Potenciálisan lakható, földszerű bolygóra bukkantak ausztrál és skót egyetemek hallgatói – a 40 fényévnyire található exobolygón akár 42 Celsius-fok is lehet, magyarán folyékony víz is elképzelhető a felszínén. Hogy mit jelent, hogy egy bolygó lakható, lehet-e ez a Föld 2.0 és hogy mi a különbség a most felfedezett bolygó és a szintén lakható zónában található Mars között, arról Szabó Norton csillagásszal beszélgettünk. Az interjúban szóba került még az új magyar űrhajósjelölt, és a hazánkból egyre gyakrabban látható sarki fény is.

Néhány hetet kell  csak várni, de van egy rossz hírünk is.

A Nap aktivitásának maximuma valamikor idén várható, tudósok szerint addig és utána is káprázatos sarki fényekben lesz részünk a várható napviharok miatt.

Mit jelent a geomágneses aktivitás, és mi köze ennek ahhoz, hogy mennyire látható a sarki fény? Kiderül a videóból.

A szombat hajnalban látott északi fény okozóját mutatta meg a NASA. A Solar Dynamics Observatory űrszonda fotóit most tették közzé.

Nemcsak itthonról, hanem Európa-szerte meg lehetett figyelni a sarki fényt, például a fenti videó Franciaországban készült. A sarki fény nem meteorológiai jelenség, hiszen az időjárási események fő színterét képviselő troposzféránál jóval magasabban, az ionoszférában alakul ki. Leggyakrabban egyébként a pólusok környékén lehet ilyesmit megcsodálni, nagyjából 80-600 kilométeres magasságban alakul ki. Ám egy nagyobb napkitörés esetén az alacsonyabb földrajzi szélességekről is megfigyelhető a jelenség, amely szoros összefüggést mutat a napfolttevékenységgel, amelynek 11 éves ciklikussága van. Jelenleg a naptevékenység ereje teljében van, emiatt válik olykor láthatóvá a sarki fény hazánkból is. 

Zalaegerszegtől Nyírkarászig megmutatkozott a sarki fény.

A kedvező időjárásnak és a nemrég történt napkitörésnek köszönhetően ismét mi is gyönyörködhetünk a sarki fényben.

Napnyugta után kellett észak felé fordulva keresni a sarki fényt.

Szombat kora este újra rózsaszínbe borult az égbolt, idén immáron 13. alkalommal tűnt fel a sarki fény Magyarország felett.

Csodálatos jelenséget láthattunk az égen Magyarország felett november 5-én, és nagyon ritka, hogy a sarki fény hazánkból ilyen erőteljesen látszik. Mi áll a jelenség mögött, és miért most alakult ki? A Reggeliben Szabó Norton csillagász válaszolt ezekre a kérdésekre.

Rózsaszínes, pirosas fényárban úszott tegnap este az ég több helyen Magyarországon. Idén már 10. alkalommal láthatták a szerencsések az Aurora Borealist, azaz a sarki fényt. A látványos jelenségben naplemente után fél óráig gyönyörködhettünk. Egy csillagászt kérdzetünk arról, hogy miért lehet nálunk is látni a jelenséget és mitől függ, hogy milyen színben pompázik az égbolt.

Az elmúlt 20 év legerőteljesebb sarkifény-jelensége volt a vasárnap az általunk kérdezett csillagász szerint. Egy nagyobb napkitörés okozta. Este hatkor borult rózsaszínbe az égbolt és a jelenség fél óráig tartott. A fényeket az ország több pontján is lefotózták, a képek azóta bejárták az internetet.  

Könnyen gondolhatnánk, hogy a fotók valahol az északi sarkkör környékén készültek, de ez nincs így – vasárnap este a Balatonnál lehetett lencsevégre kapni a gyönyörű, színpompás jelenséget. És nemcsak a magyar tengernél láthattuk, hanem szerte az országban, számos nézői kép is érkezett hozzánk, ezeket láthatják. Hogyan is alakul ki ez az égi jelenség? Erős napszél esetén a napszéllel érkező töltött részecskék felkavarják, gerjesztik a légkör felsőbb szintjeiben lévő légköri részecskéket és ezek, ahogy ionizálódnak, gerjesztődnek, különböző színeket bocsátanak ki, ilyen pirosas-narancssárgás árnyalatban tündökölnek. 

Szinte mindenhonnan látni lehetett a bűvös fényeket.

Sarki fény színezte zöldre és lilára a sötét égboltot tegnap éjjel Magyarország felett. Több órán keresztül lehetett látni az égi csodát. A csillagászok azzal magyarázzák a hazánk fölött láthatóvá vált sarki fényt, hogy aktívabb időszakát éli a Nap. 2025-ig még többször láthatjuk itthonról a sarki fényt.

Josh Cassada NASA-űrhajós fotózta le a tüneményt.

A légitársaságnál örültek a pilóta akciójának.

A fényjelenséget a Dunakanyarban rögzítette vasárnap éjszaka az Időkép kamerája. A sarki fényt egy erősebb napkitörés okozta, ami bejutott a Föld légkörébe és hozzánk is elért. A jelenség nálunk ritka, de mivel a Nap aktívabb ciklusában van, ezentúl többször is előfordulhat.

Vasárnap 23 óra 10 perckor következett be a szerencsés együttálás.

Hétfő este rózsaszínes-lilás színű fényfátylakat láthatott pár percre, aki észak felé nézett valami magasabb dombról-hegyről.

Ilyen, amkor a napvihar lyukat üt a mágneses mezőben.

Északi fényt érzékeltek az Időkép webkamerái, ilyen csak ritkán, durvább napviharok idején szokott történni.

A március végén látott különös jelenségre létezik elfogadható magyarázat.

55 nap alatt 3750 kilométert tett meg.

Sarki fényt láthatott vasárnap délután az, aki a Kékestetőn járt. Bár a jelenség igen ritka, Magyarországról idén már harmadszorra lehet látni. A napkitörésből származó vöröses és zöld színű fényeket az Időkép kamerája rögzítette.

Újabb sarki fényt figyelhetünk meg Magyarország fölött vasárnap hajnalban, jelezte az Időkép egy amerikai naptevékenységet figyelő oldalra hivatkozva. Ez idén már a második ilyen jelenség lenne. Márciusban egy napkitörés után többen is készítettek felvételeket sarki fényről a magyar égbolton.

Kiss Szabolcs nézőnknek a második, erősebb jelenséget sikerült lefényképeznie Tápiószecsőn, ami éjfél körül történt. A felvételen a kb. egy óra alatt lejátszódott esemény látható felgyorsítva.