Nincs közeledés, nagyon távol állnak egymástól a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései a jövő évi béremelésről. A dolgozók érdekképviseletei tíz százalék fölötti minimálbér-emelést szeretnének, a munkaadók viszont ennek legfeljebb felét látják reálisnak. A kormány elsősorban a két fél megegyezését szeretné, ám a szakszervezetek szerint a tárgyalásokon a pénzügyminiszter nem zárkózott el egy 12-15 százalékos minimálbér-emeléstől sem.

150 ezer forintra emelkedhet a minimálbér, és 202 ezer forintra a garantált bérminimum a Világgazdaság információi szerint. Ez kevesebb, mint 10 százalékos emelés lenne. A szakszervezetek szerint viszont kétszámjegyű emelés kell ahhoz, hogy a régióban ne Magyarországon legyen a legalacsonyabb a minimálbér. 

Legfeljebb 5-10 százalékkal tudják emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot január elsejével a munkaadók - ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára árulta el az RTL Híradónak. Erre is csak akkor lesz lehetőségük, ha csökken a béreket terhelő járulék Dávid Ferenc szerint.

A Parlament előtt tüntettek reggel otthoni ápolást végző családtagok. A minimálbér összegével megegyező fizetést és munkájuk elismerését szeretnék azért a 24 órás szolgálatért, amit tartósan beteg rokonaikért végeznek. És ami miatt nincs lehetőségük más munkát vállalni.

Alig talált jogsértést a kötelező minimálbér emelés ellenőrzésekor a munkaügyi hatóság és az adóhivatal. A kormány közölte az eredményt az RTL Híradóval, az ellenőrzött esetek 3 és fél százalékában találtak problémát.

Holnaptól ellenőrzést indít a munkaügyi hatóság az adóhivatallal, hogy a minimálbéresek megkapták-e az idei kötelező emelést. A munkaadók ma éjfélig beküldött elszámolásai alapján vizsgálódnak majd.

Nem lesz rendkívüli adócsökkentés - ezt közölte Híradónkkal a nemzetgazdasági miniszter. Alig két hete az ÁFEOSZ-COOP elnöke nyilatkozta, hogy speciális járulékcsökkentésről tárgyalnak a kormánnyal, mert több kisebb üzletüknek gondot okoz a garantált bérminimum kötelező emelése.

Nem fizeti ki a megemelt minimálbért a cégek egy része - a fémipari dolgozókat képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Azt mondják, néhol elérhetetlenül magasra emelték a normát, máshol pedig új munkakörbe soroltak a dolgozókat, ahol nem kereshetnek többet, mint tavaly. Ezt a munkáltatók szövetsége elítéli, de azt mondják, trükközés nélkül sok kisvállalkozás bedőlne a kötelező béremelések miatt.

Drágulnak a termékek és a szolgáltatások, különben a kisvállalkozók nem tudják kigazdálkodni az újabb kötelező minimálbéremelést - a GKI Gazdaságkutató szerint. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége úgy számol, sokan végleg becsukják majd a boltot, vagy pedig szabálytalankodni fognak.  

8-9 százalékos béremelésre számíthatnak a dolgozók átlagosan az újévben a munkáltatók szerint, valamivel kevesebbre, mint tavaly - ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke mondta a Portfóliónak. Nagyjából egymillió ember fizetése garantáltan nő mától, a minimálbér ugyanis 8, a szakmunkásoknak járó bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik január elsejével.

2 és fél ezerrel kevesebb bolt lett az országban az első félévben - a KSH legfrissebb statisztikája alapján. Nem tudták kigazdálkodni a kötelező minimálbéremelést – döntően ezért zártak be.

Magasabb lesz a minimálbér a többi visegrádi országban, mint nálunk. A szlovákok döntötték el legutoljára, náluk több mint 10 százalékkal, 150 ezer forint körülire emelkedik a minimum fizetés január elsejétől. Magyarországon 134 ezer forintra nő a minimálbér, amelyen nem akar változtatni a kormány.

Nem tudják kitermelni dolgozóik megemelt minimálbérét a kistelepülések élelmiszerüzletei. Ha emiatt bezárnak, akár hárommillió ember ellátása is veszélybe kerülhet az országszerte több ezer üzletet képviselő ÁFEOSZ-Coop Szövetség szerint. Ezért járulékcsökkentést kérnek a kormánytól. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint egyelőre semmi jele, hogy bajban lennének a boltok, de leülnek tárgyalni a képviselőikkel.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

Lesznek, akik elveszítik a munkájukat a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése miatt - ismerte el a munkaerőpiacért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter azonban úgy látja: a kirúgott embereknek könnyű lesz új munkát találni az országos munkaerőhiány miatt. A minimálbért jövőre 15 százalékkal emelik, ennek kigazdálkodása sok kis- és közepes vállalkozásnál gondokat okozhat. Az MSZP szerint lesznek cégek, amelyek csak részmunkaidőben, alacsonyabb fizetésért tudnak majd munkát adni.

Vince Budapesten él, minimálbéres, 74 ezer forintot kap havonta. Éváék Luxemburgban élnek minimálbérből, ami ott átszámítva 560 ezer forint. Ildikó Angliában minimálbéres, ő havonta 360 ezer forintot kap. Erzsébet pedig Szlovákiában minden hónapban 100 ezer forintnyi eurót kap, ott annyi a minimálbér. Nálunk ugyan jövőre emelkedik 10 ezer forinttal a minimálbér, de ezzel még mindig hátul vagyunk a sorban Európában. Körülnéztünk négy országban, hogy megmutassuk, hogyan élnek meg ott magyarok a minimálbérből. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.  

Jövőre nő a minimálbér, nő a szakmai bérminimum is, csökkennek a munkaadókat terhelő járulékok és 9%-ra csökken a társasági nyereségadó. Ez a 9% eddig a vállalkozások döntő többségénél 10% volt, náluk tehát a csökkenés 1%, de az 500 milliónál magasabb éves forgalmú nagyvállalatoknál 19% volt – ők tehát a nagy nyertesek. Ami tehát az ezernéhányszáz nagyvállalatot illeti – Magyarország adóparadicsom lehet? De mi lesz a félmillió kis- és közepes vállalkozással?  

Olcsóbb sertéshús, magasabb minimálbér, és kibővített családi otthonteremtési kedvezmény. Az új lakások áfáját 5 százalékra csökkentették, és több okmány illetékét eltörölték. Megszűnt viszont az ingyenes otthoni pálinkafőzés lehetősége. Összeszedtük, hogy mik a legfontosabb változások 2016-ban.

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

Itt 35 százalékot vonnak le belőle, míg például Írországban csak 5-öt, derül ki egy friss felmérésből.

Ötszörös a különbség a legjobban és a legrosszabbul kereső szakmák fizetései között. A legjobban a banki és biztosítási ügyekkel foglalkozók keresnek, míg a szociális területen dolgozók átlagbére a létminimumot sem éri el. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a tavalyi adatokhoz képest áprilisra 4 százalékkal nőtt a nettó átlagbér összege, ami így most 155 500 Ft.

Ezt írta nyílt levelében a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke. Gömöri Zsolt szerint a sportolók helyzete elkeserítő, sokan közülük több műszakban, minibálbérért dolgoznak.

Magasabb összegű minimálbért kapnának a szakorvosok a jövőben, így szeretné megakadályozni a kormány, hogy külföldre menjenek dolgozni. Továbbra is nagyon sok orvos és ápoló megy külföldre, csak júliusig majdnem ezren döntöttek így.  

Alig keres többet az, aki éveken át tanult és hosszú évek óta dolgozik, mint az, akit minimálbéren foglalkoztatnak. Furcsa viszonyok kórházakban, iskolákban vagy bölcsődékben.

Az adózás átalakításásával járó többletterhek kompenzálása érdekében 92 ezer forintos minimálbért javasolnak.

Banki különadó és a minimálbéresek megadóztatása - a Magyar Hírlap információi szerint ez is szerepel a kormány akciótervében.

Az iráni főváros koldusai nagyjából 1500 dollárt, azaz 310 ezer forintot „keresnek” havonta.

A munkaadók a minimálbér emelését lehetségesnek tartják, de mértékéről még nem tudnak nyilatkozni.