Ha létezik az energiamegmaradás törvénye, akkor a tudásmegmaradásnak is van szabálya? Most kiderül, ugyanis középiskolai kérdéseket hoztunk fizikából.

És azt is elmondta, mi az, ami elkeseríti.

Meghalt a kórházban a BME felületfizikai laboratóriumában kitört tűzben megsérült dolgozó.

Orosz László, a BME TTK Fizikai Intézetének legendás oktatója rövid, súlyos betegség után életének 76. évében elhunyt.

Főként a tudományos eredményekről volt szó, de a háborút is megemlítette Krausz.

A szülőknek nem tetszett, hogy a 444 egyik videóját adták le.

Krausz Ferenc a kormány tudománypolitikai tanácsának is a tagja volt, de nyáron kikerült belőle. Most egy új szervezet tagja lett.

Tóth Endre szerint nincs egy fizika tanár sem abban a móri általános iskolában, ahova Krausz Ferenc járt. Ezt érdeklődésünkre a Klebelsberg Központ megerősítette.

A Nobel-díjas fizikus szerint még a leggazdagabb országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.

Interjút adott az RTL Híradónak Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A legnagyobb nemzetközi tudományos elismeréssel kitüntetett kutató azt mondta, még nehezen fogja fel a történteket, több időre lesz szüksége ahhoz, hogy mindent feldolgozzon. Karikó Katalin sikerét is óriási örömmel fogadta, akit minden kutató számára példaértékűnek tart. Az interjúban Krausz Ferenc elmondta, milyen jótékonysági célra ajánlja fel a díjjal járó pénzjutalmat, elmagyarázta, hogyan lehet a lézereket a rákdiagnosztikában használni, és azt is, mit nyújt számára a németországi tudományos környezet. 

Átszámítva 368 millió forintot adományoz ukrajnai rászorulóknak.

Karikó Katalin után, Krausz Ferenc fizikus is megkapta a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést. Őt és két társát lézertechnológiai kutatásaikért díjazták. Krausz Ferenc Móron született, Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Németországban él, már 20 éve. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává. Miután kiderült, hogy Nobel-díjas lett azt mondta, egyelőre próbálja elhinni, hogy ez megtörténik vele.

A 61 éves magyar tudós, Krausz Ferenc két társával együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat. 

Sean Carroll teoretikus fizikus állítja: megdönthetetlen a bizonyítéka.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatójával jártuk be a Jánossy-aknát, ahol a hatvanas-nyolcvanas években világszínvonalú részecskefizikai kutatások zajlottak, utána viszont hosszú évekig az enyészet és a gombák uralkodtak. A létesítmény azóta újranyitott, mi pedig bekéredzkedtünk. Bár a szemünket nem kötötték be, külső felvételeket nem készíthettünk. A legendás kutatólaboratórium egy 10 megawattos kísérleti reaktor szomszédságában bújik meg.

A Koreai Egyetem kutatói azt állítják, hogy sikerült olyan szupravezető anyagot létrehozniuk, amely szobahőmérsékleten és légköri nyomáson is működik, ráadásul könnyen előállítható. Ha ez így van, akkor az forradalmasíthat szinte mindent, ami árammal működik.

J. Robert Oppenheimer neve valószínűleg akkor is fennmaradt volna, ha nem bízza meg őt az amerikai kormány azzal a második világháború alatt, hogy fejlessze ki a világ első atombombáját. A tudós a Nagaszakiban és Hirosimában történt pusztítást látva megbánta, hogy részt vett a Manhattan-projektben, később pedig szembe is került saját hazájával, miután sokan a kommunistát látták benne.

De az azért nem igaz, hogy teljesen száműzték.

Miért fúj a szél erősebben a hegyekben, és miért fúj különböző irányokból? A válasz kemén fizika, de segít megérteni azt a módszert, amivel sajgó ízületek és meteorológiai modellek nélkül is megjósolhatjuk a várható időjárást – pusztán a felhők mozgásából. A cikk végén azt is megmutatjuk, milyen az úgynevezett meteorológus humor.

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger munkásságát ismerte el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A minnesotai fiú azt tervezi, hogy hamarosan a doktorit is elvégzi.

Unalmas már a hóemberkészítés, és amúgy sincs elég hó, csak betyáros hideg? Van néhány tippünk a legfagyosabb napokra: nemcsak az önfeledt időtöltés, de a lájkhóvihar is garantált!

Természettudományos mesék és történetek írására buzdít a Richter Gedeon és a Szabó Szabolcs Alapítvány. Az a céljuk, hogy a történeteken keresztül közelebb kerüljenek a diák olyan „mumusnak” számító tantárgyakhoz mint a kémia, a fizika vagy a biológia.

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra - állítja egy német szaklap, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat. Krausz Ferenc az MTA külső tagja és egy németországi Kvantumfizikai Intézet igazgatója. Szakterülete segítségével az atomok mozgása is láthatóvá válhat, ami a gyógyszerfejlesztésben is jelentős lépéseket hozhat. A magyar tudós bár örül, hogy esélyesnek tartják a díjra, szerinte vannak, akik érdemesebbek erre a kitüntetésre.