Luxuszongorák állami pénzből: sántít Gulyás Gergely magyarázata

Július elején írtuk meg, hogy az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) bruttó 354,9 millió forintért vesz öt darab Bogányi-féle luxuszongorát, hogy aztán elajándékozzák őket. A hangszereket a fejlesztés mögött álló Bogányi Gergely zongoraművész cégétől szerzik be úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. Ezt annyit jelent, hogy nem volt verseny, kifejezetten az ő vállalkozását kértek fel, és ez a vállalkozás adhatott ajánlatot:

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL Híradó a zongorák beszerzését firtató kérdésére a július 8-i kormányinfón azt mondta, hogy „a Bogányi-zongorák az elmúlt évtizedben számtalan nemzetközi koncertteremben is megjelentek”, de mélyebb tájékoztatást szavai szerint a kulturális tárca tud adni.

„Itt a kérdés az volt, hogy azok, akik ezeket a zongorákat gyártják, az elmúlt egy-két év megrendeléseinek kiesései miatt bezárjanak és az egész vállalkozást be kelljen csukni, vagy pedig a Magyar Állam nyújtson azzal segítséget – és egyben egy kulturális támogatást is adjon –, hogy vásárol ilyen zongorákat, amik nyilván a koncerttermekben lesznek és ott lesznek hallhatók. Én ezt nem tartom rossz döntésnek” – fogalmazott Gulyás Gergely, aki azt is kijelentette, hogy mindezt nem tartja burkolt állami támogatásnak.

Kérdéseinket a miniszter szavaiból kiindulva elküldtük az Innovációs és Kulturális Minisztériumnak, válasz azonban hetek elteltével sem érkezett. Pedig lenne mit tisztázni, ugyanis 

az eljárást nem az a cég nyerte meg, amelyik a zongorákat a beszerzésig gyártotta, hanem Bogányi Gergely egy másik vállalkozása. Ráadásul egyik cég sem volt veszteséges tavaly, sőt.

Mindez úgy derült ki, hogy az ilyen, a versenyt kizáró beszerzéseknél tájékoztatni kell a Közbeszerzési Hatóságot az eljárás megindításáról és arról is, hogy az megalapozott. Ezt az MNV Zrt. nevében meg is tették május 31-i keltezéssel. Levelükben arról írnak, hogy a Bogányi Gergely nevéhez „és a hangszert gyártó az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft.-hez fűződő hangszerrel más egyenértékű zongora nem létezik, annak forgalmazására kizárólagosan csak az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft.-nek van joga.” Csakhogy mindehhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) olyan igazolását csatolták, miszerint a mintaoltalom a Zengafons Kft. nevére szól. Ez az a cég, amelyik – a jelek szerint a közelmúltig – gyártotta a zongorákat, nem kevés közpénzes segítséggel. A Zengafons 87 százalékban Bogányi Gergelyé, a kisebbségi tulajdonos pedig Üveges Péter. 

A Közbeszerzési Hatóság hiánypótlásra szólította fel az MNV Zrt.-t, mivel a mintaoltalom nem az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő javára szól, ráadásul a csatolt dokumentum egy beadvány érkeztetéséről szól, nem pedig igazolás. A hiánypótlásban az MNV már az igazolást csatolta. Utóbbi egybevág az SZTNH nyilvános adataival, miszerint a két cég között a mintaoltalom átadásáról szóló dokumentumot május 10-én nyújtották be, de csak június 10-ével lett hatályos.

Az SLG-33 Kft. nevében Bogányi Gergely azonban már korábban, május 21-i keltezéssel ezt az ajánlatot nyújtotta be:

Pedig az SLG-33 csak június 15-én vette fel tevékenységi körei közé a hangszerkészítést, jóval az eljárás megindítása után. 

Mindez azért érdekes, mert a bruttó 359,4 millió forintos megbízást nem a Credit Online szerint 6 főt foglalkoztató Zengafons Kft. nyerte el, hanem a négy főt foglalkoztató SLG-33 Kft.. Gulyás Gergely pedig azt állította, hogy a megrendeléssel azokat akarták támogatni, akik a zongorákat gyártják.

Csakhogy a nyertes cég júniusig nem is foglalkozott hangszergyártással.

Szerettük volna megtudni Bogányi Gergelytől, hogy melyik cége került bajba és hogy a mintaoltalom átruházása mi cél szolgált, de bár mindkét érdekeltségének küldtünk levelet, egyikre sem válaszolt az elmúlt hetekben. Pedig sokat segíthetett volna a helyzet tisztázásában, a nyilvános cégadatok ugyanis nem arról tanúskodnak, hogy a cégek tényleg szorult helyzetben lennének, ahogyan azzal Gulyás Gergely érvelt:

• A Zengafons Kft. 2023-at nettó 149,1 millió forintos forgalommal zárta, adózott eredménye pedig 123,3 millió forint volt, ebből egyetlen fillér osztalékot sem vettek ki. 
• A CLG-33 sincsen mínuszban, tavaly 34,5 milliós forgalom mellett sikerült nettó 1,38 milliós adózott eredménnyel zárniuk. 

Azt is szerettük volna megtudni, hogy hány olyan zongorát tudtak értékesíteni, amit nem az állam vásárolt meg. Gulyás Gergely ugyanis igazat mondott a kormányinfón, amikor azt állította, hogy több nemzetközi koncertteremben is megjelentek a Bogányi-zongorák, azt azonban nem tette hozzá, hogy 2015-ben a Fidesz-kormány nettó 602 millió forint értékben rendelt meg tíz hangszert, hogy azokat – részben külföldi – közintézményekben helyezze el. Akkor a zongorákat még a Zengafons szállította le.

Kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek, hogy Gulyás Gergely pontosíthassa, hogy melyik céget akarták megvédeni a bezárástól, illetve hogy ki, kit és milyen formában keresett meg a segítségnyújtás – azaz a közpénzköltés – ügyében, de válasz a tárcától sem érkezett.

Nyitókép: Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, a hangszer tervezője a 10. Bogányi-zongora tiszteletére rendezett gálakoncert és átadóünnepség előtt a müncheni Deutsches Museumban 2019. április 9-én. A magyar kormány 2015-ben döntött 10 Bogányi-zongora megvásárlásáról és elhelyezéséről magyar és külföldi közintézményekben. – Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland