A szombathelyi megyéspüspök is bírálta a kormány szociális törvényről szóló javaslatát

Egyre többen tiltakoznak a kormány szociális törvényt átalakító tervezete ellen, amely szerint a szociális biztonságért elsősorban az egyén és a helyi közösségek a felelősek. 

Az ellenzék korábban obstrukcióval is próbált küzdeni a javaslat ellen, ezúttal pedig Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) társadalmi kérdésekkel foglalkozó bizottságának az elnöke fejezte ki nemtetszését.

Ha elfogadják az 1993 óta érvényben lévő törvény módosítását, akkor a sorrend a következő lenne:

• elsősorban az egyén viseli a felelősséget a szociális biztonságáért,
• majd a hozzátartozói,
• aztán az önkormányzat,
• valamint az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek, például egyházak,
• és csak a sor legvégén szerepelne az állam.

Jelenleg a törvényben még az áll, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

Székely János Facebook-posztja szerint abban még egyetért, hogy az egyén, a család, a település és a karitatív szervezetek is kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a beteg, bajba jutott vagy idős emberért. 

„A Biblia is felszólítja az egyént, hogy tisztes munkával tartsa el magát, felszólítja a gyermeket, hogy gondoskodjék az idős vagy beteg szülőről, felszólítja az egyházi közösséget, hogy lehetősége szerint viselje gondját a közösség szegény, idős, beteg tagjainak” – írta.

Úgy vélte, a katolikus társadalmi tanítás a szubszidiaritás elvével pontosan azt fogalmazza meg, hogy amit a társadalomban egy alsóbb szint meg tud tenni a közjó érdekében, azt ne emeljék felsőbb szintre, hanem hagyják meg az alsóbb szint hatáskörében.

Szerinte ugyanakkor ezeknek az alapelveknek az alkalmazása nagy körültekintést igényel:

• „A szociális problémákat az egyén mentális helyzete, krízisállapot, szegénység vagy iskolázatlanság miatt igen gyakran nem tudja megoldani. Gondoljunk csak a szegregátumokban, állami gondoskodásban, mélyszegénységben felnőtt gyerekekre, a fogyatékos személyekre, idősekre.”
• „Az önkormányzatok is csak abban a mértékben vonhatóak be ebbe a felelősségi körbe, amilyen mértékben az állampolgárok által befizetett adóból részesülnek”

– fogalmazott. Székely János emiatt arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy a törvény vagy a részletszabályok szövegébe fogalmazzák bele azokat a feltételeket, amelyeket az állam biztosít, hogy a családok, az önkormányzatok, a karitatív szervezetek megfelelhessenek a törvénytervezetben leírt kötelességüknek.

Azt is kérte a megyéspüspök, hogy az ágazati minisztérium egyeztessen a szociális szféra szakembereivel és a karitatív szervezetekkel. 

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI