Otthonról dolgoztat a főnök a hőségben? Megnéztük, jár-e pluszpénz a klímázásra home office-ban
2026. június 30. 6:30
A meteorológiai előrejelzések szerint a nyár leghevesebb hőhulláma csapott le az országra, a miniszterelnök pedig minden hűtött helyiség megnyitására és fokozott egymásra figyelésre kérte a lakosságot. A brutális hőségben az állami szférát érintő rendkívüli intézkedések mellett a magánszektorban is milliók próbálnak túlélni – sokan abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ki sem kell tenniük a lábukat a légkondicionált lakásból. De vajon ingyen van-e ez a védelem?
A meteorológiai előrejelzések szerint a nyár eddigi leghevesebb hőhulláma érte el az országot, ami a lakosság mellett a gazdasági szereplőket is kihívás elé állítja. Ebben a helyzetben a magánszektorban dolgozók jelentős része – ahol a feladatok jellege ezt megengedi – távmunkában, otthonról látja el a teendőit.
A megugró áramfogyasztás és a folyamatos klímahasználat ugyanakkor felveti a kérdést: elvárható-e a munkáltatóktól, hogy hozzájáruljanak a megnövekedett rezsiköltségekhez?
Kiváltság a kánikulában, de növekvő kiadásokkal jár
A rendkívüli időjárási körülmények között az otthoni munkavégzés lehetősége egyértelműen komoly kiváltságnak tekinthető. A dolgozóknak nem kell kitenniük magukat a tűző napnak, elkerülhetik a kora délutáni csúcsforgalmat és a tömegközlekedést, így lényegesen védettebb környezetben tölthetik a munkaidőt.
Ez a védelem azonban a háztartások szintjén mérhető kiadásokkal jár. A klímaberendezések és a kiegészítő hűtőberendezések egész napos üzemeltetése jelentősen megterhelheti a villanyórát. A munkavállalók körében ezért egyre gyakrabban merül fel az igény, hogy a munkavégzés érdekében fenntartott hűvös környezet biztosítását valamilyen formában kompenzálja a munkaadó.
Munkajogi háttér: Lehetőség van rá, kötelezettség nincs
A hatályos Munka Törvénykönyve általános szabályként kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket, és megtéríteni a munkavállalónak a feladatok ellátásával összefüggésben felmerült indokolt költségeit. A gyakorlatban azonban a távmunka szabályozása ennél rugalmasabb kereteket ad.
A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a felek megállapodása alapján a munkáltató egy fix összegű, adómentes költségtérítést fizessen a mindenkori minimálbérhez igazítva (ez havonta legfeljebb néhány ezer forintot jelenthet). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez csupán egy választható opció, nem pedig kötelező érvényű előírás. Amennyiben a munkaszerződés vagy a belső szabályzat nem rendelkezik külön rezsitámogatásról, a munkáltató jogszerűen zárkózhat el a pluszpénz kifizetésétől.
Az irodai munkavégzés mint alternatíva
Munkajogi szakértők emlékeztetnek arra, hogy a home office a legtöbb vállalatnál nem alapjog, hanem egyfajta béren kívüli juttatásként vagy kényelmi funkcióként működik. Emiatt a cégek többsége nem látja indokoltnak, hogy átvállalja az otthoni hűtés egyedi költségeit.
Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy az otthoni munkavégzéssel járó áramfogyasztás túl nagy anyagi terhet jelent számára, a munkáltató az esetek többségében felajánlja – vagy elrendeli – az irodai jelenlétet. A vállalat székhelyén vagy telephelyén a munkavédelmi előírások szerint kötelező garantálni a megfelelő testhőmérséklet megtartásához szükséges feltételeket, a légkondicionálást és a védőitalt. Így a dolgozó választhat: a magasabb otthoni számla ellenére is kihasználja a távmunka kényelmét, vagy bentről, a cég költségén hűtött irodában dolgozik.
Nyitókép: Pexels