A magyar a történetírásban nem ritka, hogy vélt sérelmek vagy sikerek a valóságoshoz képest jelentősen fel vannak nagyítva. Az egyik ilyen a szabolcsi alma története.

A magyar alma külföldön igen keresett exportcikk. A rendszerváltás után megszűnt a KGST, a biztos piac. A Szovjetunió nem kért a magyar almából. A szabolcsi alma története a XXI. században.

Orosz István grafikus plakátja egész Kelet-Európában szimbóluma lett a függetlenségnek.

Bevésődött a plakát és a felirat - Tovarisi konyec -, a rendszerváltás egyik legerősebb emléke. Nem csak itthon, külföldön is. Abban az időben, amikor még számított, mi van a plakáton – és nem csak a plakátok ára érdekelte a nagyérdeműt.

A nyolcvanas évek első felétől csinos fiatal mazsorettek tették még látványosabbá a Debreceni Virágkarnevált. Schell Judit is tagja volt a csoportnak, és még azt is nagy ovációval fogadták, ha leejtette a botját.

Kudarcra számítottak, de óriási sikert aratott, százezrek voltak kiváncsiak a Debreceni Virágkarneválra. 

A türk népekkel való kapcsolatkeresés eszköz volt a politikusoknak, hogy megszilárdítsák hatalmukat.

Az elgondolás tökéletes volt. Csakhogy a kereskedést a korrupció akadályozta. Kereskedelmi akciónak indult, államilag támogatott ideológia lett belőle a Horthy-korban. Türk kapcsolat, turáni álmok a XXI. században. 

Kitűnő színészek játszottak a magyar abszurdban, ami tükröt mutatott a rendszerváltás idején.

A kritika lehúzta, de a közönség a mai napig élteti Garas Dezső kultfilmjét.

Tito Jugoszláviájában a magyar lakta Vajdaságot alig fejlesztették, egy valamiben mégis nagyon sikeres volt. A mulatós zene segített elvonni a figyelmet a problémákról. 

A szocializmust építették, de másként. A jugoszláv útlevél szabaddá tett. A jólét és a szabadság azonban csak látszólagos volt. Tito vasmarokkal tartotta össze országát. A rendszert bírálni nem lehetett, cserébe létbiztonságot és utazást adott az embereknek. 

Büntetés volt a színésznek vidéki színházban játszani. Soha nem lehetett a kisvárosi elit része. A publikum viszont ünneplőben ment a színházba, igaz egymásnak öltöztek ki, nem a csepűrágónak. Lázs Sándor filmje a XXI. században. A teljes adás ITT nézhető vissza.

A Kádár-korszakban szinte kötelező volt egy főiskolásnak vidékre menni. A színházba járás esemény a múltban és a jelenben is. Miképpen alakítja egy társulat a kis város életét? Színházi kultúra vidéken a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek

Évente jelentek meg könyvei, az egyik legnépszerűbb író volt Magyarországon, amíg ki nem derült múltjának sötét időszaka. Berkesi András kínzásokban, vallatásokban vett részt az ötvenes évek elején, és nem egy gyanúsítottja miatta került a szovjet Gulágra, kényszermunkára. A nyolcvanas évek végén egyre többször kezdtek el beszélni Berkesi eltitkolt életéről és egy körmendi író-olvasó találkozón megtörtént a szembesítés. Egykori áldozatai álltak vele szemben. Borsody István a döbbenet és rácsodálkozás pillanatairól készített filmet XXI. században.

A szocializmusban büszkék voltak az íróra, aztán jött a rendszerváltás és a szembesítés. Berkesi András könyvei és áldozatai a XXI. században.

Janikovszky Éva szerkesztőként kezdett dolgozni a Móra Könyvkiadónál, mígnem 1957-ben maga is szerzővé vált. Első műve, a Csip-Csup siker lett, így újabb művek megírására kérték fel. Az írónő életét végignézve jól látszik, hogy legyen szó lányregényről vagy gyerekkönyvről, esetleg időskori novelláról, az irónia és a humor mögött egy a szocialista rendszerben boldogulni próbáló polgárlány szerelmei, csalódásai, örömei és fájdalmai bújnak meg. Egy életút, amelyet karöltve formált a történelem, a politika, a szerelem és a tehetség. A teljes adás elérhető: ITT.

Könyvek és színdarabok határozták meg gyerekkorát. Naplót is írt, de nem olyat, mint a többi lány. Ha azt hiszik, már mindent hallottak róla, tévednek. Janikovszky Éva könyvei és magánélete a XXI. században.

Ma már szinte hihetetlennek hangzik, hogy a 70-es években csaknem egymillió példányban jelent meg a Nők lapja, majd a 80-as legvége zuhanórepülést hozott, majd a ’91-re pedig nagyjából 150 ezerre esett vissza. Zétényi Lili, a lap egykori főszerkesztője arról is mesélt, hogy milyen volt Fenyő Jánossal együtt dolgozni. A teljes adás elérhető: ITT.

A kommunizmus idején 27 évig volt a Nők lapja főszerkesztője. Aztán jött a rendszerváltozás és a magazint megvette a később meggyilkolt médiamogul. Történetek a 72 éves Nők lapja történetéből a XXI. században.

Világsiker lehetett volna, de a vasfüggöny útját állta. A Szalay testvérek már kamaszként elektromosgitárt és szintetizátort építettek. Találmányuk később elhozta Magyarországra a számítógépes zeneszerzés forradalmát. A szocialista blokkot sújtó kereskedelmi korlátozások miatt viszont szabadalmukkal elkéstek a nyugati piacról. Szalay Sándor és Szalay András története a XXI. században Kilyén Tamástól. A számítógépes zeneszerzés magyar forradalmáról szóló teljes filmet itt nézheti meg.

A Szalay testvérek találmánya a 80-as években elhozta Magyarországra a számítógépes zeneszerzés forradalmát. Az egyik legsikeresebb hazai hangszerfejlesztés története a XXI. században.

Úton voltak, mert menniük kellett. Trianon után fél millió ember hagyta el szülőföldjét és költözött az új Magyarországra. Úton voltak iparosok, tanárok, köztisztviselők és közalkalmazottak, vasutasok és postások, mert ők a régi Magyarországot képviselték és ha nem voltak hajlandóak hűségesküt tenni az új hazájuknak – Romániának, Csehszlovákinak vagy a Szerb-Horvát királyságnak – menniük kellett. Úton címmel jelentetett meg tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, akiknek segítségével jött létre a XXI. század filmje a trianoni menekültek mindennapjairól. Külön köszönet Heilauf Zsuzsának, aki a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum igazgatója és rengeteg érdekességet mesélt a 100 évvel ezelőtt időszakról. A teljes adás elérhető: ITT.

Fél millió menekültről kellett gondoskodni Trianon után. Vagonok, szükséglakások és lakótelepek jelentették a megoldást. De mit keres egy unitárius templom a havanna lakótelep közepén?

Aki lebukott, és elvitték a készülékét, az még mindig menthette a már lefőzött pálinkáját, ha előrelátó volt és a készletet titkos rejtekhelyen dugta el. Kéménybe, pincébe a burgonya alá, juhakolba, de bölcsőbe, farakásba és trágyadombba is rejtették a pálinkát vagy a cefrét. Olyan helyekre, ahol senkinek nem volt kedve kutakodni. Fejezetek a pálinka zugfőzés történetéből ma este a késő esti Híradó után! A titkos pálinkafőzésről készült adást itt nézheti meg.

Mindenki tudta, hogy tilos, de pálinkának lennie kellett. Legtöbbször a cefre bűze vagy egy bosszúálló szomszéd vezette nyomra a fináncokat. XX. századi történetek a zugfőzdékről a XXI. században! Kerekes Bori filmje hétfőn este a késő esti Híradó után!

Amikor bemutatták az Egri csillagokat elterjedt a pletyka, hogy a film készítői Görögországban forgatták a tengerparti jelneteket, mivel nem kaptak engedélyt úgy nyerték meg a görög hatóságok jóindulatát, hogy arra hivatkoztak, török ellenes filmet forgatnak. Ám ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, ahogy a film körül terjedő, számtalan városi legenda sem. Ellenben a forgatás körülményei, állítólagos karóra és háttérben álldogáló busz nélkül is sokkal izgalmasabbak, mint ahogy arról az egész ország beszélt. Ne feledjük, 1968-ban járunk, amikor a nemzetközi helyzet egyre fokozódott.

Mi varázsol el, ha a filmet nézünk? A történeteket a színek és fények harmóniája teszi meséssé, a jelmez pedig hitelessé. Az Oscar-díjra jelölt Szakács Györgyi az egyik legjelentősebb tervező a világon. Kik viselték ruháit a nagy hollywoodi produkciókban és miért szakad el a jelmez egy-egy színészen? A teljes adást megnézheti: ITT.

Színészek, festők voltak a szomszédjaik Szentendrén. Egy életút, amely vargabetűvel kezdődött, aztán a szorgalom és a tehetség kiegyenesítette. Szakács Györgyi jelmeztervező a XXI. században, ahol a lendák velünk élnek.

26–an haltak meg a császárfürdői vonatbalesetben, amikor egy HÉV és egy személyvonat összeütközött Budapesten. Már másnap kivégezték a váltóőrt, egy háromgyermekes apát. Jeltelen sírba temették és még a családját sem értesítették. Ződi Péter filmje az 1952 karácsonyán történt tragédiáról hétfőn késő este a XXI. században! Nézd vissza a teljes adást: ITT!

1952 karácsonyán 26-an haltak meg egy vonatbalesetben, a váltókezelőt hibáztatták. Az AVH ezredese előre megírta mikor legyen a tárgyalás, milyen ítélet szülessen, és mit írjanak az újságok.

