Egyetlen hónap alatt 38%-kal drágult a liszt, 14-gyel a cukor és 9-cel az étolaj, miután megszüntette a kötelező bolti akciókat a kormány. Kilőtt az élelmiszerek ára, amelyeket egy évig veszteséggel kellett árulniuk a nagyobb boltoknak. Részben ennek hatására 4,1%-ra gyorsult az éves infláció júliusban, ami év végére ismét 5% fölé emelkedhet az általunk kérdezett szakértő szerint.

Az üzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak júniushoz képest, de ennél is magasabb volt az éves infláció.

Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, a cukorért például 38,2 százalékkal kell többet fizetni.

Hiszen a plusz pénzt a vásárló visszakapja. Persze csak ha visszaváltja a palackot. 

2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, csak decemberben 5,5 százalékkal.

2 és fél évvel ezelőtti szintre zuhant a bérek vásárlóértéke a jegybank friss jelentése szerint. A miniszterelnök abban bízik, hogy 1 százaléknál kevesebbel csökken idén a reálbér. A Nemzeti Bank úgy számol, az élelmiszerek és az üzemanyagok ára már az uniós átlagot közelíti Magyarországon, vagyis drágábbak, mint a cseheknél, a lengyeleknél vagy Romániában.

Egy másik EU-s ország előzött be minket – vajon kik?

Nyolc százalék alá csökkent az infláció novemberben az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a KSH friss adataiból. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint a fogyasztás visszaesése, valamint az energia- és a benzinárak csökkenése miatt mérséklődött a pénzromlás üteme. Az üzemanyagok adójának növelése viszont januártól újra gerjesztheti az inflációt. A kormány jövő év júliusáig meghosszabbítja a kötelező akciózást a boltokban, hogy ezzel segítsék a pénzromlás lassulását.

Volt olyan megye, ahol az év első félévében többet költöttek a boltokban, mint egy évvel korábban, viszont ezért az értékért több mint 20 százalékkal kevesebb terméket vásároltak. 

A háború sújtotta Ukrajnában decemberre várhatóan 9 és 10 százalék között lesz az éves infláció, vagyis nagyjából feleannyi, mint amekkora pénzromlást Magyarországon jósol a jegybank és az elemzők.

Újra drágultak az élelmiszerek augusztusban, négy hónap után. Az egy évvel korábbihoz képest pedig majdnem 20 százalékos az élelmiszerár-emelkedés. Az augusztusi KSH adatok szerint a pénzromlás mértéke egy év alatt 16,4 százalékos volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a korábbi nyilatkozataihoz képest már nem látja elérhetőnek októberre az egyszámjegyű inflációt, ugyanakkor szerinte a kormány intézkedéseinek köszönhetően folyamatos a csökkenés. 

A válaszadók 37 százaléka belső okokkal magyarázza az inflációt, negyedük szerint viszont az uniós szankciók okolhatók.

Argentínában számos fogyasztási cikk ára több mint kétszeresére nőtt tavaly óta.

A háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább a 2022. februári szinthez képest. 

Az uniós átlaginfláció sorozatban harmadik hónapja csökken. A magyar infláció a decemberi 25 százalékról 26,2-re emelkedett.

Ahhoz, hogy a törvénytervezetben szereplő inflációs célok teljesüljenek, kedvező külső körülményekre lenne szükség.

Hatalmas különbségek vannak Európában az egyes országok inflációs rátái között. Az unióban a két szélsőség Spanyolország és Magyarország, az EU-n kívül pedig Svájc neveti ki a pénzromlást. Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek pénze mennyire értéktelenedik el, és hogy az áremelkedés hatásait mennyire érzik meg. 

Sokkal több pénzből sokkal kevesebbet lehet vásárolni.

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.

 Idén 8396 esetben loptak hiper- és szupermarketből.

Megelőztük Litvániát és Lettországot is. 

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább 40,0, illetve 64,4 százalékkal. 

Az ideinél is nagyobb infláció várható jövőre éves átlagban a Kopint-Tárki friss előrejelzése szerint. Úgy számolnak, januárban 25 százalékra gyorsulhat, utána viszont fokozatosan lassul majd a pénzromlás. A miniszterelnök pénteken azt mondta, az infláció jövő év végi megfelezésére utasította a pénzügyminisztert. A Kopint-Tárki szerint ez beavatkozás nélkül is teljesülhet a kereslet zuhanása miatt.

Közgazdászok és kereskedők arra számítanak, hogy a forint vészes gyengülése tovább fokozza a már így is rendkívüli mértékű inflációt. Szerintük nem a háborúban, hanem az országhatárokon belül kell keresni a magyarázatot. Kérdés, hogy ezen a szinten rögzül-e az árfolyam, vagy visszaáll a 400 forint körüli euró.

Elszabadult árak, átalakuló vásárlói szokások. Egyetlen év alatt 20,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, vagyis ennyi az éves infláció. A KSH jelentése szerint azonban az élelmiszerek ára ennél is nagyobb mértékben nőtt, 35,1 százalékkal drágábbak mint egy éve. A vevők kényszerűen, de alkalmazkodni próbálnak.

18,6 százalék volt az infláció augusztusban Magyarországon az Eurostat friss jelentése szerint. Ez három százalékponttal magasabb, mint amit a KSH számolt. Az uniós hivatal ugyanis már a rezsicsökkentés korlátozását is beleszámolta a drágulásba. A jegybank néhány hónapja még őszre várta az infláció tetőzését. Most már azzal számolnak, hogy jövő év elejéig még gyorsuló ütemben nőnek az árak.

 A GKI úgy számol, jövőre is két számjegyű marad az élelmiszerárak emelkedése.  

Az érme neve „Mosi-oa-Tunya aranyérme” lesz, ami azt jelenti, hogy „A füst, amely dübörög”.