A minimálbér 16 százalékkal nőhet, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 14 százalékkal. Már ha aláírják a megállapodást.

Várhatóan 15-17 százalékkal nőhet a minimálbér januártól – ezt a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mondta az Indexnek. Vagyis csökkenhet a legkisebb fizetések vásárlóértéke, mert az infláció 20 százalékig is gyorsulhat jövőre a GKI szerint. A szakszervezetek nagyobb emelést követelnek, a munkaadók viszont kevesebbet adnának, miután a kormány nem enged a járulékaikból.

230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Nagyjából 15 százalékkal emelkedtek volna a minimálbérek, de most újra le kell ülni tárgyalni.

A lengyeleknél jövőre kétszer is emelik, már januártól meghaladhatja a havi bruttó 300 ezer forintot.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar versenyképeség egyik alapja az olcsó munkaerő. 

Meg kell tartani a minimálbéren élők életszínvonalát – a szakszervezetek szerint ez a legfontosabb célja a nemrég indult bértárgyalásoknak. Úgy gondolják, legalább az infláció mértékével kell emelni a fizetéseket januártól. A munkaadói oldal szerint szűk a mozgásterük, mert az elszálló energiaárak sokkolták a vállalkozásokat. Ők azt várják, hogy a kormány csökkentse a munkáltatók terheit.

A seattle-i cég szerint az évi 80 ezer dollár, átszámítva mintegy 31 millió forintnyi összeg méltányos egy évre.

Javaslatot tett az egyik parlamenti párt.

Az RTL Híradónak nyilatkozó adószakértő szerint, ha 100 ezer forint fölé nő a havi adó, már nem éri meg a KATÁT választani. 

A munkáltatók viszont nem akarnak automatikus emelést a bizonytalan piaci helyzet miatt.

A Munkástanácsok elnöke szerint ez megfelel az infláció és a GDP-növekedés várható mértékének.

Mennyit segít a minimálbér-emelés, a nyugdíjprémium vagy az adó-visszatérítés, ha brutálisan elszabadulnak az árak? A műkörmös családanya, a kazánfűtő és a vidám nyugdíjasok is ugyanarra panaszkodnak a Házon kívül riportjában.

Márki-Zay kormányra kerülve emelné és idővel adómentessé tenné a minimálbért.

Már csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi le a magyar legkisebb fizetés.

Pedig bruttó 200 ezer forintra emelkedett a magyar minimálbér. 

Január elsejétől emelkedett a minimálbér, ami az országos átlagot is feljebb tornázta. Mégis azt érezzük, hogy egyre kevesebb pénzünk van. 

A szakszervezetek azt kérik a kormánytól, hogy az idei járulékcsökkentésből keletkező megtakarítást fordítsák a bérfeszültség kezelésére.

Elbocsátásokhoz vezethet és akár csődhullámot is okozhat, ha a cégek nem tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelés költségeit – derül ki a GKI friss felméréséből. Jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik. A kormány szerint ezzel mindenki jól jár, a gazdaságkutatónál ugyanakkor azt mondják, akár 7 ezer ember is elveszítheti az állását emiatt. 

Mégis a minimálbérrel azonos ütemben, 19%-kal emelkedhet a garantált bérminimum január elsejével. Gyakorlatilag megegyezett a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A legkisebb keresetűek többsége, a szakmájukban dolgozók havi nettó 27 ezer forinttal többet vihetnek haza jövőre. A kormány viszont még egy évig elveheti az önkormányzatok adóbevételének egy részét, hogy így kompenzálja a munkáltatókat.

Másnak is járna a minimálbérnek megfelelő juttatás. Ezt mondja az otthonápolási kampány vezetője, miután tegnap Novák Katalin miniszter bejelentette, jövő januártól nő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereküket nevelőknek járó GYOD. Csordás Anett szerint azokra is kellene gondolnia a kormánynak, akik hozzátartozójukat ápolják tartósan otthon. A miniszter sajtóosztálya Híradónknak azt írta: az ápolási díjak összege is évről évre nő.

Harmadával nagyobb, bruttó 225 ezer forintos minimálbért akar a legnagyobb szakszervezeti szövetség január elsejétől. Azt mondják, ennyi kell, hogy a magyar legkisebb fizetés utolérje a szlovákot. A miniszterelnök néhány hónapja egy vagy két lépésben bruttó 200 ezres minimálbért ígért. Ezt már jövőre megadnák a munkaadók, ha legalább 5%-kal csökkenti az adójukat a kormány.

