Árt a magyar gazdaságnak a GKI szerint, hogy a független jegybankelnök cseréjétől remél változást a miniszterelnök. Az atv.hu értesülése alapján Orbán Viktor azt mondta Kötcsén, hogy összehangolt gazdaságirányításra van szükség, miután Matolcsy Györgynek jövő márciusban lejár a mandátuma. A Nemzeti Bank elnöke csütörtökön teljes gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett, és a kormányfő korábbi célkitűzését bírálta.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint már csak a lakosság 20 százaléka képes megtakarítani, de van, akinek már ez sem megy. Mire lenne szükség a gazdaság fellendítése érdekében? A GKI-vezért erről is kérdeztük a Reggeliben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint júniusban újabb jelentős növekedés volt a kiskereskedelmi forgalomban, és a fogyasztás bővülése már hatodik hónapja töretlen. Ehhez képest a KSH friss adatai alapján júniusban a májusihoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Kinek van igaza? 

Egy átlag magyarnak nehezebb megvásárolnia ugyanazon termékeket, mint egy nyugat-európainak. Így megtakarítani és vagyont felhalmozni sem igazán tudnak a magyarok – mondta a Reggeliben Molnár László a GKI vezérigazgatója. Magyarországon a szakértő szerint nem csak az árszint magas, hanem sokkal többet is költünk az alacsony jövedelmünkből élelmiszerekre. Nem az élelmiszerek átlag feletti ára a probléma, hanem hogy a magyar bérek az átlag alatt vannak. De mitől lehet ennyire magas az árszínvonal? Kiderül a videóból.

Megszünteti a kötelező bolti akciókat a kormány jövő hétfőtől – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt írják, letörték az inflációt. A GKI szerint viszont nem a kötelező akciók, hanem a zuhanó vásárlóerő fékezte a pénzromlást. Az Országos Kereskedelmi Szövetségnél azt mondják, akár tovább is csökkenhetnek az élelmiszerárak, ha kivezeti az intézkedést a kormány.

Nem engedhette volna meg magának az állam a reptér vásárlást, és az üzemeltetése is drága lesz – ezt a GKI vezérigazgatója mondta a Híradónak. Molnár László hangsúlyozta, úgy vette meg az állam 1200 milliárd forintért a Budapest Airportot, hogy közben folyamatosan nő a kórházak adóssága. A Híradónak nyilatkozó légiipari szakértő szerint azonban a repülőtér üzemeltetése jó üzlet a turizmusnak és a gazdaságnak is. 

A KSH friss kiadványa szerint a magyarok 62 százalékának kevesebbet ért a fizetése 2023-ban, mint 2022-ben. A GKI úgy számol, két és fél év, mire ezek a bérek visszanyerhetik a vásárlóerejüket. A gyerekes háztartásokban ráadásul átlag felett romolhattak a jövedelmek, mert a családi kedvezmények mértéke éve óta változatlan, így inflálódik.  

Meghaladta a nettó 400 ezer forintot az átlagfizetés januárban, majdnem 15 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a KSH friss adatai szerint. A GKI viszont úgy számol, változatlan maradt a különbség a legjobb és a legrosszabb keresetek között. A diplomások több mint két és félszer annyit visznek haza Magyarországon, mint a szakképzetlenek. A kormány a bérkülönbségek csökkentését ígéri.

Az Eurostat friss adatai alapján már 2 százalékponttal előzi meg a román a magyar gazdaságot, amit a horvátok is utolértek.

Alig két és fél százalékkal gyarapodhat a magyar gazdaság idén a pénzügyminiszter szerint, pedig a költségvetésben még 4%-os növekedéssel számoltak. Néhány napja derült ki, hogy nagyobbat zuhantak a feldolgozóipar megrendelései januárra, mint a koronavírus-járvány alatt. A GKI szerint elbocsátások kezdődtek a kereslet visszaesése miatt.

A GKI friss kutatása szerint a sereghajtók közé süllyedtek a magyar nyugdíjak az unióban: a 23. legalacsonyabbnak számított.

Már a régió jóformán minden országában jobban él az átlagnyugdíjas, mint Magyarországon.

Ismét megtorpant a magyar gazdaság, stagnálást mért a 2023 utolsó negyedévére a KSH. Az év egészére pedig majdnem egyszázalékos visszaesést mutatnak a friss adatok, miközben a kormány másfél százalékos növekedést remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyengélkedés átmeneti, az építőiparban viszont leépítési hullámtól tartanak. A negyedik negyedévben ugyanakkor 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

Minden évben komolyan felmerül, hogy kifizethető-e egyösszegben a 13. havi nyugdíj. Kérdéses, hogy a várt ütemben nő-e a magyar gazdaság – erről beszélt a miniszterelnök pénteken reggel az állami rádióban. A GKI szakértője elmondta, mire számítanak.

Egy hónap alatt jelentősen javultak a várakozások.

„Le vagyunk gatyásodva, egész pontosan ezt mutatják az adatok” – értékelte a Gazdaságkutató Intézet vezetője, Molnár László a Fókusznak az Eurostat legfrissebb adatait. E szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, csak a bolgárok élnek rosszabbul, mint mi. Romániában, Lettországban és Horvátországban is jobban élnek, azaz több terméket és szolgáltatást tudnak vásárolni a fizetésükből. Ezzel szemben az unió más országaiban ritkábban kell ilyen nehézségekkel szembenézniük a lakosoknak: az osztrák átlagbér például körülbelül háromszorosa a magyarnak, de az árszínvonal majdnem ugyanott van.

A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar települések közötti kereseti különbségek leginkább a diplomásak arányától függ.

Vége a recessziónak a KSH szerint: a magyar gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a másodikhoz képest. A munkaadók a kedden megjelent adatoktól tették a függővé a szakmunkás bérminimum 10 százalékos emelését, most azt mondják, továbbra is 8 százalékos bérfejlesztést adhatnak, mert a statisztika éves alapon még visszaesést mutat. A GKI szerint bizonytalanok a kilátások, és nőhet a munkanélküliség Magyarországon.  

Kiugró visszaesés: ötödével kevesebb ruhát és cipőt vásárolnak a magyarok a KSH friss jelentése szerint. Éves alapon nagyobbat zuhant a boltok forgalma szeptemberben, mint augusztusban, pedig csökkent az infláció Magyarországon. A GKI reprezentatív kutatása alapján az emberek majdnem háromszor akkorának érzékelik az inflációt, mint amekkorát a Statisztikai Hivatal mér. 

Mindenhol egyszámjegyűre, vagyis 10 százalék alá csökkent az infláció az Unióban, csak Magyarországon nem – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Szeptemberben is a tagállamok átlagának több mint kétszeresére volt nálunk a pénzromlás. A GKI úgy számol, az élelmiszerárak utolérték az uniós átlagot, miközben a bérszínvonal sereghajtó maradt Magyarországon. 

12,2 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent ugyan az infláció, de tovább drágult az élet augusztusról szeptemberre Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Ismét emelkedni kezdett a kenyér ára, ami már 125 százalékkal kerül többe, mint tavalyelőtt, és egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágultak a vonaljegyek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a kormány sikeresen harcol a pénzromlás ellen. A GKI viszont a szolgáltatások újabb, jelentős drágulására számít. 

A magyar lakosság úgy érzi, romlott saját pénzügyi helyzete az elmúlt hónaphoz képest, a GKI felmérése szerint.

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

A legtöbb országban már jóval 10 százalék alatt van az infláció, de nálunk júliusban is még 17,5 százalékos, vagyis ennyivel kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt. Pénzosztogatás a választási évben, háború, energiaválság – a szakértő felvázolta a Fókusznak az okokat, miért ilyen magas pénzromlás. Egy Magyarországon nyaraló turista pedig azt mondta, a budapesti árak hasonlóak, mint New Yorkban, egy vacsoráért is ugyanannyit fizettek.

15 százalékkal lett olcsóbb a spagetti, 14 százalékkal csökkent a zöldségek és 10 százalékkal a tejtermékek ára júliusban a kormány tájékoztatása szerint. Fónagy János államtitkár azt állítja, ez leginkább az online árfigyelőnek köszönhető. A GKI szerint ezek a számok csak bizonyos termékekre és bizonyos áruházakra igazak, és nem a kormány intézkedései miatt alakultak így.

Már októberre egy számjegyű lehet az infláció Gulyás Gergely szerint. A GKI-nál ugyanakkor arra számítanak, ez hosszabb folyamat lesz. Augusztus 1-jétől az eddig árstopos termékek is bekerülnek a nagy láncok kötelező akciózásába, aminek a mértéke 10-ről 15 százalékosra nő. A kereskedőknek hét érintett terméket beszerzési áron kell adniuk, kettőt pedig 15 százalékos veszteséggel.

Már a magyarok 72 százaléka akarja az eurót – az Európai Bizottság friss kutatása szerint. A legtöbben a 6 uniós tagállam közül, ahol még nem használják a közös európai pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint vitatható, hogy kötelező-e bevezetni a magyar eurót. A kormány évek múlva döntene, pedig a GKI szerint főleg csak előnyökkel járhat a csatlakozás.

Meglepte a kormányt, hogy zuhan a bolti forgalom. A gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban fogyasztási sokknak nevezte a több mint 10 százalékos visszaesést, amely a legnagyobb az Unióban. Azt mondta, azért lehet majd SZÉP-kártyával fizetni a boltokban, mert fékezni akarják a forgalomcsökkenést. Sőt, a családtámogatások jövő évi szigorításától is előrehozott vásárlásokat remél a kormány. A GKI szerint kapkodnak, mert nincs elég pénz a költségvetésben.

Utolérte Románia a magyar gazdaságot. 

Az elemzők gyengülést vártak a jegybanki kamatvágás hatására, de az árfolyam hétfőn majdnem a 367-es szintig javult az euróhoz képest. A Portfolio szerint egyelőre kivárnak a befektetők. A GKI úgy számol, az erősödés három százalékponttal csökkentheti az inflációt, ugyanakkor év végéig recesszióban tarthatja a magyar gazdaságot. 

Az emberek fizetik majd a meghosszabbított különadók árát a GKI szerint. Úgy számolnak, lassabban csökkenhet az infláció, ha megmaradnak jövőre az ágazati terhek, amelyeket részben vagy egészben eddig is a fogyasztókra hárítottak a cégek. Tegnap nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, amellyel megtartanák az úgynevezett extraprofitadókat.

A háztartásoknak már csak a 4,8 százaléka készül biztosan valamilyen beruházásra és 19,5 százalékuk tart valószínűnek ilyen kiadást. Korábban 9 és 30 százalék volt ez az arány.

Még nagyobb drágulást hozhatnak a kötelező akciók, ha a beszállítók nem engednek az élelmiszerárakból – ezt a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, kezdeményezik, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak is írják elő az árcsökkentést. A GKI szerint növelheti az inflációt, hogy a kormány tegnap elárulta, június elsejétől vezeti be az intézkedést. A kormány viszont úgy számol, az intézkedés csökkenteni fogja az árakat.

Valószínűtlen, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció idén, és  inkább most váltson eurót, aki külföldre készül nyaralni.

Egyre nő a világpiaci kereslet, miközben napi sok százezer hordóval visszafogják a termelést a legnagyobb olajtermelő országok. Szerdán még csökkenhetnek az árak Magyarországon, utána jöhet emelkedés a Holtankoljak.hu szerint. A benzin átlagára most literenként 610, a gázolajé pedig 585 forint.  

 A 2026-os választási évben ez sokat nyomhat a latban.

Szerdán az Electrolux jelentette be, hogy jövőre bezárják a nyíregyházi hűtőgép gyárukat, és majdnem 650 embert küldenek el a növekvő költségek és a csökkenő kereslet miatt.

A GKI szerint ekkora emeléssel sem lehet megőrizni a legkisebb fizetések vásárlóértékét. A munkáltatók viszont azt mondják, nem tudnak többet adni.

A GKI szerint nem valószínű, hogy jövő decemberre sikerül megfelezni a pénzromlás mértékét.

Az Orbán Viktor által ígért egymillió új munkahely helyett 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2009 óta. Ezt a Statisztikai Hivatal adataiból számolta ki a GKI. Az elemző cég szerint az új munkahelyeken túlnyomó többségben diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, ezért a kormánynak a feldolgozóipar támogatása helyett jobban megérné az oktatásba fektetni. A kormány úgy reagált: már majdnem megvan az egymillió új munkahely.

Az egyik legkisebb magyar településen keresik a legtöbbet az emberek. 

A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években.

A szeptemberi drágulás meghaladta a 20 százalékot, és további emelkedés várható. A mostani adatban ugyanis még csak részben van benne a rezsiköltségek emelkedése, és az aszály hatása is csak a következő hónapokban mutatkozik majd meg – mondta a GKI vezérigazgatója. A Párbeszéd szerint a szemünk előtt bontakozik ki a megélhetési válság, és a gazdasági bizottság fideszes elnöke is arról beszélt: elviselhetetlen terhet jelent az áremelkedés. A jegybank 2023 második felére várja az infláció érdemi csökkenését.  

Az MNB előrejelzése szerint ráadásul az idei év végéig még biztosan romlani fog az inflációs helyzet. 

13 ezer forinttal ugorhatott meg egy átlagos háztartás havi energiaszámlája a rezsicsökkentés korlátozása miatt, ami másfélszeres növekedés – számolta ki a GKI a KSH legfrissebb adatai alapján. Szerintük az, aki gázzal fűt, átlagosan 20 ezer forinttal fizethet többet havonta. A költségvetés áfabevételeit évi 135 milliárd forinttal gyarapíthatják a magasabb számlák, ami aligha kompenzálja az állam gigantikusra duzzadt kiadásait.

A GKI szerint a legtöbben azért álltak munkába, mert képtelenek megélni a nyugdíjukból.

A kereskedők 70 százaléka további áremelésre készül az újabb energiadrágulás miatt.

December óta nőttek a legtöbbet az árak.

A külső nyílászárok cseréje iránt például már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. 

A megkérdezettek átlagosan havi 27 ezer forintos gáz- és villanyár-emelkedéssel számolnak.