December óta nőttek a legtöbbet az árak.

A külső nyílászárok cseréje iránt például már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. 

A megkérdezettek átlagosan havi 27 ezer forintos gáz- és villanyár-emelkedéssel számolnak.

 A GKI úgy számol, jövőre is két számjegyű marad az élelmiszerárak emelkedése.  

Három hónapja nem érezték olyan rossznak a pénzügyi helyzetüket az emberek, mint most - ez a GKI Gazdaságkutató felméréséből derül ki, amit még a rezsiváltozások bejelentése előtt készítettek. A KSH pedig arról adott ki jelentést, hogy január óta májusban először csökkent valamivel 500 ezer forint alá a bruttó átlagkereset. A Portfolio elemzője szerint az emberek valós keresete ennél kevesebb.

Infláció, gyenge forint, háború, növekvő nyersanyagárak.

A felmérés ráadásul a rezsiárak emelkedéséről szóló bejelentés előtt készült el. 

A miénk lenne az EU legmagasabbja. 

Tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem is. 

A Gazdaságkutató szerint ráadásul nem is a nyereséget, hanem az árbevételt adóztatják.

Nem fogják a cégek áthárítani a fogyasztókra a különadókat – állítja a frissen kinevezett gazdaságfejlesztési miniszter.

Csökken a bizalom.

A negatív emlékek például jobban rögzülnek.

Évek óta azt halljuk, nőnek az átlagbérek, és egyre többet keresnek az emberek, viszont a GKI friss kimutatása szerint ez nincs így. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint ez azért lehet, mert a KSH-hoz képest a GKI szélesebb mintát vesz alapul. A szakember szerint jelenleg 290 ezer forint körül lehet a bruttó átlagbér. Bár az elmúlt években emelkedtek a reálbérek, mostanra olyan magas lett az infláció, hogy gyakorlatilag semmit nem érzünk ebből a növekedésből. 

Havi 60 ezer forinttal kevesebbet vitt haza egy átlagos dolgozó 2020-ban, mint amekkora átlagbért közölt a KSH.

A GKI Gazdaságkutató Zrt az összes dolgozó bérét számításba vette, nem úgy, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Egészen más összeg jött így ki. 

A Gazdasági Kutató Intézet szerint az infláció két számjegyű lesz, így novemberben újra kompenzálásra lesz szükség.

A GKI szerint az építőiparban 25 éve nem volt ekkora áremelési törekvés.

 Orbán Viktor tegnap jelentette be, azonnali beavatkozásokat kezdeményez az Unióban, de a GKI számításai szerint nem hozna sokat a konyhára az uniós szabályok felfüggesztése.

A benzinárstopot eddig főleg a kis kutak szenvedték meg, az őket képviselő szervezet szerint ilyen beavatkozások csak rövid távon működhetnek.

A GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzése nem sok jóval kecsegtet.

Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, éves szinten akár 93 ezer forint kompenzáció is járhat egy átlagos nyugdíjasnak.   

A GKI szerint főleg az élelmiszerek drágulhatnak tovább, ha megugrik a fuvardíj.

A GKI azt mondja, a déligyümölcsök, a sajtok és a joghurtok ára növekedhet a leggyorsabban.

5 forintot engednek literenként, pedig korábban azt mondták, nem tehetik meg. 

Magyarországon az uniós átlag felett emelkednek az árak.

Egyetlen hét alatt 6 százalékkal drágult az olaj a világpiacon, már a hordónként 150 dolláros rekordárat sem zárják ki az új évben.

Már tavaly rekordnagyságú hitelt vettek fel a magyarok.

Elbocsátásokhoz vezethet és akár csődhullámot is okozhat, ha a cégek nem tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelés költségeit – derül ki a GKI friss felméréséből. Jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik. A kormány szerint ezzel mindenki jól jár, a gazdaságkutatónál ugyanakkor azt mondják, akár 7 ezer ember is elveszítheti az állását emiatt. 

Az árakra ható nyomás az építőiparban egyre nő.

Alacsonyabb lesz az infláció a következő hónapokban a GKI szerint, miután a kormány hétfőtől 480 forinton befagyasztja a 95-ös benzin és a gázolaj árát. A boltokban azonban nem várnak árváltozást. Az RTL Híradónak nyilatkozó közgazdász szerint akár benzinhiányt is okozhat a döntés, amely nem a szegényebbeken segít. A kormány úgy reagált, a kisvállalkozóknak és az olcsóbb autók tulajdonosainak kedveznek.

Csaknem egymillió háromszázezer forintot kaphat vissza egy olyan család, amely egy gyereket nevel, és mindkét szülő átlagbért keres - erről beszélt híradónknak a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója. Molnár László szerint egy KATA-s vállalkozó szülő 170 ezer, egy ekho-san adózó pedig 300 ezer forint körül kaphat vissza.

Már magasan a magyar infláció a legnagyobb az Unióban. 5 egész 3 tized százalékra mérte az Eurostat júniusban, kiugróbbra a második helyezett, lengyel drágulásnál. Hiába avatkozott be a jegybank, egyelőre az uniós átlag majdnem két és félszerese az áremelkedés nálunk. A GKI szerint a gyenge forint miatt.

A gyenge forint hatására lőtt ki az infláció a GKI szerint. Áprilisban az egész Európai Unióban nálunk mutatták ki a legnagyobb áremelkedést, ami 5,2 százalék volt. A belföldi termelés is drágult a külföldről hozott nyersanyagok miatt. A 19 uniós tagállamban, ahol euróval fizetnek, átlagosan csupán 1,6 százalékos inflációt mért az Eurostat.

A vártnál jobb, 1,9 százalékos lett a gazdasági növekedés az első negyedévben, tavalyhoz képest azonban még mindig lassult a gazdaság. Varga Mihály szerint a számok azt mutatják, hogy hatásos volt a kormány gazdaságvédelmi intézkedése. A GKI úgy véli: a gazdaság akár már idén elérheti a járvány előtti szintet. Az MSZP ugyanakkor a magas infláció miatt sürget lépéseket.

2 és félmillió magyar él a létminimum alatt, ami fejenként a havi 80 ezer forintot sem érte el 2020-ban egy 2 gyerekes család esetében - a GKI Gazdaságkutató friss kutatása alapján. Úgy számolnak, az elmúlt 10 évben nem változtak a jövedelmi különbségek Magyarországon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint jelentősen csökkent a rászorulók száma.

A cégek kevesebb, mint fele adna nagyobb fizetést év elejétől - a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének friss kutatása alapján. Úgy számolnak, a kötelező minimálbér-emelés is leépítésekkel járhat. A GKI Gazdaságkutató szerint a járvány utoljára áprilisban váltott ki hasonló bizonytalanságot a vállalatokból. A szakszervezetek mégis bérfejlesztést várnak, a kormánytól követelnek adócsökkentést.

Hiába emelkedtek másfélszeresére a bérek az elmúlt hat évben, a magyarok háromnegyede úgy érzi, nem javult a pénzügyi helyzete - a GKI reprezentatív felmérése alapján. A Gazdaságkutatónál azt mondják, az inflációnál jobban nőttek a családok többségének a kiadásai. Ráadásul a munkavállalók egy része csak papíron kapott magasabb fizetést szerintük.

Az Unióban a második leggyengébb a magyarországi életszínvonal- az unió statisztikai hivatalának friss összehasonlítása szerint. A magyarok tényleges fogyasztása mindössze 62 százalékát érte el tavaly a 28 tagállam átlagának. A horvátokkal egy szinten, már csak a bolgárokat előzzük meg, a románok is lehagytak minket. A GKI szerint főleg, mert máshol jobban emelkedtek a jövedelmek.

Egy év alatt átlagosan több mint 8 százalékkal drágultak az építkezések az országban. Budapest környékén ennek a háromszorosával emelkedtek az árak. A hitel olcsóbb lett, de egyre többet kell belőle felvenni. A GKI szerint nehezebb ma az otthonteremtés CSOK-kal, mint korábban nélküle volt.