A forint gyengülésével számol a kormány a költségvetés szerint

Januárban benyújtotta a parlamentnek a 2023-as költségvetést Varga Mihály, ám ez a lépés csak gesztusértékű: a kormány ugyanis tavaly év végén már rendeletben elfogadta a büdzsét. Korábban Bod Péter Ákos azt mondta az újraírt költségvetésről, hogy az az elmúlt harminc év pénzügyi gazdálkodásának mélypontja.

Az eredeti költségvetési törvényben a kormány jóval alacsonyabb inflációval és erős növekedéssel kalkulált. Az év végén kialakított új költségvetésben ezeken a pontokon komoly változás következett be, idézi fel az Mfor.hu: az eredetileg várt 4,1 százalékos GDP-növekedés helyett immár csak 1,5 százalékos előrejelzéssel találkozhatunk. Az inflációt tekintve még durvább az eltérés, az eredetileg 5,2 százalékos fogyasztóiár-index változással kalkuláltak, míg immár 15 százalékos pénzromlással számolnak.

Az Mfor.hu elemezése szerint ahhoz, hogy a törvénytervezetben szereplő inflációs célok teljesüljenek, kedvező külső körülményekre lenne szükség, többek között alacsonyabb energiaárakra. Mint írják: a költségvetésben az északi-tengeri Brent olaj tekintetében jóval alacsonyabb várható árfolyam áll a költségvetésitörvény-tervben, mint amekkorával a nyáron számoltak, hiszen az eredeti 94 dollár helyett immár csak 79 dollárral kalkulálnak. 

A dollár árfolyamát is aktualizálták, 

és immár jóval gyengébb forintra alapoz a kormány: 410,8-as érték szerepel az átírt költségvetésben, míg előtte 346-os kurzussal számoltak.

A 400 feletti érték sokkal reálisabbnak tűnik az Mfor szerint, viszont az viszont érdekes, hogy a kormány paritás alatti eurót vizionált. Szerintük ugyanis az uniós pénz árfolyama átlagosan 408,8 forint lehet.

Ezzel szemben például a jegybank szerint az euró lesz az erősebb, az inflációs jelentésben ők a forint árfolyamára nem adnak értéket, az euró-dollárra viszont 1,05-öt prognosztizálnak. Az inflációs célok szempontjából az lenne az ideális, ha a magyar fizetőeszköz stabil maradna, és ahogy most is áll, a 400-as szint erős oldalán lenne tartósan, jegyzi meg a gazdasági portál.

Ugyanakkor számos tényező hathat a forintgyengülés irányába, így a magyar gazdaság körüli bizonytalanságok mellett az EU-s pénzek továbbra is kérdéses megérkezése, de az is, hogy várhatóan rontják majd hazánk besorolását a hitelminősítők. A nyáron várhatóan lefelé induló inflációra reagálva a jegybank fokozatosan csökkentheti az irányadónak számító egynapos jegybanki betétek jelenleg 18 százalékos kamatát, hogy az összeérjen a 13 százalékos alapkamattal. 

Ez viszont megint csak a forint gyengülésével járhat.

Az Mfor.hu szerint így a 15 százalékos infláció és a közel 409 forintos euróárfolyam nem biztos, hogy egyszerre meg tud valósulni. 

Nyitókép: Varga Mihály pénzügyminiszter Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő társaságában, miután átvette kinevezési okmányát a Sándor-palotában. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI