Ha valaki ma szegény, akkor kiszolgáltatottságban él, jövedelme szinte kizárólag az államtól függ. Bizonytalan szavazó, akit a politika könnyedén dróton tud rángatni. A gazdag ezzel szemben demokráciát akar, aktív és gazdag kapcsolatrendszere lehet. Ezek a különbségek a magyar társadalomnak is jellemzői. Mi legyen akkor a társadalmi integrációval?

Ha ön a szerencsésebbek közé tartozik, akkor most gázzal fűt otthon. Ha kevésbé szerencsés, akkor fával, vagy azzal, amit éppen talál. Akárhogyan is, a felhasznált energia egy részét alighanem ki-ki elpazarolja, mert valószínűleg korszerűtlen, szigetelés nélküli, energiahasználat szempontjából felújítandó házban, vagy lakásban él. Az államnak létezik stratégiája arra, hogy ezen változtasson. Igaz, a célok nem túlságosan acélosak.  

Két hónap után, egy egyesület segítségével kerülhetett családjához egy miskolci kisbaba. A gyámhivatal nem engedte, hogy az anyja szülés után a kórházból hazavigye, szerintük nem voltak megfelelőek a körülmények a gyerek neveléséhez. A család 6 gyereket nevel, nagyon nehéz körülmények között. Az egyesület segítségével viszont új szobát építettek a meglévők mellé, bútorokhoz, ruhákhoz jutottak.

Drávaszerdahely polgármestere jólelkű ember, aki felvirágoztatta a települését. Nemrég azonban úgy döntött, hogy bezárja a hamburgerezőjét, és céges autót felajánlja egy rászoruló családnak, ezt a Facebookon tette közzé. Több százan jelentkeztek, ezért sorsolással dőlt el, ki lesz a szerencsés. Egy háromgyerekes család győzött, akik végül nem csak autót kaptak.

Tornanádaska egy pici falu Borsod megyében, a szlovák határ mellett. Meglepő, hogy éppen ez a hátrányos helyzetű település hirdetett meg egy nagyon is jól fizető állást: óvónőt keresnek, és a megszokott fizetésnél jóval többet ajánlanak. A polgármester Serdült Szilviának mesélte el, miért áldozna a falu akár erőn felül is az új óvónőre.

A szegénység világnapja kapcsán Földes Eszter érkezett a stúdióba, aki mindig is fontosnak tartotta a szegénység elleni küzdelmet. A színésznő egy pénzgyűjtési akción is részt vett, hogy lakhatáshoz jutassa a hajléktalanokat.

Marika a vejét, Dávidot szeretné jobb belátásra bírni, ugyanis az asszony állítása szerint a fiú nem becsüli meg eléggé a lányát. A fiatal párnak már kisgyermeke is született, és mivel Dávid nem dolgozik, Marika unokáját is félti az anyagi gondok miatt. Az asszony úgy szereti Dávidot, mint a saját fiát, de most már betelt nála a pohár!

A gyönyörű modell ismét a habokat szeli, miközben egy találkozás mindent megváltoztatott az eddigi életében...

Krisztina napi 4 órában dolgozik, szőnyeget sző, immár 25 éve. Eddig is nagyon keveset keresett, minden hónapban 35 ezer forintot. De áprilistól ez a kevés még sokkal kevesebb lett: 14 ezer forint. Igen, 14 ezer forint egy havi munkáért: mindez egy törvénymódosítás miatt. Krisztina amúgy középsúlyos értelmi fogyatékos, és nem is igazán zavarja a kevesebb pénz. Édesanyja viszont felháborodott, mert szerinte pont azokkal szúr ki az állam, akik amúgy sem tudnak kiállni magukért. Erről írt facebook-posztja rengetg reakciót szült, Moskovics Judit találkozott Krisztinával és az édesanyjával.

A szegénység valamelyest csökkent, de ma is alighanem a legsúlyosabb társadalmi gond Magyarországon, megelőzi az oktatás és az egészségügy gondjait is, noha mindkettővel összefügg. A szegénység és a kirekesztés kockázata a társadalom egy teljes negyedét fenyegeti.

Szinte romok között él egy rokkantnyugdíjas asszony a Győr-Moson-Sopron megyei Nagyszentjánoson. Házában se áram, se víz nincs. Férje évekkel ezelőtt meghalt, kisebb fia elhagyta, szomszédján kívül szinte senkije sincs, enni is tőlük kap. Mire a gyógyszereit kifizeti, alig 700 forintja marad egy hónapra. Csípőproblémája miatt menni is alig tud, mégis dolgozni szeretne.

