Gömbvillám: A jelenség, amit a tudomány sem ért

Mi is az a gömbvillám?

A gömbvillám egy fénylő, gyakran narancssárga vagy kékes színű, lebegő plazmagömb, amely néhány másodperctől akár percekig is létezhet. Mérete általában 10-40 cm közötti, de ritkább esetekben nagyobb is lehet. A szemtanúk elmondása alapján a gömbvillámok szabadon lebegnek, néha követik a földfelszínt vagy a légáramlatokat, sőt, bizonyos esetekben épületekbe is behatolnak anélkül, hogy kárt tennének bennük.

A megfigyelések és történelmi beszámolók

A gömbvillámokról szóló beszámolók több száz évre nyúlnak vissza. Egyesek szerint már az ókori görögök is említést tettek róla, de az első részletes leírások a 17-18. századból származnak. A jelenséget gyakran viharokkal hozzák összefüggésbe, és sokan tapasztalták közvetlenül villámlás után.

Tudományos magyarázatok

Számos elmélet született arra vonatkozóan, hogy mi hozza létre a gömbvillámokat:

• Plazmaelmélet: Egyes kutatók szerint a gömbvillámok forró plazmából állnak, amely ionizált gázok révén tartja fenn önmagát.
• Kémiai reakciók: Egy másik teória szerint a gömbvillámok a talajban található szilikátok és a villámok kölcsönhatásából jönnek létre.
• Elektromágneses hullámok: Egyes elméletek azt sugallják, hogy a gömbvillámok elektromágneses hullámok által stabilizált mikroszerkezetek.

Valódi jelenség vagy optikai illúzió?

Mivel a gömbvillámokat csak ritkán sikerül laboratóriumi körülmények között előállítani és dokumentálni, egyes kutatók kétségbe vonják a létezésüket. Mások azonban azt állítják, hogy bizonyítottan valós fizikai jelenségről van szó, amelynek hátterében eddig nem teljesen ismert folyamatok állhatnak.