A tartály oldalára lyukat fúrtak a tűzoltók, így sikerült kimenteni őket.

18 év után ismét egyszerre lehet majd látni a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, és még a Hold is csatlakozik az égi füzérhez.

A fotókon a Perseverance-t védő burkolat és az ejtőernyő látható.

A pazar planetáris gyöngysort a fogyó Hold sarlója és szerencsés esetben az égbolton átvonuló Nemzetközi Űrállomás teszi igazán különlegessé.

A Perseverance rover videót is készített róla, ahogy a Phobosz, a Mars nagyobbik holdja elhalad a Nap előtt.

Az egymilliárd dolláros ExoMars küldetés már biztosan csúszik, de a háború miatt az űrkutatás jövője is örökre megváltozhat.

De a NASA szerint a Nemzetközi Űrállomás működtetésében Oroszország továbbra is együttműködik.

Elon Musk dél-texasi csillagbázisán egymásra pakolták a Csillaghajót és a Szupernehéz rakétát. A 120 méter magas monstrumott hamarosan teszteli a SpaceX.

A Tianwen-1 így köszöntötte Kína népét a holdújév előestéjén.

Az egyik sziklaszirt alatti homokos lejtőn szabályosnak látszó nyomokat fényképezett le az európai és az orosz űrügynökség műholdja.

Robbanásszerű változás történt a Genesis projekt életében a Cápák között után

Lehetséges, hogy unokáink már buja marsi mezőkön sétálhatnak a nem is olyan távoli jövőben? A Cápák között műsorában rekordösszegű befektetési ajánlatot kapó Mátyás Bence cége ezen dolgozik, találmánya pedig a földi klímaváltozás negatív hatásai elleni harcban is segíthet. 

Mátyás Bence talajmikrobiológus azon dolgozik, hogy megteremtse az emberi élethez szükséges atmoszférát a vörös bolygón, ezért növényeket telepítene a Marsra. Ha bővebben is kíváncsi vagy Lilu és a vállalkozó beszélgetésére, nézd meg a videót!

Az asztrobiológus egyedülálló ötletével akár a Marsot is élhetővé varázsolhatja.

Így zajlott Balogh Levente, Balogh Péter, Moldován András és Mátyás Bence első megbeszélése a Cápák között forgatása után. A műsorban közel 750 millió forintos ajánlatot tettek a Cápák a vállalkozónak.

Mátyás Bence stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Van-e és - ha igen - milyen lehet vagy lehetne az élet a Marson? Régóta foglalkoztatja ez a kérdés az emberiséget. A Vörös bolygóhoz legjobban hasonlító vidéken, a Góbi-sivatag kínai részén űrkutatási szakemberek és érdeklődők számára egy táborban szimulálják a marsi életet. Azóta pedig, hogy május közepén kínai űrszonda landolt a szomszédos bolygón, óriási az érdeklődés Marsváros iránt.

Élet a Marson? Mi köze van ehhez a magyaroknak? Mátyás Bence speciális kapszulákban küldene növényeket a vörös bolygóra. Ezekkel azt vizsgálnák, miként reagálnak és milyen hatásai lehetnek az ottani környezetre. Ez pedig a nemzetközi és a hazai űrkutatásban is új fejezet lehet.

Élet a Marson? Mi köze van ehhez a magyaroknak? Mátyás Bence speciális kapszulákban küldene növényeket a vörös bolygóra. Ezekkel azt vizsgálnák, miként reagálnak és milyen hatásai lehetnek az ottani környezetre. Ez pedig a nemzetközi és a hazai űrkutatásban is új fejezet lehet.

A kínai mitológia tűzistenéről elnevezett Csuzsong szombaton landolt a vörös bolygó felszínén. Egy rövid videón az látszik, ahogy a leszállóegység elválik a Mars körül keringő szondától. Az első, fekete-fehér fényképet a marsjáró akadály-elkerülő kamerája készítette, és a leszállóegység rámpáját látni rajta. A második, már színes felvételt pedig a navigációs kamera küldte vissza a rover kinyitott napelemtábláiról.

A kínai Tienven-1 űrszondát még tavaly indították útnak. Miután megfelelő helyet találtak a landolásra, minden probléma nélkül végrehajtották a küldetés legnehezebb részét. Ezt eddig csak az amerikaiak tudták végrehajtani.

Történelmi pillanat! Alig telt el száz év azóta, hogy a Wright-fivérek először szálltak fel a levegőbe a repülőjükkel, a NASA ma már a Marson hajtott végre tesztrepülést.