Bözsi néni híres lett egyik napról a másikra. Ő az ország talán legkisebb települése, Nagygéc egyik lakója - a 6 közül. Nemrég váratlanul meglátogatta a miniszterelnök, és utána már nem volt megállás. Jöttek és jöttek az újságírók, és még politikai vita is kirobbant a vizit után.

A KSH és ennek nyomán az Eurostat szerint is összességében látványosan csökkent a súlyosan nélkülözők száma Magyarországon. Ugyanakkor egyes nehéz helyzetű csoportok nagy többsége továbbra is szegénynek számít. Az eligazodást nehezíti, hogy sokféle fogalom és mérőszám keveredik: szegénység, súlyos nélkülözés, létminimum és ezek különféle mutatói.

Andrea egyedül neveli a kisfiát, Ferkót. Minden napja sokkal nehezebb, mint az átlagembereké, mert Ferkó betegen született, és esély sincs arra, hogy valaha meggyógyuljon. Az viszont segítséget jelentene a számukra, ha a kocsijukat át tudnák alakítani úgy, hogy alkalmas legyen a mozgásképtelen kisfiú szállítására. Andrea állami támogatásra pályázott, de nem nyert. És nem értette, miért. A történet azonban, amit a 444 írt meg először, a rossz kezdet után nem várt fordulatot vett, amihez a cikkeknek is köze lehet. Serdült Szilvia riportja.

Az a csomó fiatal, aki egy este elment bulizni Budapesten az A38 Hajóra, jó eséllyel nem is tudta, hogy egy anyán es a gyerekein segítenek. A sok pénz, ami összejött aznap este, arra szolgál, hogy a család a lakást élhetővé tegye. Az ötlet a Budapest Bike Maffia nevű szervezettől jön, amely jórészt bringás futárokból áll, és akik folyamatosan jótékonykodnak. A Sweet Home, vagyis az Édes Otthon a legújabb projektjük. Serdült Szilvia riportja.

Szinte felsorolni is nehéz, hogy hány születési rendellenességgel jött világra Farkas Tamás második gyereke. Ő az a férfi, akinek Michael Jackson mentette meg az életét még kiskorában azzal, hogy finanszírozta a májátültetését. Tamás kisfia két hét után feladta a küzdelmet a betegségek ellen. A család most próbálja feldolgozni a tragédiát.

Éva és Oszkár öt éve találkoztak, azóta sülve-főve együtt vannak. Szeretik egymást, és osztoznak jóban és rosszban. A szenvedélyük is közös: egykor heroinisták voltak, de ma már dizájnerdrogokat használnak. Mert azok sokkal olcsóbbak, és könnyen hozzáférhetőek. Éva és Oszkár néhány napra beengedtek minket az életükbe: meséltek a függőségükről, a nehézségeikről, megmutatták a mindennapjaik fontos színtereit, elmondták, miből élnek, és mennyit költenek drogra.

Az autó sokak számára nélkülözhetetlen, mások viszont nem tudják fenntartani, főleg, ha csak néha használnák. De vajon létezik-e autókölcsönző kifejezetten kispénzűeknek? Egy ideje igen. Frenki, a tulaj arra tette fel az életét, hogy ha nem is ingyen, de nem sok pénzért segítsen rászorulókon. Elsősorban kocsikkal, de van, akinek ingyen szállást ad, hogy ne az utcán éljen, és ne vegyék el tőle a gyerekét. És más, nagyratörő tervei is vannak...

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A miniszterelnök évértékelő beszédében örömmel számolt be, hogyan fejlődik az ország. Orbán Viktor szerint jó, hogy egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek, pénz a munkáért jár, és nem segélyt osztanak, és a bérrel együtt jár az elismerés és a tisztelet. Abban a faluban, ahol a múlt héten jártunk, kint vannak a kormány plakátjai, amik azt állítják, Magyarország erősödik. De vajon így látják-e azok is, akik Mánfán élnek? És megpróbálnak kijönni abból a pénzből, amit a közmunkáért kapnak? És mi lenne a mánfaiak egy részével, ha nem lenne egy agilis, tettre kész polgármesterük? Vajon az ő életük is erősödik-e? Moskovics Judit riportja.

Piroskánál Kübekházán 10 fok van otthon, le se veszi a dzsekijét, hogy valahogy melegen tartsa magát. Dobrovszkyéknál van vagy 15 fok, de az öt gyerek takarókba és paplanokba bugyolálva él, így valahogy kibírják a hideget. Mindkét család fával fűt, aminek nagyon felment az ára az utóbbi időben, ráadásul az állam által juttatott szociális tűzifa már rég elfogyott. Amijük maradt, azzal viszont nagyon spórolnak, mert a pénzükből is kifogytak. Nekik és rengeteg embernek, akik szintén fával fűtenek, semmit sem segített a rezsicsökkentés.

