten. Csütörtökön pedig a Lufthansa Csoport jelentette be, hogy törölt 7100 európai járatot a márciusi menetrendjéből.

Csökkenő világgazdasági teljesítmény, ellátási hiányosságok a termelőiparban, visszaeső idegenforgalom, elmaradt turisták, és lefújt nagyrendezvények, koncertek. A koronavírus néhány hatása. Ugyanakkor tisztuló levegő és olcsóbb tankolás. Az optimista forgatókönyv az az, hogy a jó idő majd megállítja a vírus terjedését és április-májusra megoldódik a helyzet, a nyári szezonra pedig már mindenki gond nélkül utazhat és nyaralhat. De van egy másik verzió is.

Már több, mint negyven országból jönnek házasságot kötni Magyarországra. Elsősorban Budapest romantikus és mesebeli környezete vonzza a párokat, ahol luxus körülmények között tarthatják meg az esküvőt. Akár nyolc millió forintot is kifizetnek azért, hogy a Budai Várban, a Halászbástányál vagy a Mátyás-templomban ünnepelhessen a gyakran sok nyelvű és sok hagyománnyal bíró násznép. Megmutatjuk hogyan!

Turistacélponttá vált a világ egyik legveszélyesebb helye. A csernobili atomerőmű szellemvárosába özönlenek a turisták az új sorozat óta, pedig még mindig nem teljesen biztonságos a környék.

Egyre többen jönnek át Magyarországra bevásárolni Szlovákiából, Ausztriából és Szlovéniából a határokhoz közeli településekre a forint gyengülése miatt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az olyan jelentős árfolyamesés után mint ami az elmúlt néhány hétben volt, mindig felélénkül a bevásárlóturizmus. A kormány szerint a mostani árfolyammozgás jót tesz a gazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank azt írta: nem kommentálnak napi árfolyammozgásokat.

Jól jövedelmez a forradalom: Che Guevara fia családi vállalkozást alapított apja emlékéből. Ifjabb Ernesto Guevara gazdag amerikai turistáknak szervez motoros-túrákat Kubában. Utazási irodája körülbelül 1 millió forintnak megfelelő összegért kínál hat-és kilenc napos körutakat, amelyek a forradalom számos fontos helyszínét és Che Guevara mauzóleumát is érintik.

Abban a különleges helyzetben voltunk, hogy egyszerre lehettünk egy baranyai kistelepülésről származó lány és egy budapesti építészfiú esküvőjén, és lakodalmán vendégek. A lány egy indiai férfiban találta meg az igazit, a fiú pedig egy háromgyerekes tűzről pattant izlandi hölgy mellett érezte úgy, hogy nem kell kompromisszumot kötnie, ha szerelemről van szó. A népes famíliák mind Magyarországra jöttek azért, hogy a fiatalok egyik legfontosabb ünnepén boldogságukban osztozzanak. Az esküvői szezonban állítólag az egyik legfontosabb helyszín lettünk a világtérképen.