Megtette első métereit a Marson a NASA kutatórobotja. Két hete landolt a vörös bolygó felszínén. A néhány méteres tesztkörrel elkezdődött az eddigi legátfogóbb marsi küldetés, amelynek célja, hogy kiderítsék, volt-e valaha élet a bolygón.

Lélegzetelállító felvételeket hozott nyilvánosságra a NASA a legutóbbi Mars-leszállásról. Több kamerával rögzítették a bonyolult műveletet. Korábban ilyet nem lehetett látni. A marsjáró már a Vörös Bolygón hallható hangokról is küldött felvételt.

A bolygó légkörén átjutott marsjáró leszállóegysége előbb az ejtőernyőjét bontotta ki. Ez volt a manőver első művelete, amelyről nyilvánosságra hozta a felvételt az amerikai űrkutatási hivatal.

Megkezdte történelmi küldetését a Marson a NASA legújabb, Kitartás névre keresztelt marsjárója. Az új jármű a régmúlt élet nyomait kutatja majd a vörös bolygón. A tervek szerint az eszköz marsi kőzeteket is gyűjt majd, és a történelem során először, ezeket vissza is juttatja a Földre. Már az is szenzációnak számított, ahogyan landolt a NASA rovere.  

Február 18-án landol majd a legújabb Mars rover a vörös bolygó felszínén, ami egy különleges tárgyat visz magával. Egy egyedi gyártású minihelikoptert, amely fel is száll majd a bolygóról. A szerkezetet hosszú időn keresztül fejlesztették a NASA laborjaiban.

Az asztrológusok szerint az elmúlt ötszáz évben nem volt olyan agresszív csillagállás, mint amilyen decembertől tapasztalható. A Mars miatt sok asztrológus háborút sejtetett, de állítólag járvány megjelenését is jelzi. Egy keleti és egy nyugati asztrológus mondja el a véleményét a Fókuszban arról, ami most a leginkább foglalkoztat mindenkit!

Lehetséges lenne, hogy Brad Pitt legújabb filmjéhez hasonlóan eljuthat ember a Marsra még a mi életünkben? A bolygókutató szerint már él az az ember a Földön, aki elsőként lép majd a Mars felszínére és ezt a pillanatot természetesen szinte testközelből követhetjük majd. A Naprendszer felfedezésében a kutató szerint új korszak küszöbén állunk.

A Marson forgatott a Fókusz stábja - jól hangzik, és majdnem igaz is. A Mentőexpedíció című filmen, Matt Damon tényleg itt ragadt. Most soha nem látott felvételeket mutathatunk a forgatásról és azokról magyarokról, akik a NASA tervei alapjában a filmhez megépítették a marsjárókat. Szalay Balázs azt meséli, hogy a fóti homokbányában tesztelték a gépeket, amik most a jordán király tulajdonában vannak.

Az InSight nevű űrszondát május 5-én indította útjára az amerikai űrkutatási hivatal. A legfőbb célja, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a kőzetbolygók szerkezetéről és keletkezéséről, de feladatai közé tartozik a vörös bolygó mélységének és a hőmérsékletének a mérése is.

Év végén, év elején az ember hajlamos rá, hogy messzebbre, magasabbra nézzen, mint a hétköznapokon. Tárgy: egyik szomszédunk. Mármint a Földé. A Mars. Amit hosszú távon lakhatónak vélnek. Ahova több mint fél évszázada akar eljutni az ember. Kié lesz az első lábnyom a Marson? Ezért ma már nem csak államok, hanem magáncégek is versenyeznek. Minden esetre a Mars meghódítása mára hétköznapi és gyakori média-téma lett.

Észrevettük vagy nem, az űrkutatás tavaly a világot foglalkoztató összes gond, háború, menekültválság, felmelegedés közepette is visszalopakodott a címlapokra és a szakemberek többsége azt mondja, 2015 kiemelkedő űrfelfedezéseket hozott. Vendégeink: Hirn Attila űrkutató és Sárneczky Krisztián csillagász.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.

270 millió kilométeres távolságból igazolták magyar kutatók, hogy léteztek folyók a Marson. A hordalékukba került kavicsok formáját vették alapul. Egy matematikai modell és földi kísérletek segítségével azt is megállapították, hogy a kavicsokat milyen távolságra és mennyi idő alatt sodorták le a marsi folyók.

Megkapta első előzetesét a bestseller regényből készülő Ridley Scott film, amit hazánkban forgattak.