Kútba eshet a közös európai-orosz Mars-misszió a háború miatt

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciók miatt nagyon valószínűtlen egy közös európai-orosz Mars-küldetés indítása idén – közölte hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA) az AP szerint. Az ügynökség a 22 tagállam tisztviselőinek találkozója után közölte, hogy értékeli a szankciók következményeit az orosz Roszkoszmosz űrügynökséggel való együttműködésre nézve.

Az Európa-Oroszország ExoMars küldetés startját már 2020-ban is elhalasztották a koronavírus-járvány és technikai problémák miatt. A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről szeptemberben kellett volna felbocsátani az űrhajót egy orosz Proton rakétával. Egy indítás elhalasztása gyakran hónapokig vagy évekig tartó várakozást jelent, amíg egy újabb ablak nyílik, amikor a bolygók megfelelő együttállásban vannak.

A küldetés célja az lett volna, hogy Európa első roverét (azaz önjáró, távirányítású járművét) a vörös bolygóra juttassák, ami segíthetne kideríteni, hogy volt-e valaha élet a Marson.

Szombaton a Roszkozmosz közölte, hogy kivonja személyzetét a francia guyanai Kourouban található európai űrrepülőtérről. Több európai műholdat indítottak már onnan orosz rakétákkal, és továbbiakat terveztek a következő évben. Bár Európa már rendelkezik saját rakétákkal a műholdak pályára állításához, az űrhajósok űrbe küldésében még mindig orosz és amerikai partnereire támaszkodik.

A NASA űrműveletekért felelős vezetője hétfőn azt mondta, hogy az ügynökség a Nemzetközi Űrállomást a szokásos módon orosz támogatással és közreműködéssel működteti. A repülésirányító csapatok továbbra is kommunikálnak, gyakorolnak, együtt dolgoznak. Az Egyesült Államok és Oroszország az öt űrügynökség partnerségével működő űrállomás fő üzemeltetői. Jelenleg négy amerikai, két orosz és egy német tartózkodik az állomáson.

Nyitókép: Getty Images