Jankovics Marcellel 13 évvel ezelőtt forgattunk. A nemzet művésze 1941-ben született Budapesten. A pannonhalmi bencés gimnáziumban tanult. Mivel egyetemre nem mehetett, beállt esztergályosnak. Végül- hamis káderlappal- 1960 ban vették fel a Pannónia Stúdióhoz. Előbb segédrajzoló lett. Öt év múlva már rendezett.

A 70-es, 80-as években a magyar televíziózásban Fehér György rendező-operatőr neve fogalom volt. Báron György filmesztéta szerint ,,a mai magyar modern film jelentős része Fehér sáljából bújt elő”. Szerette a tökéletes szerkezetű műveket, ezért csak klasszikusokkal dolgozott. A drámák és titkok érdekelték. Az emberi arc szinte kényelmetlenül közeli ábrázolásának a nagymestere. Perfekcionista, aki a végletekig ragaszkodott az elképzeléseihez. A színészei feltétel nélkül bíztak benne, bár a forgatásain nem volt forgatókönyv. Csak két nagyjátékfilmet rendezett, mégis beírta magát a magyar filmtörténetbe. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheti az RTL Moston.

Fehér György rendező kíváncsi, de zárkózott művész volt. Az ő történetét ismerhetik meg hétfő este a XXI. században!

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidó törvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidótörvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheted az RTL Most-on.

Majd 50 éve Párizs mellett lezuhant egy Malév gép. A franciák nagy mennyiségű heroint találtak a roncsok között. Az amerikai szenátus a hetvenes évek végén aggódott a „magyar drog-export veszélye” miatt. Kábítószer-gyártás és csempészet a drogmentes Magyar Népköztársaságban. Ide kattintva megnézheti a teljes adást az RTL Moston!

Majd 50 éve Párizs mellett lezuhant egy Malév gép. A franciák nagy mennyiségű heroint találtak a roncsok között. Az amerikai szenátus a hetvenes évek végén aggódott a „magyar drog-export veszélye” miatt. Kábítószer-gyártás és csempészet a drogmentes Magyar Népköztársaságban.

Az autógyártásnak több fontos szereplője is magyar származású. Közülük az, akinek autója a "legmagasabbra" jutott, Pavlics Ferenc. Az Amerikában élő mérnök autójából összesen hármat gyártottak, ma már egyiket sem használják. Évtizedek óta egy helyben állnak, a Holdon. Pavlics Ferenc ugyanis azt a holdjárót tervezte, amit utána használtak is az űrhajósok. A különleges autóról személyesen adott exkluzív interjút Szebeni Tamásnak. A NASA lenyűgöző felvételei a különleges autóról a XXI. században.

Az autógyártásnak több fontos szereplője is magyar származású. Közülük az, akinek autója a "legmagasabbra" jutott, Pavlics Ferenc. Az Amerikában élő mérnök autójából összesen hármat gyártottak, ma már egyiket sem használják. Évtizedek óta egy helyben állnak. A Holdon. Pavlics Ferenc ugyanis azt a holdjárót tervezte, amit utána használtak is az űrhajósok. A különleges autóról személyesen adott exkluzív interjút Szebeni Tamásnak. A NASA lenyűgöző felvételei a különleges autóról a XXI. században.

Az újságíró legfontosabb feladata az információk ellenőrzése. A nyilvánosság elé csak akkor lehet kiállni egy-egy hírrel, ha az hiteles forrásból származik, vagy ha maga az állítás ellenőrizhető. Vannak olyan esetek viszont, amikor nem lehet tisztázni, hogy egy-egy értekezleten vagy magánbeszélgetésben mi hangzott el, mert a résztvevők már nem élnek. Az emlékek viszont filmszalagon fennmaradtak, a két pártfőtitkár közül az egyik halála előtt életút interjút adott. Grósz Károly olyan dolgokról is beszélt, amelyekről addig nem. Ezért készítettük el most ezt a filmet. Még akkor is, ha egy-egy állítás közlése az újságírói elvekkel ütközik.

Szamizdatról, ellenzéki politikusokról, titkos megfigyelésekről és a nyolcvanas évek végén egyre gyakoribb tüntetésekről többször is szó volt már műsorunk 20 éve alatt. A másik oldalról, a kritizált, bírált és szavakban megtámadott félről kevesebb. Ennek oka részben az elzárkózás, részben az idő, hogy a nyolcvanas évek pártelitjéből már csak nagyon kevesen vannak életben. Viszont vannak levéltárak és archívumok, amelyekből már sok érdekességet mutattunk be. Mai adásunkban egy 25 éve készült interjút dolgozunk fel Magyarország utolsó pártfőtitkárával, Grósz Károllyal. Higgyék el, a XXI. században, Borsody István filmjében lesz egy-két meglepetés!

XXI. század különkiadás: Rajongtak érte a férfiak, és ő rajongott az életért. Rajongott a színházért, aminek pusztulnia kellett. És egy ország rajongott érte évtizedeken keresztül. Törőcsik Marira emlékezünk.

A Bizottság koncertjein rosszul szólt a zene, nem volt érthető a szöveg. De nem is ez volt a lényeg, hanem a szabadság. Egy Bizottság, amely nem a hatalmat szolgálta.

A nyolcvanas évek elején Magyarországra is beszivárgott a new wave. Az A.E. Bizottság tagjai amatőr képzőművészek voltak, akik többségében semmilyen zenei előképzettséggel nem rendelkeztek. A koncertjeiken rossz volt a hangosítás, egy szót sem lehetett érteni, mégis zsúfolásig megtelt a nézőtér, hiszen nem a zene volt a lényeg, hanem a szabadság érzése, amit a zenekar provokatív, szürreális szövegei, és a fura disszonáns dallamai teremtettek. Azért választották a Bizottság nevet, mert akkoriban ez a szó szerepelt a legtöbbször a hírekben. Az A.E. vagyis Albert Einstein monogramja felsőbb utasításra került a nevük elé, nehogy úgy tűnjön, gúnyt űznek a legfelsőbb hatalomból, az MSZMP Központi Bizottságából. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.

Michelangelo azzal bizonyította mesteri tudását, hogy fiatalon olyan szobrot készített, amelyről azt hitték, az antikvitásból származik. Gorka Géza keramikus olyan vázát készített az 1930-as években, amelyet XVII. századinak véltek. Hogyan szólt be a magyar mester Picassónak, aki csak pingált a tálakra, de nem tudta, mi az a máz? Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Michelangelo azzal azzal bizonyította mesteri tudását, hogy fiatalon olyan szobrot készített, amelyről azt hitték, az antikvitásból származik. Gorka Géza keramikus olyan vázát készített az 1930-as években, amelyet XVII. századinak véltek. Hogyan szólt be a magyar mester Picassónak, aki csak pingált a tálakra, de nem tudta, mi az a máz? Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Azt mondják, egy nő két dologért bármire képes. Az egyik, hogy legyen, a másik, hogy ne legyen gyereke. A gyermek az anyaság és a vele járó örömök és nehézségek forrása. A családban. És a nemzeti gyarapodás, valamint prosperitás eszköze. A politikában. Mi mindenre volt képes a múlt században az állam, hogy központilag szabályozza a gyermekek születésének számát? Az abortusznak milyen titkos, tiltott, elfogadott, megalázó és sokszor veszélyes lehetőségei voltak gyakorlatban azért, hogy a nők a kezükben tudják tartani a saját életük és testük feletti irányítást? Kiderül Kerekes Borbála filmjéből, a XXI. században.

Magyarországon a 20. század második felében minden második nő átesett rajta a statisztikák szerint. Kádár engedélyezte, mégis állami kontroll alatt tartotta. Az abortusz tabuja a XXI. században.

Az első állandó dunai átkelő Buda és Pest között már több mint 170 éves és legendák sora kötődik hozzá. Tudták, hogy az oroszlánokat először rosszul helyezték el? A Lánchidat a németek semmisítették meg Budapest ostroma idején, de a szovjetek is erre készültek, pontos tervük volt erre, ezt bizonyítják a legújabb kutatások. Megmutatjuk azt az angliai hidat, amely a Lánchíd testvére, ugyanaz a tervezőjük és a hasonlóság még mindig szembetűnő. A Lánchíd története a teljes felújítás kezdetén Rábai Balázs filmjében, a XXI. században.

Az első állandó dunai átkelő Buda és Pest között már több mint 170 éves és legendák sora kötődik hozzá. Tudták, hogy az oroszlánokat először rosszul helyezték el? A Lánchidat a németek semmisítették meg Budapest ostroma idején, de a szovjetek is erre készültek, pontos tervük volt erre, ezt bizonyítják a legújabb kutatások. Megmutatjuk azt az angliai hidat, amely a Lánchíd testvére, ugyanaz a tervezőjük és a hasonlóság még mindig szembetűnő. A Lánchíd története a teljes felújítás kezdetén Rábai Balázs filmjében, a XXI. században.

New York-i, bécsi, párizsi múzeumok őrzik munkáit, többen ismerik külföldön, mint Magyarországon. Tamás Klára erdélyi származású grafikus, plakáttervező és kárpitművész, aki 22 év Bukarest majd 22 év New York után hét éve költözött Budapestre. Nemrég gyűjteménye jelentős darabjait adományozta két magyar múzeumnak, hogy itt is jelen lehessen. De vajon hogyan sikerült érvényesülnie az erdélyi magyar lánynak a Ceaușescu-érában, Bukarestben? És hogyan boldogult New Yorkban? Erről mesél Wagner Bea filmjében, a XXI. században.

New York-i, bécsi, párizsi múzeumok őrzik munkáit, többen ismerik külföldön, mint Magyarországon. Tamás Klára erdélyi származású grafikus, plakáttervező és kárpitművész, aki 22 év Bukarest majd 22 év New York után hét éve költözött Budapestre. Nemrég gyűjteménye jelentős darabjait adományozta két magyar múzeumnak, hogy itt is jelen lehessen. De vajon hogyan sikerült érvényesülnie az erdélyi magyar lánynak a Ceaușescu-érában, Bukarestben? És hogyan boldogult New Yorkban? Erről mesél Wagner Bea filmjében, a XXI. században.

Rákosiék nem szerették a pszichológiát. Burzsoá áltudománynak nevezték és nemcsak, hogy nem kértek belőle, de szinte teljesen fel is számolták a lélektant. Szerencsére voltak elhivatott tudósok és merész diákok, így a pszichológia tudománya túlélte az ötvenes éveket. Sőt a Kádár-rendszerben kivirágzott. Olyanok is élvezték az illatát, akikre nem is gondolnának.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Nem lehetett akármiről írni és nem írhatott akárki. Hűségesnek kellett lenni. Aki nem így tett az hazaárulónak számított. Az újságírók a kiskapukat keresték. Szerkesztőségek túlélési technikái és sajtókamara a Horthy-korszakban. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Háborús bűnösök, deportáltak, kulákok, papok, politikusok - legyen szó bármelyikükről, segített elítélni őket. Még ha tudta, nem is szabalyos jogilag, amit tesz. De mit kezdhetett egy idealista jogász az Andrássy 60-ban? Az ÁVH egyik főtisztjéről, Péter Gábor helyetteséről szól Veress Krisztina filmje.

Háborús bűnösök, deportáltak, kulákok, papok, politikusok - legyen szó bármelyikükről, segített elítélni őket. Még ha tudta, nem is szabalyos jogilag, amit tesz. De mit kezdhetett egy idealista jogász az Andrássy 60-ban? Az ÁVH egyik főtisztjéről, Péter Gábor helyetteséről Veress Krisztina filmje - a XXI. században.

Tehetséges volt, szerették, amit írt, de felnőtt versei nem jelentek meg, csak a gyerekeknek írhatott. Egy művész, akinek fontosabb volt az egyenes gerinc, mint a siker.

Ismeritek Bors nénit? Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom… Akik ismerik a fenti sorokat, azok először gyerekként, aztán szülőként ismételgették könyvből, vagy színházi előadáson. A Bors néni és a többi gyerekverse olyan népszerűséget hozott Nemes Nagy Ágnesnek, amire ő se számított. Kicsit bánta is, hiszen skatulyába került. Felnőtteknek szóló, szerelmes, tépelődő, szorongó verseire kevésbé voltak kíváncsiak, de sose késő bepótolni. Nemes Nagy Ágnes, ahogy csak kevesen ismerik - Borsody István filmje - a XXI. században.

A XXI. század február 15-én Nemes Nagy Ágnesről mutat be egy filmet, amiben a barátok és tisztelők mellett megszólal maga a művésznő is a Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított archív felvételekről. Azért, hogy fokozzuk a megismerés élményét, 4 verset is hallhatnak majd adásban, azokat előadja Mezei Léda és Józan László.

A XXI. század február 15-én Nemes Nagy Ágnesről mutat be egy filmet, amiben a barátok és tisztelők mellett megszólal maga a művésznő is a Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított archív felvételekről. Azért, hogy fokozzuk a megismerés élményét, 4 verset is hallhatnak majd adásban, azokat előadja Mezei Léda és Józan László.

Hamisítvány ez a kép, provokáció a Szovjetunió ellen! - harsogta nemrégiben az aranyfogsorú kirgiz vezető, amikor megmutattuk neki Rákosi Mátyás, a magyar kommunisták egykori vezetőjének fényképét. Rákosit a kép a kirgíziai Tokmakban ábrázolja, amint két vödörben viszi a vizet a lakásba. Az egykori első titkár szerinte nem élhetett még száműzetésében sem ilyen körülmények között. Hogyan élt valójában Rákosi itthon, és hogyan a bukás után a Szovjetunióban?