A legesleghidegebb zimankóban egy fiatal srác kitalálta, hogy kerüljenek fogasok az utcára szerte az országban, és akinek van felesleges kabátja, vigye oda, hogy akinek nincs, elvihesse. Ilyen fogas a Vígsznház mellett is volt. Az ötlet jó, de persze becsúszott némi hiba: volt, ahol szervezetten vitték a rászorulóknak szánt meleg holmit, Pécsen pedig az irgalmasrend nem szerette volna, ha a templomuk mellett zajlik a gyűjtés. De ez csak az egyik jó ötlet volt a fagyban, sokan mások is összefogtak, hogy segítsenek. Serdült Szilvia riportja.

Moskovics Judit nemrég egy olyan családnál járt Ózdon, ahol a jövedelmük majdnem harmada kenyérre megy el. A család napi 2 kilót eszik meg, a legolcsóbból: ez laktató, és más ételekhez képest tulajdonképpen nem is kerül olyan sokba. Ők és sok más ózdi család karácsony előtt meglepő ajándékot kaptak: összefogtak a mostanság menőnek számító budapesti kézműves pékségek, kisütöttek rengeteg drága és nagyon jó minőségű kenyeret, és levitték Ózdra. Új és furcsa étel volt ez a rászoruló családoknak. Moskovics Judit riportja.  

A Borsod megyei Csenyéte az ország legszegényebb települése, Telki pedig a leggazdagabb, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felméréséből, amelyet a tavalyi adóbevallások alapján készítettek. Eszerint Csenyétén átlagban havi 36 ezer forintot keresnek az ott élők. Az éves kereset éppen annyi, mint amennyi Telkiben a havi.

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

20 éves a törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy pusztán szegénység miatt a hatóságok kiszakítsanak családjából egy vagy több gyereket. A kiszakított gyerekek érzelmi szegénységben, családi háttér nélkül, gyökértelenül nőnek fel, amikor kikerülnek az állami gondozásból, képzettségük erősen az országos átlag alatt van, így maguk is szegényekké válnak, majd gyerekeik is, akiket, ha ez a rendszer nem változik, ezért majd elveszik tőlük. Van kiút ebből a körből?

Amikor Bécy egy vén szipirtyót szed fel egy szexi csaj helyett, a férfi kénytelen beismerni magának, hogy gyűlöli az új életét.

Általában minden gyerek várja a nyári szünetet, főleg akkor, ha van miért. Csopakon a nyaralás miatt várják, Kiscsécsen meg azért, hogy be tudjanak segíteni a szülőknek. Mindkettő falu, mégis fényévekre vannak egymástól. Kiscsécsen egyetlen bolt sincs, de még kocsma se. Mindenki közmunkás, kitörési lehetőség nem igazán van.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Összesen 5 millió euróba került Balogh Norbert focista a Palermo csapatának. A DVSC egykori játékosát 660 millió forintért vásárolta meg az olasz klub. Ma írták alá a megállapodást, ami szerint 2020. június végéig szerződtették a mindössze 19 éves játékost. Azt is elárulták, hogy 4 és fél évre 840 millió forintot fizetnek neki. A debreceni focista a 22-es mezszámot választotta. Holnaptól már ebben edz az új csapatával.

Vágyai mindannyiunknak vannak, akármennyi pénzünk is legyen. De vajon mire vágynak azok, akiknek alig van valamijük? Mi az az összeg, amire azt mondják, hogy abból már normálisan meg tudnak élni? Erről a Központi Statisztikai Hivatal is készített egy kutatást, és a magunk módján mi is.

Egy országnak tudnia kell, lakosságának hány százaléka él szegénységben. Ez persze attól is függ, hogyan számolják azt, hogy ki a szegény. Magyarországon a hivatalos számokat a Központi Statisztikai Hivatal közli és ezek alapján a szakemberek lényegében egyetértenek abban, hogy 4 millióan élnek az úgynevezett létminimum alatt. Szegények vagy még szegényebbek. A létminimum-számítást a KSH 2014-ben felfüggesztette azzal, hogy ez a kifejezés pontatlan és túlságosan negatív. Most a KSH úgy gondolja, hogy mégis csak számolni kell létminimumot, de másképpen, mint eddig .

4 millióról két millióra csökkentené a szegények számát egy új módszerrel a KSH, mondván, hogy a létminimum több, mint a szegénység. De akkor mi a létminimum? A KSH most úgy akar számolni, hogy a szegénységnél több szerény megélhetéshez 2 millió embernek elég napi 1800 kalória és havi 76 ezer forint. Létminimum vita.

Sokszor volt olyan, hogy nem volt mit enni - ezt mondja egy nyolcéves kisfiú egy ormánsági faluban. A miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa ugyanakkor másfél hete azt mondta, ilyen nincs. Hiricsen, az ott élők szerint, nagy a szegénység, négy embernek van csak rendes munkája, kilencvenen közmunkások, de csak márciusig. Hogy utána mi lesz, azt még nem tudni.

Ma Magyarországon több olyan elszegényedett család létezik, ahol már a gyerekeknek sem tudnak vacsorát adni, illetve a tanítási szünetekben a gyermekek éheznek. Vajon hogyan, és mikor alakult így a helyzet, és mit érez a városban élő szegény?

Szégyen, hogy ötvenezer gyerek éhezik Magyarországon, amely a világ legtehetősebb három tucat országának egyike. Még nagyobb szégyen, hogy elbukott egy civil kezdeményezés, amelyet eredetileg az összes párt támogatott, s amely kötelezte volna a kormányt a gyerekéhezés megszűntetésére. Miért bukott el? Mert a politika rátelepedett.

Tűzifa vagy étel az asztalra. Van, hogy ezek között kell választani az őszi szünetben családoknak a Gyermekéteztetési Alapítvány elnöke szerint. Király Gábor Híradónknak azt mondta: akár 40 ezer gyerek is nélkülözhet az iskolai szünetekben. A Párbeszéd Magyarországért szerint a 16 napos téli szünetben még nehezebb lesz a rászoruló gyerekeknek, ezért költségvetési módosító javaslatot nyújtanak be az országgyűlésnek. Kerestük a kormányt, de Mindenszentekre hivatkozva kérdéseinkre nem válaszoltak.

1500 adag ebédet és élelmiszercsomagot osztottak ki rászorulóknak a szegénység elleni küzdelem világnapján. Az akciót a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők találták ki, ám több egyházzal közösen valósították meg. Az Eurostat pénteken adott ki egy jelentést, amelyben azt írják, hogy Magyarországon 2008 és 2014 között nőtt a szegénység. A Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, azon dolgoznak, hogy egyre több embernek legyen munkája.

Öt év alatt több mint duplájára nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya Magyarországon, a munkanélküli szülők száma is majdnem nálunk a legmagasabb, sok a dohányzó, sőt, alkoholista tinédzser is! Csak Debrecenben kilencszáz gyerek nem jut megfelelő ételhez az őszi iskolai szünetben.

Öt év alatt több mint duplájára nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya Magyarországon, a munkanélküli szülők száma is majdnem nálunk a legmagasabb, sok a dohányzó, sőt, alkoholista tinédzser is! Csak Debrecenben kilencszáz gyerek nem jut megfelelő ételhez az őszi iskolai szünetben.

Kimondták azt, ami tiltva volt. Jó szándékú civilek és rögeszméihez ragaszkodó hatalom. Egy civil szervezet története ügynökökkel, megfigyelésekkel és rendőri zaklatással.

A civilek nem nézték, ki miért lett szegény. Az állampárt titkolta, hogy vannak bérrabszolgák. Hátrányos helyzetűnek mondták a szegényeket, és még kimondani sem volt szabad azt, amit mindenki látott. Egy civil szervezet harca a hivatalosságokkal a XX. századból.

Mindenféle kimutatás szerint egyre több a szegény, nélkülöző gyerek. Az ő hangjukat hiába keressük a nyilvánosságban. Témánk a szegénység, szakértőink: Messing Vera szociológus és Molnár György közgazdász.

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Miért költ hajfestékre? Miért van annyi gyereke? És miért vesz a gyerekeinek kólát, csipszet meg olcsóbb okostelefont? Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket, mi is számtalan ilyen nézői levelet kapunk egy-egy riportunk után. Tettünk egy kísérletet arra, hogy választ adjunk ezekre a kérdésekre, és megértsük, milyen belülről megélni, ami felett mi kívülről könnyen ítélkezünk. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője évek óta segít nélkülözőkön, és tanítja is őket: ő magyarázta el Moskovics Juditnak, amit néha valóban nehéz megérteni.  

Étel a kisállatoknak, ingyen pizza vagy egy hajvágás. Különleges adományok és szervezetek a szegények megsegítésére.

Egy szociális munkás ajánlotta figyelmünkbe John Dunmade-et, vagy, ahogy a betegei ismerik, Doktor Johnnyt. A nigériai férfi 25 éve él nálunk, 15 éve orvosként dolgozik, ebből 10 évet az ország legszegényebb régiójában. 4 gyereke van és egy felesége. Na meg rengeteg betege, akiknek néha hitelbe kénytelen adni a gyógyszert. Polgár Géza riportja.