Szinte mindenki alacsonyabb adókat akar – egyebek között ez derült ki a nyáron tartott Nemzeti Konzultációból. A kormány járvány utáni életről készült kérdőívét több mint 1 millió négyszázezren töltötték ki. A válaszok 86 százaléka postán érkezett. A kormány szerint ez erősíti a demokráciát. A DK szerint viszont a konzultáció csak kampányfogás.

A magas infláció miatt mostanra kevesebbet ér a minimálbér, mint tavaly - ezt állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Azt kérik, hogy a kormány januárban egy lépéseben emelje kétszázezer forintra a legalacsonyabb fizetéseket. A kormány az RTL Híradónak azt írta, hogy erről a nemzeti konzultáció eredményének ismeretében döntenek majd.

A felzárkózáshoz is kevés a kormányfő által célként kitűzött 200 ezres minimálbér a legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint. A szlovákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél már most legalább ekkora a kötelező legkisebb fizetés. A miniszterelnök tegnap előtt ígérte meg a 32 ezer forintos emelést - egy vagy két lépésben.

A következő hónapokban csak minimálbért kap az országgyűlési munkájáért Tordai Bence. A Párbeszéd politikusának fizetéséből elkezdték levonni azt a 8,2 millió forintos rekordbüntetést, amit azért kapott a házelnöktől, mert a telefonjával videózva kérdéseket tett fel a Parlamentben a pénzügyminiszternek. Tordai Bence azt mondja, az Emberi Jogok Európai Bíróságától kér jogorvoslatot, a támogatóitól a büntetésre kapott pénzt pedig a Fidesz elleni küzdelemre fordítja.

Várhatóan nem nő tovább a minimálbér idén. A kormány szerint egyelőre 6 százaléknál kisebb a reálbér-emelkedés, amihez a kötelező legkisebb fizetés évközi, 1 százalékos emelését kötötték július elsejével. A munkáltatók a járvány elhúzódó harmadik hullámára hivatkoznak. Februárban már 4 százalékkal emelték, de a legnagyobb szakszervezeti szövetség úgy számol, a minimálbér kevesebbet ér majd a tavalyhoz képest.

Hiába emelik, egyre jobban lemarad a magyar minimálbér a visegrádi országok rangsorában. Szlovákiában és Lengyelországban harmadával, a cseheknél pedig negyedével lesz magasabb a kötelező legkisebb fizetés, mint nálunk. Az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint máshol nagyobb áldozatot hozott a kormány.

Nettó 4256 forinttal kapnak többet a minimálbéresek márciusban, a garantált bérminimumra jogosultak pedig havi 5586 forinttal többet visznek majd haza. Hétfőn jelentette be az illetékes államtitkár, hogy egyelőre 4 százalékkal emelik a kötelező legkisebb fizetéseket. Emiatt nő a GYOD, nőhet a GYED és például a táppénz. A minimálbérhez kötött juttatások várhatóan visszamenőleg, január elsejével emelkednek majd. Leadkép: cottonbro, Pexels.

Kétszer nőhet idén a minimálbér. Még egy százalékot emelnének a munkaadók az év második felétől, ha a kormány tovább csökkenti terheiket egy korábbi megállapodás alapján. Egyelőre 4 százalékkal fizetnének többet, először márciusban. Ebből a javaslatból lehet rendelet, annak ellenére, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség nem írja alá a megállapodást.

Legkorábban is csak márciusban érkezhet magasabb minimálbér és garantált bérminimum - az elhúzódó érdekképviseleti tárgyalások miatt. Még mindig nincs megállapodás, de az egyik szakszervezeti szövetség már elfogadta, a másik kettőnél pedig egyeztetnek a munkáltatók végsőnek szánt javaslatáról. Ez alapján 4 százalékos emelés jöhet. 

Továbbra sincs megállapodás az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról, amelyet először februárban fizetnek a munkavállalóknak. A szakszervezetek szerint a kormányt terheli felelősség a csúszásért. Mindössze havi bruttó 3 ezer forint a különbség a dolgozók követelése és a munkaadók ajánlata között. 

A nettó minimálbér 10%-os emelkedését követeli a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ehhez adócsökkentést várnak a kormánytól. Magyarországon még el sem kezdődtek a jövő évről szóló bértárgyalások. A szlovák parlament már döntött is, náluk havi 227 ezer forintra emelik a minimálbért januártól, 40%-kal magasabbra a jelenlegi magyarországinál.

Korrekciót követel a minimálbéreseknek és a nyugdíjasoknak a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ennek oka, hogy a vártnál is magasabb lett az infláció januárban, miközben tovább gyengült a forint. A személyi jövedelemadó csökkentését és azonnali nyugdíjkiegészítést akarnak. A kormány azt írta, ha felgyorsul az infláció, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Sereghajtó maradt a magyar minimálbér a visegrádi országok rangsorában. Mindenhol többet emeltek, már legalább ötödével magasabb a legkisebb kötelező fizetés a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál, mint nálunk. A kormány azt írta, hosszabb távú céljuk, hogy Magyarország a régió egyik vezető országa legyen.

Alacsonyabb fizetéssel is felvehető majd az új babaváró hitel. Utolsó pillanatban változtatott a jegybank és a kormány. Ez azt jelenti, hogy két minimálbéres is hozzájuthat a legmagasabb, 10 milliós összeghez. Jövő hétfőtől igényelhetik a szabadfelhasználású kölcsönt a fiatal házasok. A kamatmenetességről azok sem csúszhatnak le, akik éppen júliusra várják a babát.

Nem érte el a létminimumot a minimálbér nettó összege tavaly - a Policy Agenda kutatóintézet számítása szerint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte fel őket erre, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem határozza meg a tisztes megélhetést biztosító összeget. A kormány nem fogadja el a számítást, az RTL Híradó kérdésére baloldali politikai projektnek nevezték.

Hiába csökkenhet a munkaadói járulék, a Híradónknak nyilatkozó vállalkozók mégis áremelésre készülnek. A Portfólió kiszámolta, 1 millió 1 százezer dolgozót érint Magyarországon az idei 8%-os kötelező bérfejlesztés, minden negyedik munkavállalót. Békés megyében foglalkoztatják arányaiban a legtöbb minimálbérest, kétszer annyit, mint Budapesten.

A garantált bérminimum emelése nagyjából 9600 Ft-os nettó bérnövekedést jelent az érintett munkavállalóknak, a minimálbér emelés pedig 7300 Ft-ot. Ezt kevesli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ők a 8%-os emelés helyett legalább 10%-osat akarnak, a minimálbér ugyanis Romániát kivéve a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon. Épp ezért már nemcsak a túlóratörvény, hanem a minimimálbér miatt is sztrájkot terveznek januárra. A kormány kitart amellett, hogy jó a törvény.

A Parlament előtt tüntettek reggel otthoni ápolást végző családtagok. A minimálbér összegével megegyező fizetést és munkájuk elismerését szeretnék azért a 24 órás szolgálatért, amit tartósan beteg rokonaikért végeznek. És ami miatt nincs lehetőségük más munkát vállalni.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

Vince Budapesten él, minimálbéres, 74 ezer forintot kap havonta. Éváék Luxemburgban élnek minimálbérből, ami ott átszámítva 560 ezer forint. Ildikó Angliában minimálbéres, ő havonta 360 ezer forintot kap. Erzsébet pedig Szlovákiában minden hónapban 100 ezer forintnyi eurót kap, ott annyi a minimálbér. Nálunk ugyan jövőre emelkedik 10 ezer forinttal a minimálbér, de ezzel még mindig hátul vagyunk a sorban Európában. Körülnéztünk négy országban, hogy megmutassuk, hogyan élnek meg ott magyarok a minimálbérből. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.  

Jövőre nő a minimálbér, nő a szakmai bérminimum is, csökkennek a munkaadókat terhelő járulékok és 9%-ra csökken a társasági nyereségadó. Ez a 9% eddig a vállalkozások döntő többségénél 10% volt, náluk tehát a csökkenés 1%, de az 500 milliónál magasabb éves forgalmú nagyvállalatoknál 19% volt – ők tehát a nagy nyertesek. Ami tehát az ezernéhányszáz nagyvállalatot illeti – Magyarország adóparadicsom lehet? De mi lesz a félmillió kis- és közepes vállalkozással?  

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

Itt 35 százalékot vonnak le belőle, míg például Írországban csak 5-öt, derül ki egy friss felmérésből.

Alig keres többet az, aki éveken át tanult és hosszú évek óta dolgozik, mint az, akit minimálbéren foglalkoztatnak. Furcsa viszonyok kórházakban, iskolákban vagy bölcsődékben.