354,9 millióért vesz magyar csodazongorákat az állam, hogy elajándékozza őket

Nettó 279,5 millió (bruttó 354,9 millió) forintért vesz 3 darab B-292 típusú és 2 darab B-262 típusú Bogányi-féle luxuszongorát az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közvetlenül a zongoraművész Bogányi Gergely cégétől. Az eljárást úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban folytatták le, tehát kizárólag Bogányi cégét, az SLG-33 Kft.-t kérték fel ajánlattételre. Ilyen beszerzésre akkor van lehetőség, ha a szerződés kizárólagosjog-védelme miatt egyetlen szereplővel köthető meg.

Emlékezetes: a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 50. születésnapjára szervezett januári gálakoncerten megjelent Orbán Viktor és lánya, Orbán Ráhel is. Az eseményen ott volt a kegyelmi botrányba belebukott Varga Judit is jelenlegi párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével.

A Bogányi-zongorák honlapja szerint a B-292-es modellt, amelyből hármat vesznek most, Grand Prestige néven is emlegetik. Ez egy teljes méretű koncertzongora, a 420 kilogrammos hangszer csaknem 3 méter hosszú, és több mint 1,8 méter széles. A B-262-es modell pedig az első Bogányi-zongora, amelyet 2015-ben mutattak be. Az árszabás egyedi, mindkét modellnek van egy alapára, de számos testreszabási lehetőség van. Kérdéseinket elküldtük a MNV Zrt.-nek, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Féltitkos határozat a zongoravásárlásról

A zongorák beszerzéséről egy úgynevezett „kétezres“, vagyis nem nyilvános kormányhatározat rendelkezik (az elnevezés onnan származik, hogy ezeknek a sorszámozása 2000-től kezdődik). Ezek a határozatok nem tartalmaznak minősített adatot, vagyis nem titkosak, egyszerűen nem teszik közzé őket a Magyar Közlönyben. Az MNV az egyszereplős eljárást indokló dokumentumában arról ír, hogy a zongorákra azért van szükség, hogy azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából odaajándékozzák, mivel ezek a hangszerek 

méltóképpen reprezentálják a magyar hagyományokat és innovációt, és ezáltal alkalmasak lehetnek Magyarország imázsának emelésére.

A „csodazongora” történetében a közpénz gyakran fel-felbukkan. A 2012-ben alapított nógrádi cég, a Zengafons Kft. 2013-ban 217 millió forintos támogatást kapott az államtól a 444.hu szerint egy olyan hangszer kifejlesztésére „amely világra szóló újdonság a hangszeriparban”. A cég tulajdonosai olyan szerencsés helyzetben voltak, hogy semmit nem kellett befektetniük: a pályázat önrésze 60 millió forint volt, de ezt megkapták a Magyar Nemzeti Banktól, támogatásként. Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész honlapja szerint „a Szerencsejáték Zrt. és az Emmi 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus”.

A mintaoltalom szerint a hangszer feltalálója Üveges Péter, a szellemi tulajdonjog pedig a Zengafonst illette ekkor. A 444 érdekes személyi összefonódásokat talált: a cég ügyvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium akkor frissen leköszönt államtitkára, Komoróczki István volt. A fő tulajdonos Bogányi Gergely mellett pedig az egykori jegybankelnök, Járai Zsigmond felesége, Kiss Marianna tűnt fel, ugyancsak tulajdonosként. Ma már a Zengafonsban egyikük sincsen benne, a fő tulajdonos továbbra is Bogányi Gergely, a feltaláló Üveges Péter kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik. A jogok pedig a közbeszerzési dokumentáció szerint már nem ennél, hanem az említett, kizárólag Bogányi tulajdonában lévő cégnél, az SLG-33 Kft.-nél vannak, a változtatás idén történt meg.

A Bogányi-zongora első bemutatóján, 2015 januárjában Orbán Viktor is jelen volt, és méltatta a magyar fejlesztést. Még ebben az évben befutott az első állami megrendelés is: 2015-ben a magyar kormány nettó 602 millió forint értékben rendelt meg tíz zongorát, hogy azokat közintézményekben helyezze el. A közbeszerzési dokumentáció szerint a hangszereket a következő helyszínekre vásárolták:

• Budapest Music Center,
• Pesti Vigadó,
• Sibelius Akadémia – Helsinki,
• Művészetek Palotája,
• Magyar Állami Operaház – Erkel Színház,
• Kodály Központ – Pécs,
• Kölcsey Központ – Debrecen,
• Konzerthaus – Berlin,
• Csajkovszkij Konzervatórium – Moszkva,
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia.

A piac viszont mintha nem kapkodott volna a hangszerekért, a cég 2016-ban egyetlen forint bevételt sem termelt, így a jegybank visszakérte a szuperzongorára adott 60 milliós támogatást. Akkor az RTL Híradóval azt közölték, hogy szerződésszegés történt:

A tíz zongorára leadott állami megrendelés viszont már meglátszott a Zengafons 2017-es és 2018-as évén, ekkor összesen 674 millió forintnyi értékesítés jött össze, ez nagyságrendileg lefedi a 10 állami zongorát. Ezek nélkül tehát a cégnek érdemben nem lett volna bevétele:

2019 és 2023 vége között a cég árbevétele összesen sem érte el a nagy állami megrendelés teljes összegét. Még úgy sem, hogy tavaly bruttó 80 millió forintért vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bogányi-zongorát az új, brüsszeli rezidenciába. Ezekben az években egy-két zongorát értékesíthettek – abból kiindulva, hogy a külügy egyetlen ilyen hangszerért mennyit fizetett.

A mostani beszerzésig az állam – csupán a megrendeléseket tekintve – 2016 és 2023 között nettó 666 millió forintot költött erre a célra, míg ugyanebben az időszakban a cég nettó bevétele 1,2 milliárd forint volt. Jól látható, hogy az állam nemcsak támogatással, de költésekkel is megtolta a cég szekerét, amely az említett időszakban összesen 154,7 millió forintos adózott eredményt ért el. A legtöbbet, 123,3 millió forintot tavaly, ezt a tulajdonosok az eredménytartalékba helyezték.

Nyitókép: Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, a hangszer tervezője zongorázik a 10. Bogányi-zongora tiszteletére rendezett gálakoncert és átadóünnepség előtt a müncheni Deutsches Museumban 2019. április 9-én. – Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland