De tényleg, pont úgy néz ki pár felszíni geológiai formáció együttese, mint egy macifej.

Azt is megígérte, hogy „védőpajzsot” emel az Egyesült Államok köré, amivel a nukleáris támadásokat is ki tudják majd védeni.

Zábori Balázs, a magyar űrhajósprogram projektvezetője szerint nem kizárt, hogy 1-2 évtizeden belül magyar űrhajós lép a Hold felszínére. A Magyar Tudomány Ünnepén még arra is vállalkozott, hogy megmondja, ez reálisan melyik évben fog bekövetkezni. Addig is a magyar kutatók vezetésével fejlesztett műszerek kulcsszerepet játszanak a NASA nemzetközi együttműködésben készülő, Hold körül keringő űrállomásának megvalósításában.

Még tart a kárfelmérés.

Így jobb képeket tud majd visszaküldeni a Földre.

A tartály oldalára lyukat fúrtak a tűzoltók, így sikerült kimenteni őket.

18 év után ismét egyszerre lehet majd látni a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, és még a Hold is csatlakozik az égi füzérhez.

A fotókon a Perseverance-t védő burkolat és az ejtőernyő látható.

A pazar planetáris gyöngysort a fogyó Hold sarlója és szerencsés esetben az égbolton átvonuló Nemzetközi Űrállomás teszi igazán különlegessé.

A Perseverance rover videót is készített róla, ahogy a Phobosz, a Mars nagyobbik holdja elhalad a Nap előtt.

Az egymilliárd dolláros ExoMars küldetés már biztosan csúszik, de a háború miatt az űrkutatás jövője is örökre megváltozhat.

De a NASA szerint a Nemzetközi Űrállomás működtetésében Oroszország továbbra is együttműködik.

Elon Musk dél-texasi csillagbázisán egymásra pakolták a Csillaghajót és a Szupernehéz rakétát. A 120 méter magas monstrumott hamarosan teszteli a SpaceX.

A Tianwen-1 így köszöntötte Kína népét a holdújév előestéjén.

Az egyik sziklaszirt alatti homokos lejtőn szabályosnak látszó nyomokat fényképezett le az európai és az orosz űrügynökség műholdja.

Robbanásszerű változás történt a Genesis projekt életében a Cápák között után

Lehetséges, hogy unokáink már buja marsi mezőkön sétálhatnak a nem is olyan távoli jövőben? A Cápák között műsorában rekordösszegű befektetési ajánlatot kapó Mátyás Bence cége ezen dolgozik, találmánya pedig a földi klímaváltozás negatív hatásai elleni harcban is segíthet. 

Mátyás Bence talajmikrobiológus azon dolgozik, hogy megteremtse az emberi élethez szükséges atmoszférát a vörös bolygón, ezért növényeket telepítene a Marsra. Ha bővebben is kíváncsi vagy Lilu és a vállalkozó beszélgetésére, nézd meg a videót!

Az asztrobiológus egyedülálló ötletével akár a Marsot is élhetővé varázsolhatja.

Így zajlott Balogh Levente, Balogh Péter, Moldován András és Mátyás Bence első megbeszélése a Cápák között forgatása után. A műsorban közel 750 millió forintos ajánlatot tettek a Cápák a vállalkozónak.

Mátyás Bence stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Van-e és - ha igen - milyen lehet vagy lehetne az élet a Marson? Régóta foglalkoztatja ez a kérdés az emberiséget. A Vörös bolygóhoz legjobban hasonlító vidéken, a Góbi-sivatag kínai részén űrkutatási szakemberek és érdeklődők számára egy táborban szimulálják a marsi életet. Azóta pedig, hogy május közepén kínai űrszonda landolt a szomszédos bolygón, óriási az érdeklődés Marsváros iránt.

Élet a Marson? Mi köze van ehhez a magyaroknak? Mátyás Bence speciális kapszulákban küldene növényeket a vörös bolygóra. Ezekkel azt vizsgálnák, miként reagálnak és milyen hatásai lehetnek az ottani környezetre. Ez pedig a nemzetközi és a hazai űrkutatásban is új fejezet lehet.

Élet a Marson? Mi köze van ehhez a magyaroknak? Mátyás Bence speciális kapszulákban küldene növényeket a vörös bolygóra. Ezekkel azt vizsgálnák, miként reagálnak és milyen hatásai lehetnek az ottani környezetre. Ez pedig a nemzetközi és a hazai űrkutatásban is új fejezet lehet.

A kínai mitológia tűzistenéről elnevezett Csuzsong szombaton landolt a vörös bolygó felszínén. Egy rövid videón az látszik, ahogy a leszállóegység elválik a Mars körül keringő szondától. Az első, fekete-fehér fényképet a marsjáró akadály-elkerülő kamerája készítette, és a leszállóegység rámpáját látni rajta. A második, már színes felvételt pedig a navigációs kamera küldte vissza a rover kinyitott napelemtábláiról.

A kínai Tienven-1 űrszondát még tavaly indították útnak. Miután megfelelő helyet találtak a landolásra, minden probléma nélkül végrehajtották a küldetés legnehezebb részét. Ezt eddig csak az amerikaiak tudták végrehajtani.

Történelmi pillanat! Alig telt el száz év azóta, hogy a Wright-fivérek először szálltak fel a levegőbe a repülőjükkel, a NASA ma már a Marson hajtott végre tesztrepülést.

Megtette első métereit a Marson a NASA kutatórobotja. Két hete landolt a vörös bolygó felszínén. A néhány méteres tesztkörrel elkezdődött az eddigi legátfogóbb marsi küldetés, amelynek célja, hogy kiderítsék, volt-e valaha élet a bolygón.

Lélegzetelállító felvételeket hozott nyilvánosságra a NASA a legutóbbi Mars-leszállásról. Több kamerával rögzítették a bonyolult műveletet. Korábban ilyet nem lehetett látni. A marsjáró már a Vörös Bolygón hallható hangokról is küldött felvételt.

A bolygó légkörén átjutott marsjáró leszállóegysége előbb az ejtőernyőjét bontotta ki. Ez volt a manőver első művelete, amelyről nyilvánosságra hozta a felvételt az amerikai űrkutatási hivatal.

Megkezdte történelmi küldetését a Marson a NASA legújabb, Kitartás névre keresztelt marsjárója. Az új jármű a régmúlt élet nyomait kutatja majd a vörös bolygón. A tervek szerint az eszköz marsi kőzeteket is gyűjt majd, és a történelem során először, ezeket vissza is juttatja a Földre. Már az is szenzációnak számított, ahogyan landolt a NASA rovere.  

Február 18-án landol majd a legújabb Mars rover a vörös bolygó felszínén, ami egy különleges tárgyat visz magával. Egy egyedi gyártású minihelikoptert, amely fel is száll majd a bolygóról. A szerkezetet hosszú időn keresztül fejlesztették a NASA laborjaiban.

Elindult a Mars felé a NASA legújabb robotja. A marsjárót a floridai űrközpontból lőtték fel, és várhatóan jövő februárban érkezik meg a vörös bolygóra. Legfontosabb feladata az lesz, hogy élet nyomai után kutasson. Az utóbbi hetekben három ország is Mars-missziót indított.

Mechanikus fának becézik azt a különleges szerkezetet, amelyet a Marsra juttat el a NASA a jövő héten induló missziójával. Ez a vörös bolygó, főként szén-dioxidból álló légköréből oxigént állít majd elő. Nem csak az űrhajósoknak kell az alapvető elem. Nélkülözhetetlen az űrhajóknak is.

Az asztrológusok szerint az elmúlt ötszáz évben nem volt olyan agresszív csillagállás, mint amilyen decembertől tapasztalható. A Mars miatt sok asztrológus háborút sejtetett, de állítólag járvány megjelenését is jelzi. Egy keleti és egy nyugati asztrológus mondja el a véleményét a Fókuszban arról, ami most a leginkább foglalkoztat mindenkit!

Lehetséges lenne, hogy Brad Pitt legújabb filmjéhez hasonlóan eljuthat ember a Marsra még a mi életünkben? A bolygókutató szerint már él az az ember a Földön, aki elsőként lép majd a Mars felszínére és ezt a pillanatot természetesen szinte testközelből követhetjük majd. A Naprendszer felfedezésében a kutató szerint új korszak küszöbén állunk.

A Marson forgatott a Fókusz stábja - jól hangzik, és majdnem igaz is. A Mentőexpedíció című filmen, Matt Damon tényleg itt ragadt. Most soha nem látott felvételeket mutathatunk a forgatásról és azokról magyarokról, akik a NASA tervei alapjában a filmhez megépítették a marsjárókat. Szalay Balázs azt meséli, hogy a fóti homokbányában tesztelték a gépeket, amik most a jordán király tulajdonában vannak.

A The Rolling Stones zenekarról nevezett el egy követ a Marson az amerikai űrkutatási hivatal. A kőzetdarab alig nagyobb egy golflabdánál, és azért kapta a zenekar nevét, mert amikor tavaly novemberben a vörös bolygó felszínén landolt egy Mars-kutató szonda, a leszálláskor keletkező szél miatt csaknem 1 méterrel odébb gördült. A Rolling Stones neve szó szerinti fordításban gördülő köveket jelent.

Az InSight nevű űrszondát május 5-én indította útjára az amerikai űrkutatási hivatal. A legfőbb célja, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a kőzetbolygók szerkezetéről és keletkezéséről, de feladatai közé tartozik a vörös bolygó mélységének és a hőmérsékletének a mérése is.

Az olasz űrügynökség kutatói szerint a vörös bolygó déli sarkának közelében, mintegy másfél kilométer mélyen, vastag jégréteg alatt folyékony vízű tó található. Mindezt radarral végzett mérésekkel támasztják alá: elektromágneses hullámok adatait elemezték. Ahol víz van, ott teljesen más hullámok rajzolódnak ki a műszereken. A feltételezések szerint a víz sós, hiszen mínusz 68 fokon másként nem tudna folyékony maradni. A kutatók már tervezik, hogy olyan Mars-missziót indítsanak, hogy lefúrhassanak a tóig.

Közelebb kerültünk az évszázadok óta vágyott Mars-utazáshoz? Most megismerkedhetnek a Marsra szállás feltételeivel és Elon Musk-al is, aki a mostani látványos Tesla-s akciót kitervelte?

A NASA bemutatta azt a tizenkét űrhajóst, akik elsőként utazhatnak a Marsra.

Év végén, év elején az ember hajlamos rá, hogy messzebbre, magasabbra nézzen, mint a hétköznapokon. Tárgy: egyik szomszédunk. Mármint a Földé. A Mars. Amit hosszú távon lakhatónak vélnek. Ahova több mint fél évszázada akar eljutni az ember. Kié lesz az első lábnyom a Marson? Ezért ma már nem csak államok, hanem magáncégek is versenyeznek. Minden esetre a Mars meghódítása mára hétköznapi és gyakori média-téma lett.

Újabb vízióval állt elő korunk talán legmerészebb álmodozója. Elon Musk, a Tesla-elektromos autó gyártója és a SpaceX nevű visszatérő rakéta alkotója kijelentette: életének célja, hogy más bolygókra is eljuttassa az emberi fajt. Azt is tudja, mikor, hogyan, és mennyiért kezdődjön a nagy küldetés. Elsőnek a Marsot nevezte meg célként, és ő nem beszél a levegőbe.

Észrevettük vagy nem, az űrkutatás tavaly a világot foglalkoztató összes gond, háború, menekültválság, felmelegedés közepette is visszalopakodott a címlapokra és a szakemberek többsége azt mondja, 2015 kiemelkedő űrfelfedezéseket hozott. Vendégeink: Hirn Attila űrkutató és Sárneczky Krisztián csillagász.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.

270 millió kilométeres távolságból igazolták magyar kutatók, hogy léteztek folyók a Marson. A hordalékukba került kavicsok formáját vették alapul. Egy matematikai modell és földi kísérletek segítségével azt is megállapították, hogy a kavicsokat milyen távolságra és mennyi idő alatt sodorták le a marsi folyók.

Szenzációs bejelentés: folyékony víz nyomait találták meg a Mars felszínén. A NASA tudósai a Vörös bolygóról készült műholdképek tanulmányozásakor sötét csíkokat fedeztek fel, amelyekről azt feltételezik, hogy víz okozta azokat. Úgy gondolják, időszakosan sós víz folyhat a bolygón, vagyis az élet előfeltétele adott.