Tudomány-Tech

A magyar Szaharától a magyar Niagaráig: Kelet-Magyarország 11 páratlan természeti csodája

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2024. július 6. 16:44

Lehet, hogy hazánk kicsi, és nincs minden szegletében egy Grand canyon vagy egy Niagara-vízesés, de azért nincs okunk panaszra, ha fantasztikus természeti képződményekben szeretnénk gyönyörködni. Kétrészes cikkünkben összeszedtük Magyarország 22 bámulatos földtani csodáját. Az alábbi, második részben 11 olyan kelet-magyaroroszági helyet mutatunk, amiket érdemes egy kellemes kirándulós hétvégén felfedezni. 

Sokan vannak úgy vele, hogy Magyarország kis ország, nincsenek annyira lélegzetelállító tájai, mint a nagyobb területű, változatos földrajzi adottságokkal bíró országoknak. Pedig idehaza is akadnak bőséggel szeretnivaló természeti érdekességek, földtani kuriózumok, amiket ráadásul viszonylag könnyen el is lehet érni, anélkül, hogy hétpróbás túrázóként kellene rákészülni a kirándulásra. Az alábbiakban Kelet-Magyarország természeti csodái közül válogattunk össze tizenegyet – még az is lehet, hogy talál az olvasó köztük olyat, amit még nem ismert, nem látott! (Cikkünk dunántúli felét, 11 hasonlóan pazar látnivalóval, erre találják.)

Bajdázói kőfejtő, Királyrét

A Börzsöny talán legkedveltebb kirándulóhelyének, a Királyrétnek közelében található a pár száz méteres sétával elérhető Bajdázói kőbánya, ami a kétezres évek elejéig üzemelt. A fejtésből visszamaradt, 10-15 méter magas, köríves, gránitos kőfal vulkanikus eredetű, különleges szépségét a magas vastartalomra utaló sárgás-vörös színek tobzódása, valamint az egymásba hatoló sziklák változatos formavilága adja. 


Térkép:

Baradla-barlang, Aggteleki Nemzeti Park

A magyar-szlovák közös világörökség legnagyobb látványossága a 25 600 méter hosszú Baradla-barlang, amelyet a látogatók magyar oldalról Aggtelek vagy Jósvafő felől fedezhetnek fel. A barlang aggteleki bejárata fölött 50 méter magas, látványos sziklafal is emelkedik, aminek sekélytengeri, mészalgákat és csigákat tartalmazó lagúnamészkőve mintegy 240-225 millió évvel ezelőtt, a triász időszak középső és késői szakaszában rakódott le. A gyönyörű és változatos cseppkövekben gazdag barlang nem véletlenül világhírű, hasonló természeti képződmény igazán kevés van a világon, álló, függő és oszlopos cseppkövei lenyűgöznek bárkit. 

A barlang triász időszaki mészkőben alakult ki, ami az itt élő, majd elpusztult mészvázú állatok maradványaiból képződött 200-230 millió évvel ezelőtt. A hegységképződés során a szilárd mészkőblokkok összetöredeztek, és a karsztosodásnak köszönhetően alakultak ki benne a barlangjáratok és a változatos cseppkőformációk. A barlang hatalmas üregeiben egykor ősemberek is éltek, az aggteleki szakaszon a csiszolt kőkorszakban, valamint a vas- és a bronzkorban itt élt emberek, valamint háziasított és vadon élő állatok csontjai és különböző használati eszközök is előkerültek a régészeti feltárások során. 


Térkép:

Boldogkőváralja, várhegy

A Boldogkőváralja fölé magasodó boldogkői vár önmagában is pazar látványosság, azonban külön figyelemreméltó a természeti képződmény is amire épült: a Hernád-völgye fölé emelkedő, ovális alakú Vár-hegy. A hegy anyaga mintegy 13-11 millió éves, középső-miocén riolittufa, amit az utóvulkáni működés során kovás oldatok itattak át a szerkezeti vonalak mentén, így az eredetileg puha kőzet ellenállóvá, keménnyé vált. Később az erózió lepusztította a puhább, gyengén kötött tufát a keményebb kőzetek körül, így emelkedett ki környezetéből az észak-déli irányban elnyúló Vár-hegy. Erre a különleges alakú, nyugati irányból nézve szfinxre emlékeztető keskeny gerincre épült a vár. 

Térkép:

Egerszalóki mésztufadomb

Bükkalján, az Egerszalók és Demjén közötti gyógyfürdő mellett található Magyarország egyik legfiatalabb földtani képződménye, az egerszalóki forrásmészkő, mésztufadomb, amit a helybéliek csak sódombként emlegetnek. A mára már több mint 5 méter magas, mintegy 1000 négyzetméteres területű édesvízi mészkő több mint 60 év alatt keletkezett, eredete egy 1961-es szénhidrogén-kutató fúrásra vezethető vissza, aminek során kőolajat vagy földgázt ugyan nem találtak, viszont 68 °C-os termálvizet igen. A fúrásra kutat akartak építeni, de egy műszaki hiba miatt a lezárás nem sikerült, és az ásványi anyagokban gazdag termálvíz azóta is szabadon folyik le a domboldalon, a benne lévő oldott kalcium- és magnéziumkarbonátok pedig kicsapódnak, évről évre hizlalva a fantasztikus formájú mészkődombot. 

Térkép:

Fülöpházi homokbuckák

Európában is egyedülálló geológiai érdekességnek számít a Fülöpházától 3-4 kilométerre nyugatra, az 52-es úttól nagyjából 300 méterre északra található, futóhomokból kialakult buckasor. 

A kis túlzással magyar Szaharának is nevezett képződményt 

az uralkodó észak-nyugati szelek hordták össze, mégpedig a Duna hordalékából származó finom homokból. (Az összetétel szakszerűen így hangzik: „a felső-pleisztocén-holocén eolikus homok anyagát uralkodóan jól osztályozott kvarcszemcsék alkotják, viszonylag kevés színes alkotóval”.) Mivel a fülöpházi homokbuckák kialakulásakor a szél szabadon mozgathatta a homokot, futóhomokra jellemző formák uralták a felszínt: széllyukak, szélbarázdák, homokparabolák, homokgerincek alakultak ki, csak úgy, mint az afrikai nagy testvér esetében. 

Bár a homokdűnék formái még jól kivehetők, manapság már csak kisebbb területen figyelhető meg az eredeti sivatagos jelleg. Amikor ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásával kivették a művelés alól, megszűnt az intenzív legeltetés, és a felszínt szép lassan meghódította a homoki növényzet, a homoki csenkeszes, árvalányhajas nyílt homokbuckagyep. Néhány kisebb helyen ez a növénytakaró nem teljesen összefüggő, ezeken figyelhető meg a homok meglepően érdekes fodrozódása.

Térkép:

Füzér, várhegy

Boldogkő vára után még egy várheggyel mindenképp érdemes megismerkedni: a XIII. század óta a Tokaji-hegység északi részén magasodó füzéri vár alatti andezittömb is figyelemreméltó földtani képződmény. A füzéri Vár-hegy kialakulása is vulkanikus tevékenység eredménye: a hegyet alkotó kőzetolvadék (dácit) a Tokaji-hegység többfázisú vulkáni tevékenységének egyik utolsó kitörése során nyomult bele a területen korábban leülepedett, puhább, laza riolittufába és agyagba. A vulkáni kürtőben megrekedt és ott kihűlt dácittest az eróziónak köszönhetően emelkedett ki a környező puhább kőzetekből, így alakult ki a Vár-hegy. A várba vezető ösvény mentén a mállott kőzsákokon és oszlopokon megfigyelhető a kőzet lemezes szerkezete is. 

Térkép:

Kazári riolittufa

Kelet-Magyarország talán legkülönlegesebb, már-már bizarr hatást keltő természeti tüneménye a Mátrában bújik meg: Kazár keleti végétől egy rövid, mindössze másfél kilométeres sétával elérhető egy fehéres-szürke, árkokkal szabdalt, látványos kőtornyokkal csipkézett képződmény. Az izgalmas formákba szilárdult, majd a természet erői által tovább alakított riolittufa felszín robbanásos vulkáni tevékenység eredménye: a nagy erővel kiszóródott, forró kőzetdarabokból, porból és hamuból álló, több kilométeres magasságot is elérő, úgynevezett kitörési felhőből a vulkáni anyag lavinaszerűen zúdult le az egykori hegyoldalon, majd kihűlése során szilárdult kőzetté. A mintegy 20 millió éves (kora-miocén), laza szerkezetű anyag a földtörténeti közelmúltban került felszínre, majd a víz, a szél és a jég felszínformáló hatásai alakították, a szél, a csapadék, a fagy a keményebb részekből tornyokat csiszolt, a puhább részekbe árkokat mélyített. A kazári riolittufa holdbéli táját kisebb csatornák, karfiolszerű felületek, alagutak, alámosott falak teszik még különlegesebbé. 

A világon másutt is előfordul a kazárihoz hasonló formavilágú riolittufás kőzet, az egyik legismertebb a törökországi Kappadókiában található „tündérkémények" együttese.

Térkép:

Megyer-hegyi tengerszem, Sárospatak

Vulkanikus eredete teszi különlegessé a Sárospatak fölött emelkedő Megyer-hegyet is, és az annak tetején bányászati művelés következtében kialakult tavat, a Megyer-hegyi tengerszemet. A mintegy 15 millió éves riolittufa a kazárihoz hasonlóan keletkezett: robbanásszerű vulkáni kitörések során a vulkáni gázok, a vízgőz és a forró por- és törmelékfelhő nagy sebességgel zúdult le a vulkán oldalán, majd lerakódása közben ártufává sült össze. Az utóvulkáni működés során kovás oldatok itatták át a kőzetet, így az ellenállóvá, keménnyé vált. Az itt nyitott bányában vágták a híres sárospataki malomkövekhez az átkovásodott, kemény kőzetet. A helyiek által „darázskőnek" nevezett, lyukacsos szerkezetű, szabad kvarckristályokat is tartalmazó kőzet bányászata az 1500-as évektől egészen az 1900-as évekig tartott, a kőzetfalból kivágott néhány kerékdarab ma is megtekinthető a hegyoldalba vájt egykori barlanglakások előtt. Miután a helybéliek felhagytak a bányászattal, a különleges formájú bányaüreg csapadékvízzel töltődött fel, így alakult ki benne az impozáns „tengerszem".

Térkép:

Noé szőlője, Istenmezeje

Aki kicsit figyelmetlenül autózik át Istenmezején, bizony könnyen elmulaszthatja a falu főutcája mellett körülbelül 500 méteren át húzódó igazán különleges sziklalakzatot, a Noé szőlőjeként emlegetett kopár domboldalt. A népi hiedelem úgy tartja, hogy ez a többé-kevésbé szabályos sorokba rendeződött kődudorokból álló sziklamező úgy keletkezett, hogy Jézus és Péter apostol a faluba érve megszomjaztak, és a domboldalban dolgozó asszonyoktól szőlőt kértek. A fukar asszonyok azonban nem adtak nekik semmit, ezért Jézus haragjában kővé változtatta a szőlőültetvényt, a szőlőtőkék kőcsonkjai pedig máig ott sorakoznak az 50-60 méter magas, csupasz homokkő felszínén. 

Ami azt illeti, a gigászi méretű, páncélos hátú ankiloszauruszra emlékeztető természeti képződmény kialakulása még a legendánál is izgalmasabb, és persze sokkalta bonyolultabb. A zöldes árnyalatú, közép- és durvaszemcsés homok az egykori Paratethys tenger öblében rakódott le 23-21 millió évvel ezelőtt. A vastag tengeri homok meszes oldatok hatására homokkővé cementálódott. Legerősebben a porózus, durvaszemcsés rétegek itatódtak át, a későbbiekben ellenállva a külső erők pusztító hatásának. A kőzetben az idők során repedések hálózata jött létre, utat nyitva a mésztartalmú oldatok áramlásának, amelyek a durvaszemcsés rétegek és a törésvonalak metszéspontjában, illetve a törések találkozásánál tudták leginkább kifejteni cementáló hatásukat. Az ellenállóbb kőzetet körülvevő, kevésbé kötött kőzetanyag erőteljesebben pusztult, míg a metszéspontokban lévő, és az oldatok cementáló hatásának újra és újra kitett, megkeményedett kőzetrészek dudorok formájában emelkedtek ki a domboldalból, egy kővé vált szőlőültetvény képzetét keltve.

Térkép:

Szalajka-völgy, Szilvásvárad (Fátyol-vízesés, Istállós-kői-barlang, Szikla-forrás)

A szilvásváradi Szalajka-völgyet valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, de ettől még vitán felül itt a helye ebben a válogatásban. A Bükk egyik legkedveltebb kiránydulóhelye bővelkedik a természeti látnivalókban, amik közül a Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás és az Istállós-kői-barlang emelkedik ki.

A magyar Niagarának is nevezhető vízesést 

a Bükk-hegység egyik legbővebb vízű karsztforrása, a Szalajka-forrás táplálja. A forrás vize a karsztvizet tároló, nagy vastagságú felső-triász kori mészkőből származik, ezért igen gazdag a karbonátos kőzetekből kioldott mészanyagban. A vízben oldott karbonátsók a felszínre érve sárgásszürke édesvízi mészkőből álló lépcsők formájában csapódnak ki a patakmederben. A Fátyol-vízesés porózus, likacsos forrásvízi mészkőlépcsői földtani szempontból igen fiatal képződménynek számítanak, lerakódásuk nagyjából 15 000 évvel ezelőtt, a pleisztocén végén indulhatott meg, és képződése napjainkban is tart. 

A völgy ékessége még a Szikla-forrás, a Szalajka-patak egyik fő táplálója, és nem utolsó sorban Magyarország egyik leglátványosabb természeti csodája. A Szalajka-völgyi séta végállomása a legtöbb kiránduló számára az ország legismertebb ősemberbarlangja, a triász mészkőben kialakult, 57 méter hosszú forrásbarlang, az Istállós-kői-barlang, amelynek hatalmas, háromszög alakú bejárata egy földtani törésvonal mentén jött létre, és mögötte egyetlen, tágas terem található. 

Térkép: 

Szomolyai kaptárkövek

A Bükkalja lankáin több helyen is úgynevezett kaptárkövek találhatók, amelyek a természet és az ember közös munkájának köszönhetőn lettek a térség legrejtélyesebb természeti képződményei. A legnagyobb, 25 bevésett fülkét tartalmazó kaptárkő a Cserépváraljától keletre magasodó Mangó-tetőn található, és hasonlóan látványos kaptárköveket mutat be a közeli Szomolyán a Kaptárkő tanösvény. Ezeknek a változó magasságú, cukorsüveg formájú alakzatoknak az alapanyaga a 17 millió éves alsó-miocén riolittufa, amelyet az elemek csiszoltak jellegzetes, kúp alakú formára (a keményebb kőzettesteket körülvevő puhább, gyengén kötött tufát a szél és a víz pusztította le). 

Az ezekbe vájt fülkékről az egyik feltételezés, hogy méhészettel voltak kapcsolatosak, innen ered a kaptárkő elnevezés. A másik elképzelés szerint a kaptárkövek az úgynevezett bükkaljai kőkultúra gyökerét, legarchaikusabb rétegét képviselik, és minden bizonnyal a táj szakrális elemei. A fülkéknek és az egyéb sziklába faragott mélyedéseknek kultikus, áldozat-bemutatási szerepe lehetett – a vaskor és a népvándorlás kora, esetleg az Árpád-kor idejében. Ezek a fülkés szikláknak is nevezett képződmények földtudományi, táj- és természetvédelmi, valamint kulturálisörökség-védelmi szempontból egyaránt értéket képviselnek. 

Térkép:


Cikkünk összeállításában sokat segített a Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország földtani atlasza országjáróknak című 2010-es kiadványa.

#Tudomány-Tech#tudomány#természet#geológia#képgaléria#turizmus#utazás#természeti csoda#látnivaló#ma#kelet-magyarország