Iványi Gábor szerint a szociális munka során csak a legvégső esetben engedhető meg, hogy egy szervezet a pártfogoltjuk védelmében félrevezesse a hatóságokat, ám néha erre is szükség van, hiszen az élet felülír minden törvényt. Márpedig a szegény embereknek is csak egy életük van, és ők is boldogok szeretnének lenni. Az Év Emberének is megválasztott lelkész a Porté vendége volt.

A Portré vendége 50 éve segít azoknak, akiknek erre igazán nagy szükségük van. A beszélgetést vasárnap késő este láthatják az RTL Klubon.

A közösség több mint 5400 embert lát vendégül országszerte. Ma már több olyan idős ember és család is rászorul az ételadományra, akinek lakása ugyan van, de pénze nincs.

A reménytelen nagyságúvá duzzadt hitelek miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy bujkálnak a behajtás elől.

Európa egyik legnagyobb nyomortelepét látogatta meg Ferenc pápa Szlovákiában. Az egyházfő Kassa Luník 9 nevű külvárosába mintegy fél órát töltött és beszédet mondott a több mint négyezer fős mélyszegénységben élő roma közösségnek.

750 ezer ember, azaz a szegénységi küszöb alatt élő magyarok 72%-a nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen. Egyebek között ez derül ki az Európai Szakszervezeti Szövetség friss felméréséből. Az erről szóló listán a 27 uniós ország közül, Magyarország a 22. A Dk szerint a kormány magára hagyta a kis pénzből élő embereket. A kormánynál azt mondják, az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent a szegénység, és az Erzsébet táborban ingyen is nyaralhatnak a rászoruló családok gyerekei.

65.303 forint. Mindössze ennyi volt az egy emberre jutó nettó jövedelem havonta 2019-ben Magyarország legszegényebb környékén, a Csengeri járásban. Ez naponta alig több mint 2000 forint. A Pénzcentrum gyűjtötte össze, hogy mely településeken élnek a legnehezebb körülmények között, és mennyiből gazdálkodhatnak az ott élők.

Egyebek között ez derült ki a Tárki Társadalomkutató Intézet 2017-es adatokat elemző felméréséből. A legszegényebb magyar települések listáját pedig a Pénzcentrum állította össze. Az ott élők átlagjövedelme csupán 40 százaléka az ország legfejlettebb régiójában élőkének. A Borsod megyei Encs térség az egyik legszegényebb magyar vidék.

Mindössze 70 ezer forintból tartja el háromfős családját Tóth Róbertné, akinek tavaly a derekánál rosszindulatú daganatot találtak az orvosok. A mosonmagyaróvári hölgy már néhány éve túlélt egy hasonló betegséget, majd nem sokkal ezt követően férjét is elveszítette.

Egy mindenre képes anyuka, három kisgyerek és egy félszobányi viskó, ahol víz is csak akkor van, ha beázik. 73 ezer forintból élnek négyen, amiből még ételre is alig jut. Erika mindent megtette a kicsikért, de valamikor már ez sem elég.

Budapesttől 200 km-re, Borsod megyében, Perén forgatott a Fókusz stábja. Akikkel beszélgettünk úgy tudják, szerencsére nincs olyan rokonuk, aki elkapta a koronavírust, de tisztában vannak a betegséggel, és azt mondják, elmennek oltatni. Itt nem tudják megünnepelni a szülinapokat vagy a karácsonyt, azon pedig nem gondolkodnak, hogy kiülhetnek a teraszokra. Ez ismeretlen probléma az itt élőknek. A kilátástalanság egy rendkívül kegyetlen karantén.

A Drága örökösökben egy ország szerette meg, a Szlávent alakító Molnár Gusztáv kétségbeesett segélykiáltása most sokakat megdöbbentett. A színész közösségi oldalán munkát keres, azt írja már nem maradt pénzük a napi betevőre sem. A posztot eredetileg nem a nagy nyilvánosságnak szánta, de mégis úgy döntött, itt a Fókuszban megosztja a történetét. Színészként egy éve nem tud dolgozni, de az utóbbi fél év viselte meg igazán. Azt mondja, bármit szívesen elvállal, csak legyen végre bevételük. Jelenleg párja, Vivi keresetéből élnek, aki műkörmös.

9 éve havi 47 ezer forintból éltek. Most újra elmentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan boldogulnak. Két nélkülöző család élettörténete, mi változott az évek alatt?

Segítséget kér Olaszliszka roma kisebbségi önkormányzatának elnöke, miután majdnem 100 ember került karanténba a településen a koronavírus-járvány miatt. Sokaknak közülük nagy gondot jelent, hogy így nem tudnak dolgozni. A kisebbségi önkormányzat vezetője szerint van olyan család, ahol dönteni kell: vagy fát vesznek vagy ételt. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint ez a helyzet megengedhetetlen.