Tavaly tavasszal a fajszi Duna patron Magyarország legsúlyosabb hajószerencstlensége után nyomoztunk. 1951-ben második világháborús aknára futott a Dömös gőzhajó és felrobbant. Egy újságíró feladata az információk megismerése és közvetítése. 70 év távlalátból ez rendkívül nehéz feladat, azokat csak másodkézből ismerheti meg az ember. A tragédiáról készült első filmünk bemutatójának másnapján azonban level érkezett szerksztőségünkbe. Arról értesített minket egy nézőnk, hogy az akkor 16 éves édesanyja ott volt a hajón és kész nyilatkozni.

Nagyon gyakran előfordul a XXI. század életében, hogy egy-egy adás után levelek, üzenetek érkezek a bemutatott filmünkkel kapcsolatban. Majd egy éve, miután láthatták a Dömös hajó tragédiájáról készült riportunkat, szintén így történt. Csakhogy nem véleményt, vagy építő kritikát kaptunk, hanem arról értesített minket egy néző, hogy édesanyja ott volt 1951. június 22-én a hajón, amikor az felrobbant és kész nyilatkozni. Az akkor 16 éves túlélő interjút adott a XXI. századnak, így újabb megrázó részletek derültek ki Magyarország történetének legsúlyosabb, de a Rákosi-rendszerben eltussolt hajószerencsétlenségéről. Ződi Péter filmje a XXI. században.

Falusi művészet Budapest belvárosából. Évtizedeken át rajongtak a Kovács Margit kerámiákért Magyarországon, pedig a többség nem sokat tudott az alkotóról. A XXI. század adása ezen változtat hétfőn este. Kerestük a siker titkát, kutattuk, kik voltak Kovács Margit mesterei és támogatói, és arra a kérdésre is próbáltunk választ találni, hogy miért pont Szentendrén nyílt múzeuma még életében a művésznőnek. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

Falusi művészet Budapest belvárosából. Évtizedeken át rajongtak a Kovács Margit kerámiákért Magyarországon, pedig a többség nem sokat tudott az alkotóról. A XXI. század adása ezen változtat hétfőn este. Kerestük a siker titkát, kutattuk, kik voltak Kovács Margit mesterei és támogatói, és arra a kérdésre is próbáltunk választ találni, hogy miért pont Szentendrén nyílt múzeuma még életében a művésznőnek. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

A Regent-ház Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik.

Budapesten több ezer olyan épület áll, amely végig élte a XX. századot. Lehet, hogy közben újra építették. Lehet, hogy semmi nem változott rajta, de több a háború alatt teljesen megsemmisült. A benne élőkkel együtt. A Regent-ház ilyen. Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik. Borsody István filmje a XXI. században.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. Az első részt ide kattintva nézheti meg.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. A második részt ide kattintva nézheti meg.

Senki sem értette, mit mond, de színész akart lenni. Az iskolában mást mondtak, mint amit otthon hallott. Miként határozza meg a gyermekkor a felnőtét. Egy színész élete, ahogy Jordán Tamás elbeszéli, a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Milyen ember lehetett Juhász Jácint? Egyenes választ senki nem tudott adni a kérdésünkre. Azt mesélték huncut volt és mégis komoly. Játkos és precíz. Miközben egy ország rajongott érte és ünnepelte, ő felszállt a villamosra és bárkivel elbeszélgetett. A színpadon Jácint, a magánéletben Jaci. Mindenkivel közvetlen volt, mégsem voltak igazán barátai. A legnagyobb színészek egyike volt, mégsem vált igaz főhőssé. Szubjektív vallomások jönnek most egy túl hamar félbeszakadt életről.

Voltak, akiket zavart szomorú tekintette, mások sosem felejtették, amikor belenézett a szemükbe. Hangja, mozdulatai, az egész személyisége teljesen egyedi volt. Juhász Jácintot az egész ország ismerte, de magánéletéről alig lehetett valamit tudni. Legjobb filmjeiről, leghíresebb színpadi szerepeiről és a róla szóló legendás történetekről meséltek kollégái és barátai Szondi Vandának, a XXI. században.

Lakodalom van a mi utcánkban! A XXI. század stábja kiszabadult a városból és megnézte milyen egy igazi falusi lagzi, és azon hogyan szórakoztatja a vőfély a násznépet. Kollégáink a lánykikéréstől a menyasszonytáncig végig kísérték Hunyadvári Józsefet, aki ezer lakodalom után is lelkesen végezte hivatását. Wagner Bea filmje a XXI. században.