Amikor elvileg mindenki egyenlő volt, amikor hivatalosan nem volt szegénység. Amikor a fizetések és a vagyonok között nem létezett különbség, akkor is volt elit. A hatalmi elit - a politikusokból, cégvezetőkből álló elit - az állami tulajdon felett őrködve szedte meg magát. Mi volt a K-vonal? Milyen eszközei voltak Németh Miklós miniszterelnöknek a kádári elittel szemben? Kiderül Borsody István filmjéből. Nézze meg ITT.

Fábri Zoltán utolsó filmje nem kapott elég elismerést. Nem tetszett a mondanivalója. Németh Miklós is sok mindent másképp gondolt, mint a Kádár-rendszer vezetése. Volt is konfliktusa az elittel. Egy eblematikus film és a rendszerváltás miniszterelnöke a Kádár-rendszer elitjéről a XXI. században.

Kemény Henrik a népligeti mutatványosok közé született. Nagyapja és apja mesterségét folytatva élete végéig bábok készítésével és életre keltésével foglalkozott. A sokak által lenézett vásári bábjátékos műfajt olyan mesteri szintre emelte, hogy Kossuth- díjas  művész lett, de a szíve mélyén a  legnagyobb örömöt az jelentette, hogy a nyolcvanas évek végén a papa tervei alapján felújították a családi bábszínházat. Szikszai Ottilia filmjét hétfőn, a késő esti Híradó után láthatják.

Hat évesen állt először színpadra, aztán még 81 évig bábozott. Apja és nagyapja mesterségét örökölte, szóba se jöhetett más. Kemény Henrik, az utolsó vásári bábjátékos élete a XXI. században. Hétfő este, a késő esti Híradó után.

Az értelmiségi humor és egy értelmiségi, aki nem tartja magát humoristának. Nagy Bandó András polgármester is volt, de azt mondja, herótja van a politikától. Az előadóművész most hetvenhárom éves, főleg tizenegy éves kislánya miatt tartja fitten magát. A teljes riportot megnézheti ITT.

Az értelmiségi humor és egy értelmiségi, aki nem tartja magát humoristának. Nagy Bandó András a XXI. században.

Papok és urak mindig egyek, még a szocializmusban is. Milyen bűnöket követtek el a kommunista uralmat, majd a Kádár-rendszert kiszolgáló papok A teljes adásért kattintson: IDE.

Miképpen viselkedjen az egyház a kommunista diktatúrával? Papok sínylődtek börtönökben, mások kiegyeztek az állammal. 1950-ben megalakult a papi békemozgalom. Az állam engedményekkel tartotta kézben az egyházakat.

Először királysági és főúri birtokokon, aztán az állami erdőkben. Kezdetben arisztokraták és pénzemberek, aztán pártitkárok és állami vállalatok vezetői. A fegyverek hangja nem változott, de akik meghúzták a ravaszt, folyamatosan cserélődtek. Huszadik századi vadászatok a XXI. században. 

Miért rosszabb megölni egy állatot az erdőben, mint a vágóhídon? Úri huncutság vagy vadgazdálkodás? Vadászok, vadásztársaságok és az ötven éve rendezett vadászati világkiállítás története a XXI. században!

Hittek, csalódtak és emlékeznek. A mozgalom 3 évig tartott mégis több évtizeden át hatással volt Magyarországra. A NÉKOSZ vagyis a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a második világháború után szökkent szárba. Azért, hogy a szegény parasztok gyerekei is járhassanak egyetemre, főiskolára. Akkor az, hogy egy falusi gyerek tovább tanulhasson szinte elképzelhetetlen volt. A többség családja mellett maradt és dolgozott. A filmben Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Berek Kati, Vitányi Iván mesélnek azokról az évekről.

A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheti az RTL Moston!

Ma már repülőkön és jachtokon is megfordulnak, a leggyakoribb közlekedési eszközük persze még mindig az autó. Ami általában nagy, fekete és kék lámpa van a tetején. De nem volt ez mindig így! A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században.

A rendszerváltás évében Kapolcson, a Balaton-felvidék egyik kis falujában nagy változások indultak el. Úgy kezdődött, hogy odaköltözött egy ismert zeneszerző, aki kitalálta, hogy művész barátaival a falu lakói számára különleges alkotásokat hozzanak létre. Ennek aztán híre ment, de ahhoz, hogy a pár száz fős eseményből több milliós látogatottságú fesztivál legyen, szükség volt Márványné Elli konyhájára és Cili néni kocsmájára. És arra is, hogy kiszáradjon egy patak. A teljes adásért kattintson: IDE.

Egy fesztivál, ami azért jöhetett létre, mert elfogyott a víz a patakból. A kapolcsi Művészetek Völgyének kezdete a XXI. században.

Hogyan lett Mindszenty József érsek, ki segítette? Miért haragudott meg egy egyszerű szerzetesre, aki egyház- és világpolitikai játszmákat folytatott Rómában? Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes élete a XXI. században - Lázs Sándor filmje.