2025. október 29. 10:30
Balos, Elafonisi, Falassarna – három név, ami a tökéletes nyaralást jelenti. Fehér homok, rózsaszín csillogás, türkiz víz. De ami valaha földi paradicsom volt, ma túl sok ember álmává vált – és lassan belepusztul saját sikerébe.
Balos – a lagúna, ami túl szép a saját jövőjéhez
Balos lagúnája a szigeten és egész Görögországban is ikonikus látvány. A fehéren csillogó homok és a sekély, smaragdzöld víz minden nyáron ezrek tömegét vonzza – túl sokét. A krétai műszaki egyetem kutatása szerint a látogatószám a nyári csúcsban naponta ezer fővel haladta meg a biztonságos kapacitást. Ennek ára már most látható: a vízben E. coli és mikroplasztik nyomait mérték, a homok és a növényzet pedig lassan eltűnik.
A hatóságok ezért kemény lépéseket tettek. A strandhoz vezető utat lezárták az autók előtt, parkolni csak Kaliviani falunál lehet, onnan kisbuszok viszik tovább a látogatókat. A hajós kirándulások számát is napi 2000 főre korlátozták – ha nem sikerül visszafogni a tömegeket, Balos néhány éven belül a múlté lehet.
Elafonisi – a rózsaszín álom, ami kifakul
Elafonisi, a híres „rózsaszín strand” a Natura 2000 védett terület része. A part színe a parányi kagylótörmeléknek és korallmaradványoknak köszönhető – de ezek a természetes csodák mára veszélyben vannak. A turisták gyakran visznek haza egy maréknyi homokot, a strand pedig nyaranta annyira zsúfolt, hogy a növényzet és a dűnék lassan eltűnnek.
Mostantól tilos a homok elvitele, a parkolás korlátozott, a napernyők számát is visszavágták. A jövőben digitális foglalási rendszer is jöhet, így csak előzetes regisztrációval lehet majd belépni. A látogatóknak egy rövid dokumentumfilmet is le kell vetíteni, mielőtt a partra lépnek – hogy megértsék, miért kell óvni ezt a törékeny szépséget.
Falassarna – ahol a dűnék segítségért kiáltanak
Falassarna széles, homokos partja és kristálytiszta vize régóta kedvenc célpontja a családoknak és szörfösöknek. De a kényelem ára magas: a napernyők, parkolók és büfék sorra foglalják el a természetes területeket. Az önkormányzat most korlátozza az engedélyeket, a part közelében fekvő magánterületeket pedig visszavásárolná, hogy megvédje a védett növényeket és dűnéket.
Lehet még visszaút?
Van remény: a Chrysi-sziget példája azt mutatja, hogy a természet képes regenerálódni. A szigetet 2021-ben lezárták a turisták elől, miután a partok súlyosan károsodtak. Négy évvel később a növényzet újraéledt, a homokos dűnék visszatértek – a természet fellélegzett.
Kréta azonban továbbra is Görögország egyik leglátogatottabb célpontja: csak idén több mint 5,4 millió repülőjegyet értékesítettek a szigetre. Ha a hatóságok és a látogatók nem változtatnak szemléletet, az „európai Karib-tenger” lassan elveszítheti varázsát. A kérdés most már nem az, hogy elférünk-e a strandon – hanem az, hogy marad-e egyáltalán mit csodálnunk.
Fotók: Pexels
Kapcsolódó tartalom