2025. november 13. 11:34
A sarki fények látványa sokak bakancslistáján szerepel. Ez a különleges természeti jelenség, amelyet az északi féltekén Aurora Borealis, a délin pedig Aurora Australis néven ismerünk, a természet egyik leglátványosabb ajándéka. Most azonban nem kellett Skandináviáig utazni érte – tegnap éjjel Magyarország északi egén is felragyogtak a sarki fények, páratlan látványt nyújtva a szerencsés megfigyelőknek. De hol, mikor és miért táncolnak ezek a fények az égen?
Hol figyelhetők meg a sarki fények?
A sarki fények elsősorban a Föld mágneses pólusai közelében jelennek meg, ahol a napszél részecskéi találkoznak a légkör atomjaival. Az északi féltekén Norvégia, Izland, Finnország és Svédország északi területei a legnépszerűbb célpontok. De Kanadában, Alaszkában vagy akár Skócia északi részén is gyakran megfigyelhetők.
A déli féltekén Új-Zéland, Tasmánia és Argentína déli területei kínálnak esélyt a „déli fények” megpillantására.
Sarki fény Magyarország egén – ritka égi látvány
November 12-én hajnalban három órán keresztül volt látható a sarki fény Magyarország északi részén, a felhők felett – számolt be az Időkép. A ritka égi jelenséget a sűrű felhőzet miatt csak néhány helyen figyelhették meg, de ahol kiderült az ég, ott páratlan látvány tárult a szemek elé.
Az előrejelzések szerint erős, G1-es mágneses vihart vártak, amelynek hatására a sejtelmes, táncoló fények három órán át ragyogtak hazánk felett. A KP-index 9-es értéket ért el, ami a legmagasabb geomágneses aktivitást jelzi – ez már a műholdas rendszerekben, a GPS-ben és a navigációs eszközökben is kisebb zavarokat okozhat.
A jelenséget csak néhány kamera rögzítette a ködfelhőzet miatt, de a Prédikálószéken, a Kab-hegyen és a Naszályban elhelyezett kamerák órákon át dokumentálták a lenyűgöző fényjátékot.
Ez a ritka természeti csoda nem először történt: bár hazánkban átlagosan csak 20–30 évente van esély a megfigyelésére, az utóbbi években egyre gyakrabban bukkan fel a magyar égbolton.
Mikor érdemes vadászni rájuk?
Az északi féltekén szeptember és március között a legjobb az esély a megfigyelésükre, amikor az éjszakák hosszabbak és sötétebbek. A tiszta, felhőmentes égbolt kulcsfontosságú, hiszen a városi fények vagy a felhők könnyen elrejthetik a jelenséget. A déli féltekén ezzel szemben március és szeptember között érdemes útnak indulni.
Hogyan születik meg ez a fényjáték?
A Napból érkező töltött részecskék ütköznek a Föld légkörének oxigén- és nitrogénatomjaival. Amikor ezek az atomok visszatérnek eredeti állapotukba, fényt bocsátanak ki – így jön létre a sarki fény. A színek attól függnek, milyen magasságban és mely atomokkal történik az ütközés:
- Zöld fény: 100–150 km magasan, oxigénatomokkal.
- Piros és lila fény: 150–600 km magasan, nitrogénatomokkal.
- Sárga, rózsaszín, kék árnyalatok: a két réteg keveredéséből születnek.
Tippek a megörökítéshez
A sarki fények fotózása türelmet és jó felszerelést igényel. Érdemes állványt, távirányítót és nagylátószögű objektívet használni, a fókuszt pedig manuálisan végtelenre állítani. A rövid, legfeljebb 10 másodperces expozíció segít elkerülni a mozgás miatti elmosódást.
Jó hír az utazóknak: november 10. után már javában tart a sarki fények szezonja az északi féltekén. A legjobb időszak szeptember végétől márciusig tart, amikor az éjszakák hosszúak és sötétek. A legnagyobb eséllyel 22:00 és 02:00 között figyelhetők meg a fények, tiszta, felhőmentes égbolt mellett – minél távolabb a városi fényektől, annál jobban látszanak.
Ha most tervezel északi utazást, november és február között a legideálisabb az időjárás és a naptevékenység kombinációja ahhoz, hogy elcsípd a természet legvarázslatosabb fényjátékát.
Fotók: Freepik, Pexels
Ez is érdekelhet
- Ki lakik a világ legmagányosabb házában?
- Íme a világ 50 legszebb falva – az első helyre egy angol ékszerdoboz került