Százra nőtt a hungarikumok száma: ez a két étel került fel a listára

Tepertős pogácsa és vecsési káposzta: paraszti konyhából hungarikum

A Hungarikumok Gyűjteményébe ezúttal két, a mindennapokban is jól ismert étel került:

• Tepertős pogácsa: a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi. Nem csak ünnepi falat: ma is ott van családi összejöveteleken, vendégváróként, borkóstolókon, vidéki rendezvényeken. 

• Vecsési savanyú káposzta: a főváros közelében fekvő Vecsés és környéke évtizedek óta az egyik legismertebb savanyúságközpont. A most hungarikummá nyilvánított savanyú káposzta egyedülálló minőségét a generációról generációra öröklődő sváb receptúrák és a helyi alapanyagok adják. 

Ulti és Kincsem: játék és lólegenda a Magyar Értéktárban

A Hungarikumok Gyűjteménye mellett a Magyar Értéktár is bővült. Ide azok az értékek kerülnek, amelyek országos jelentőségűek, de még nem kapták meg a hungarikum minősítést.

• Az Ulti kártyajáték – egész magyarság által ismert és közkedvelt játék, amely generációkon átívelve van jelen családi körben, kocsmákban, kártyaközösségekben. A bonyolult licitrendszerrel, sajátos szabályokkal működő kártyajáték ma is élő része a magyar szórakozási kultúrának.
• Kincsem, a magyar csodakanca – a 19. század végi versenyló fogalomnak számít a hazai lóversenysportban. Kincsem pályafutása alatt veretlen maradt, legendája túlmutat a sporton: ma is a magyar tenyésztés és teljesítmény szimbóluma.

Ezzel a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt.

A hungarikumrendszer célja, hogy a legismertebb magyar termékeket, hagyományokat, szellemi és tárgyi értékeket – a pálinkától a kalocsai hímzésen és a magyar operetten át akár egy-egy tájegység boráig – egységes keretben mutassa be és védje. Mostantól ebbe az elit klubba tartozik a tepertős pogácsa és a vecsési savanyú káposzta is.

Nyitókép forrása: Nosalty