A Mocsár család történetét márciusban mutattuk be önöknek. Akkor láthatták, hogyan élnek ők heten egyetlen egy szobában, kevesebb, mint havi 100 ezer forintból. Egy rántotthús volt a gyerekek álma, ami most sokszorosan teljesült. A riport után példátlan összefogás indult, több száz levelet és telefonhívást kaptunk nézőinktől, hogy segíteni szeretnének rajtuk. Történetük annyira megrendítő volt, hogy még most, a riport után 9 hónappal is érkezik segítség hozzájuk. Lengyel Evelin és párja minden évben segítenek rászoruló családoknak kisebb csomagokkal. A Mocsár család története azonban annyira szíven ütötte őket, hogy hatalmas adománygyűjtésbe kezdtek.

Szeptember 8-án egy 22 éves, Gyula nevű háromgyerekes fiatalember Tarnazsadányban meghalt a bika nevű drogtól. A családja végignézte az agóniáját, de se ők, se a mentők nem tudtak rajta segíteni. Gyulával együtt néhány hónapja már körülbelül 25 halálos áldozatot szedett ez az új, és minden eddiginél veszélyesebbnek tűnő dizájnerdrog. Amit a legszegényebbek árulnak a legszegényebbeknek, mert aki szét akarja ütni magát, ennél olcsóbb szert nem talál.

Az egyik legrangosabb szakmai díjat kapta meg kollégánk Forgó Viktor. A 16. alkalommal odaítélt Hégető Honorka-díjat vehette át a Magyarország legszegényebb falvairól szóló riportjáért. Több mint hetven alkotó jelentkezett filmmel és fotóval a pályázatra. A Fókusz riporterének filmje a legszegényebb emberek kiszolgáltatott helyzetét mutatja, amelyben ritkán felcsillanhat a remény.

Meghalt a remény, azt gondolta a háromgyerekes anyuka valahol Baranya megyében, amikor kidőlt a házuk fala. A szorgalmas asszony talán már csak tehetséges gimnazista fiában tud hinni, a jótündérekben nem. Józsi szerint nincsen fény sötétség nélkül, a kilátástalanságból ő tanulással, mások a környéken a gazdálkodást segítőkkel talán kijuthatnak.

Hujber Dávid a 2019-es X-Faktor egyik különleges és megható története volt: a 26 éves férfinak annyira rossz állapotban volt a szemüvege, hogy a mentor pártfogásba vette, miután meglepődött, hogy milyen jól énekel. A férfi elmesélte, hogy az X-Faktor válogatója óta 120 ezer forintra bűntették meg, amiért jogosítvány nélkül vezetett. Tudja, hogy nagyot hibázott, de az apró faluban nagyon ritka a buszközlekedés. Évek óta tervezi, hogy letenné a jogosítványt, de esélyét sem látja, hogy annyi pénzt össze tudjon gyűjteni, amennyit az oktatónak kellene adni.

Egy falu, ahol az ott élőknek több, mint 1000 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért, egy másikban pedig az egyetlen kikapcsolódást az olvasás jelenti, ugyanis az nem kerül pénzbe. Szabolcs-, Heves -és Baranya megyei falvakban jártunk, hogy testközelből tapasztaljuk meg az ott élők mindennapi küzdelmét és azt, hogy hogyan próbálnak kijutni a teljes kilátástalanságból.

Szívszorító azt hallani egy gyermek szájából, hogy az álma egy rántotthús vagy sültkrumpli. Milyen érzés lehet nemet mondani egy szülőnek arra, ha a fia már hónapok óta csak egy egyszerű ételre vágyik? 2020-ban Magyarországon még mindig nagyjából 1 millió embernek jelent problémát, hogy mit tegyen az asztalra.

Van egy kis falu Szlovákiában, néhány 10 kilométerre a magyar határtól, ahol az ott élők számára nem sok lehetőség nyílik. A legtöbben munkanélküliek, fillérekből élnek, nagy szegénységben, a gyerekek is ebben nőnek fel. Legtöbbjük az iskolát se fejezi be, így saját maguk is kizártnak tartják, hogy valaha is rendes munkájuk legyen. Ráadásul a legtöbben szlovákul se beszélnek, csak magyarul. Pedig az ott élő gyerekeknek vannak vágyai, főleg azután, hogy az egyik falubeli srác elképzelhetetlenül nagy sikert aratott, és elképzelhetetlenül sok pénzt keresett. Az X-Faktor győztes Ruszó Tibi falujában Serdült Szilvia járt.

Hogyan neveli hat unokáját 142 ezer forintból a tiszavasvári nagyi és mire futja 64 ezerből a budapesti anyukának egy szem fiára havonta? Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Ez a nap a szegénység és a nyomor felszámolásának szükségességére hívja fel a figyelmet minden országban. Statisztikák szerint ma a világon 1,2 milliárd ember él mélyszegénységben. Noel anyukájával a Gyermekétkeztetési Alapítványon keresztül lehet felvenni a kapcsolatot. Telefonszámuk: (06 1) 283 2510, e-mail cím: info@gyea.hu Ha a tiszavasvári, 6 gyermekét egyedül nevelő nagymamának segítenél, írj nekünk: fokusz@rtl.hu-ra.

Kit érdekelt a filmeseken kívül a romák sorsa a Kádár-rendszerben? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Tiszadob és Rejetanya az ország keleti részén fekszik, itt nincs munkalehetőség, az emberek nagyon kevés pénzből élnek. Egy kis vegyesbolt van itt, és ennyi. Mozi, strand, gyerekprogramok maximum csak az álmokban léteznek. De ez a délután nem arról szólt, hogy mi nincs, hanem arról, hogy mi van. Arankáéknál, járunk, akit sokan Anyácskaként ismernek. Rengeteg nevelőotthonban cseperedő gyermek köszönheti neki a boldogabb életet, többek között Oláh Ibolya is.

Életében először nyaralt a Balatonnál unokáival az a 80 éves vilmányi asszony, aki márciusban a Facebookon kért segítséget, mert unokáit egyedül neveli, betegen, nagy szegénységben. Egy fiatalokból álló segítő csapat Híradónk riportját látva figyelt fel a családra, és gondoltak egy nagyot: a családot elvitték egy balatoni nyaralásra, azalatt pedig megszervezték házuk teljes felújítását.

Még márciusban kért segítséget Facebookon az a 80 éves vilmányi néni, aki egyedül neveli unokáit nagy szegénységben. Riportunk után nagyon sokan segítettek a családnak. Pénzt, bútorokat, ruhákat kaptak. Egy fiatalokból álló csapat pedig igazi élményt ajándékozott: elvitte a családot a Balatonra, ahol a 80 éves asszony eddig még sohasem járt!

Szilaj Péterné, a Krisnatudatú Hívők Közösségének szóvivője szerint olyan emberek is megfordulnak az ételosztáson, akiknek a kiosztott tartós élelmiszer jelenti az utolsó reményt. A szervezet 800 adag melegételt és több tonna tartós élelmiszercsomagot osztott ma szét rászorulók között a fővárosi Népligetben.

A Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja Dr. Késmárky András vezetésével évek óta járja a Debrecen környéki tanyákat, kistelepüléseket. Nem csak gyógyszert, tartós élelmiszert, ruhákat, játékokat visznek. Az Európai Unió támogatásával segítenek a mélyszegénységben élőknek. Kidolgoztak egy minta programot, hogyan lehet munkájuk, szakmájuk és bevételük az ott élőknek. 

A vilmányi 80 éves néni stábunknak elmesélte, milyen szegényesen élnek, mire lenne szükségük, és hogy mi történt azután, hogy videója felkerült a Facebookra.

A modern technikát használta fel egy vilmányi néni arra, hogy segítséget kérjen családjának. Nagy szegénységben, egyedül neveli 17 és 10 éves unokáit, ráadásul a házuk is majdnem összedől. Végső elkeseredésében a világhálóhoz fordult.

Lázongások, segélykoncertek, gumilövedékek, és felgyújtott autók a határoknál. Évek óta tartó nélkülözés és szegénység, nincs normális áram-, és vízellátás, kenyér, és közbiztonság. De hogyan juthatott el idáig egy olyan ország, ahol a 20. század közepén felfedezték a világ egyik legnagyobb kőolaj-lelőhelyét, és ahol szinte minden környezeti feltétel adott egy tökéletesen működő gazdasághoz?

A kis falvakban télen a légszennyezettség az ipartelepekét is felülmúlja. Fűtenek ugyanis mindennel, amit találnak, még sincs meleg. Elvileg fűtött szobában, mégis kabátban, meséltek nekünk életükről…

Internetezők fogtak össze, hogy segítsenek egy nagyon szegény kisfiúnak Miskolcon. A 13 éves Zsoltit elhagyták szülei, nagyapja és nagyanyja nevelte. A nagymama karácsony előtt meghalt, a fiú súlyos beteg nagyapjával maradt, aki nem tud róla gondoskodni. A kisfiúnak a Facebookon játékokat gyűjtöttek, a karácsonyt pedig egy jószívű családnál tölthette. De az ünnep után vissza kellett mennie otthonába, egy fűtetlen házba.

Minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, ezt állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Az adatokat a szegénység elleni küzdelem világnapján hozták nyilvánosságra. A számok szerint az Unió tagállamai között csak Görögországban, Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet. A kormány szerint az adatok nem egyeznek a valósággal.

Magyarországon minden harmadik gyerek szegénységben él az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint. A szegénységnek sokféle arca van és ma Magyarországon rengeteg ember érint, egész országrészek problémájává vált. Október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Ebből az alkalomból összegyűjtöttük a Házon kívül legmegrázóbb riportjait.

Ma Magyarországon a szakértők szerint 4-500 ezer között van azoknak a gyerekeknek a száma, akik napi szinten nem jutnak elegendő mennyiségű és minőségű ételhez. Ami még rosszabb, hogy 40-50 ezer olyan gyermek is van, akinek alig van mit ennie. Ezek a gyerekek nem azért várták az iskolakezdést, hogy tanulhassanak, hanem hogy ehessenek. 4 család engedett be minket az otthonába, az ő helyzetükön keresztül mutatjuk be, hogy többféle éhezés létezik.

320 kilométerre a fővárostól vannak olyan gyerekek, akik nemcsak a hátizsákjukat cipelik amikor iskolába mennek, hanem három sokkal nehezebb H-betűt is, a legtöbben ugyanis halmozottan hátrányos helyzetűek. Három olyan iskola első napját mutatjuk meg, ahol a diákok mélyszegénységben élnek és sokan nem számíthatnak a családjukra. A legfontosabb, meg kell tanulniuk, hogy vannak lehetőségeik, és azt is, hogy ők is lehetnek sikeresek és a közmunkán kívül más munka is létezik.

A magyarok harminc százaléka él a létminimum alatt a Policy Agenda elemzése szerint. Úgy számolnak, az elmúlt évekhez képest csökkent a szám, de még mindig 750 ezer gyereket érint. Harmadik éve készítik az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva. A hivatal azóta ugyanis nem számolja ki a létminimum összegét.

Szegény családok, ahol gondot okoz az iskolatáska vagy a tanszerek megvásárlása. Hogyan spóroljanak, ha nincs miből, és mit tegyenek, akik tanulni akarnak, még sincs rá lehetőségük? Mindenesetre, aki teheti, az segítsen!

Magyarországon még mindig vannak olyan családok, sőt családok tízezrei, akiknél egyszerűen már nincs mit enni hónap végén. Riportunkban megmutatjuk, hogyan főznek ott, ahol pl. hús csak ritkán jut az asztalra.

Magyarország egyik utolsó gettójában egyre jobban nő a feszültség. Sajtóhírek szerint ki akarják innen szorítani a problémás lakókat. A Fókusz stábja is kíváncsi volt arra, hogy mi a helyzet észak-kelet Magyarország egyik legnagyobb városában, ezért ellátogattunk a helyszínre, a Hámán Kató utcába.  

Nógrád, Borsod és Heves megyei falvakban járt a Fókusz stábja, olyan településeken, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért, nincs orvos és a bankautomatát is csak hetente egyszer teherautón hozzák a lakóknak.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.

A 80 éves Magdi néni történetét egy nézői levélből ismertük meg. Az idős asszony egy életet dolgozott le az egészségügyben, és Pécsen él egyedül egy önkormányzati bérlakásban, középkori körülmények között. Az, hogy eljusson a vécére vagy befűtsön, számára minden nap megerőltető tortúra. Pedig a hivatalok könnyen segíthetnének rajta.

Marika 8 évvel ezelőtt rutinműtétre ment be a kórházba, de az egyszerű beavatkozás nagyon nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Műtét közben újra kellett éleszteni, azóta is éber kómában fekszik. Marikát a szülei gondozzák otthon, és a két gyerekét is ők nevelik. Nemrég igencsak megváltozott az életük: egy ügyvéd segítségével pert és 120 milliós kártérítést nyertek a kórház ellen…

Afrika. Migránsoknak nevezett elvándorlók és meleg – nagyjából ennyi jut legtöbbünk eszébe. Meg az a mostanában divatos politikusi szöveg, hogy ne jöjjenek Európába, vigyük oda a segítséget. Hát vigyük. Fogalmunk sem lehet róla, hova, kinek, mit, mennyit. Beszéljünk Afrikáról, pontosabban Fekete-Afrikáról az északi arab országokról délre.

A most 27 éves Andi koraszülött volt, 3 éves koráig otthonban élt, onnan került Mártához, a nevelőanyjához. Andi állandó gondozásra szorul. Imádják egymást, anya-lánya viszony alakult ki köztük, és pár évvel ezelőttig szerényen, de megéltek az állami támogatásokból. Nemrég azonban választási helyzet elé kerültek: vagy együtt maradnak, de akkor felkopik az álluk, vagy elszakadnak egymástól.

24 éven át úgy éltek, mint anya és lánya, most viszont könnyen lehet, hogy vége a közös életüknek. A Házon kívülben látható kedd esti riport egy asszonyról szól, aki magához fogadott egy hároméves, mozgáskorlátozott kislányt, aki ma, 27 évesen sem képes arra, hogy egyedül boldoguljon.