Az ellenzéknek üzent a kegyelmi ügyet borító ügyvéd: Soha, még véletlenül se alkalmazzák…

Vidéki prókátor néven kezdett posztolni a Facebookon az a vidéki ügyvéd, aki a Kúriai Döntések és Bírósági Határozatok című folyóiratot böngészve vette észre, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó igazhatóhelyettesnek, K. Endrének. Az ügybe Novák mellett Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is belebukott. Exférje azóta rendszeresen támadja a NER-t, március 15-én pedig várhatóan új pártját is bejelenti.

A Vidéki prókátor pedig nemrég Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetette a botrányban, most pedig az ellenzéknek üzent. Szerinte a Fidesz és a pártot körülvevő kommunikációs tér, amibe a baráti „sajtótermékek” is beletartoznak saját magát jobboldaliként, míg mindenki mást, még azt is, aki nem az, baloldaliként aposztrofál.

Ez a faék-egyszerűségű megkülönböztetés egyfajta politikai »ellenség-barát felismerő rendszerként« működik, mivel még a komplexebb összefüggések felismerésére kevésbé alkalmas választók számára is lehetővé teszi a szavazatokban is kifejezésre jutó tájékozódást a politikai »égbolton«

– írta erről.

Szerinte, ha az ellenzék a jobboldalra a baloldal ellentéteként tekint, akkor azzal ők is átveszik a kormányzati narratívát. „A kormánypárt »jobboldalként« való megnevezése továbbá megnehezíti a Fideszen kívüli, az orbánizmust elutasító, demokratikus és értékelvű jobboldal megszerveződését, mely jobboldal egyszer talán majd koalíciós partnere lehet a magukat valóban baloldaliként meghatározó pártoknak” – írta erről.

Éppen ezért azt javaslom az ellenzéki megszólalóknak, hogy soha, még véletlenül se alkalmazzák a »jobboldal« megnevezést a Fideszre, ehelyett inkább konzekvensen a »populisták«, vagy az »orbánisták« megjelölést használják a politikai kommunikáció során

– jelentette ki.

Végül egy jótanácsot is adott: szerinte a fideszes gyermekvédelmi törvényre majd egy olyan elnevezést kell aggatni, mint annak idején a túlmunkát szabályozó „rabszolgatörvény” esetében is történt.

Nyitókép: Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2024. február 5-én. Az ülés, amelyet az ellenzék kezdeményezett a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja ügyében, határozatképtelen volt. A kormánypártok mellett több ellenzéki párt – a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP – néhány képviselője és egy független képviselő is távol maradt – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI