Lakodalom van a mi utcánkban! A XXI. század stábja kiszabadult a városból és megnézte, milyen egy igazi falusi lagzi, és azon hogyan szórakoztatja a vőfély a násznépet. Kollégáink a lánykikéréstől a menyasszonytáncig végig kísérték Hunyadvári Józsefet, aki ezer lakodalom után is lelkesen végezte hivatását. Wagner Bea filmje a XXI. században.

Derzsi János a legnagyobb magyar filmekben játszott, a szakma legkiválóbb rendezőivel dolgozott, alakításait pedig itthon és külföldön is elismerték. Az intézményi rendszerrel viszont nincs túl jó viszonyban, már az óvodából eltanácsolták, a középiskolából is kirúgták és a színművészeti főiskolán is akadtak gondjai.

Ha valaki Tarr Béla egyik kedvenc színésze, az rangot jelent. Főszerep a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák vagy a Torinói ló című filmekben. Viszont Derzsi Jánost nem érdeklik a rangok. A barátok sokkal inkább. Méghozzá 50 éves barátságok, amelyek kiállták az élet minden próbáját. A különleges színészről készült portréban a főszereplőn kívül Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Tarr Béla adtak interjút Szikszai Ottiliának. - Derzsi János a XXI. században.

Mi köze Magyarországnak egy afro-amerikai polgárjogi harcoshoz a hidegháború idején? És mi a kapcsolat az Illés zenekar és Angela Davis között? George Floyd 2020 májusában történt halála felszínre hozta az Egyesült Államok egyik legnagyobb problémáját, amit évtizedek óta próbálnak megoldani. Kerekes Borbála filmje arra keresi a választ, hogyan kezdődött a fekete lakosság harca az egyenlő jogokért és ebben az akkor kommunista Magyarország milyen szerepet vállalt?

Mi köze Magyarországnak egy afro-amerikai polgárjogi harcoshoz a hidegháború idején? És mi a kapcsolat az Illés zenekar és Angela Davis között? George Floyd 2020 májusában történt halála felszínre hozta az Egyesült Államok egyik legnagyobb problémáját, amit évtizedek óta próbálnak megoldani. Kerekes Borbála filmje arra keresi a választ, hogyan kezdődött a fekete lakosság harca az egyenlő jogokért és ebben az akkor kommunista Magyarország milyen szerepet vállalt? ,,Szabadságot Angela Davisnek!" - a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI században.

A riportfilm készítője, Wagner Bea 3 éve hord újra karórát, az elmúlt bő két évtizedben a telefonjára nézett, ha tudni akarta, mennyi az idő. Aztán rájött, hogy sokkal praktikusabb, ha a karján van, nem kell keresgélni a mobilt. Persze ezt az okosórák is tudják, de van még egy dolog, ami miatt nála a hagyományos karóra a nyerő: egyszerűen szép. Hogy milyen gyönyörű szerkezetek voltak és vannak a mai napig, Önöknek is szívesen megmutatjuk, feltéve, hogy van pár percük.

Milliós hobbi, ékszer, vagy csak használati tárgy? Valószínűleg mindhárom egyszerre, és még lehet sorolni számtalan jelzőt az órákra, aminek mára hatalmas kultusza és rajongótábora van. Adásunkban a magyar óragyártás múltjáról és jelenéről láthatnak érdekes felvételeket és beszélgetéseket. Wagner Bea filmje a XXI. században.

Ez a riport kalandos körülmények között született, ahogy elkezdtük forgatni, lezárták a határokat. Aztán amikor újrakezdtük, megint. Ez pedig igen érzékenyen érintette filmünk szereplőit – azt mondták, ez rosszabb, mint a háború. Azt is hozzátették, hogy ilyen rossz helyzetbe még nem kerültek az újkori történelem során. Nem beszéltek a levegőbe – mind tapasztalt, évtizedek óta a szállodaiparban dolgozó szakemberek, akik látták a vasfüggöny mögött terjeszkedő hotelláncokat, mulatozó elvtársakat, sztárokat és szépleányokat. És hajlandóak is voltak beszélni róluk. Persze csak a szállodásoknak kötelező diszkrécióval.

Eleinte úgy döntöttek, a hanyatló nyugatról ne érkezzenek vendégek. Majd úgy döntöttek, a nyugat mégsem hanyatlik, jöjjenek csak vendégek. Szállodák a vasfüggöny mögött a XXI. században.

Moskovics Judit örült, amikor 100. születésnapja előtt felhívta Bálint Györgyöt, és ő igent mondott. Így ismerte meg Gyurkát, a jómódú gazdag zsidó földbirtokos kisfiát a 20-as évek vidéki Magyarországán. A Braun fiút, akit munkaszolgálatra vittek, és elvesztette az egész családját. Györgyöt, akitől elvették a családi földet, kuláknak bélyegezve. Az apát, a férjet, a főagronómust, a főszerkesztőt, az írót, a tanárt. Ismerjék meg Önök is egy kicsit másképp, mint eddig.

Valakinek Bálint gazda, másoknak Gyuri bácsi, mi szeretnének bemutatni Bálint Györgyöt. Aki azt hiszi, már mindent tud róla, téved. Az élete tele volt kellemes és kellemetlen meglepetesekkel, utóbbiakról keveset beszélt. Moskovics Judit készített filmet a 100 évesen is aktív kertészmérnökkel, akinek mindig volt egy jó tanácsa, ha növények kerültek szóba.

A mozifilmek előtt vetített filmhíradó szórakoztató volt és informatív. Hozzátartozott a moziélményhez a pereccel és a zseblámpával világító jegyszedőnénikkel együtt.  Elmúlásában még sincs semmi különös, hiszen hetente csak egyszer jelentkezett új hírekkel. Frissességében egyszerűen lemaradt a tévé, a rádió és az újságok mögött. Hiába változott a stílusa, a filmhíradó 30 évvel ezelőtt végleg eltűnt a médiapiacról.

Egykor milliók tájékozódtak belőle, 30 éve viszont vége lett, nem vetítették tovább. Pedig a Filmhíradó olyat mutatott, amit a tévé nem: színes híreket, tudósításokat távoli országokból és elemző háttéranyagokat. Alkotók, műhelytitkok - és a mozifilmek előtt vetített filmhíradó utolsó 10 éve. Borsody István filmje a XXI. században.

22 riport a 100. évfordulón. Az RTL Híradóban vasárnaponként jelentkezett Trianon100 sorozatunk  - Veress Krisztinától és Borsody Istvántól - amely az elözményeket, a 100 évvel ezelőtt aláirt békediktátum részleteit, valamint a rövid - és hosszútávú következményeket taglalta.     

Szerettük volna kicsit másképp bemutatni az Országházat, az épületet, amit  naponta látunk, de igazából csak azt tudjuk, hogy mi történik az ülésteremben. Pedig legendák sora fűződik a tisztelt házhoz, ahol nemrég 70 éve eltűntetett épületrészek kerültek elő.

Hangos viták, életünket befolyásoló törvények és ünnepélyes protokoll. A Magyar Köztársaság Parlamentjét többségünk az előbbi felsorolás miatt ismeri. Pedig mint minden háznak, a ,,Tisztelt Háznak” is megvan a maga története. Rábai Balázs, az RTL Híradó műsorvezetője az Országgyűlés épületének szimbólumairól, ismeretlen epizódjairól és szürke hétköznapjairól készített filmet a XXI. századnak, amiből kiderül többek között az is, hogy a politikusokon kívül kik dolgoznak és milyen munkát végeznek a Parlamentben, meddig voltak lakások az épületben, és azokban meddig lehetett tyúkot tartani?

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

A 60-as években sokan bizakodtak, hogy változik a politika és fellendül a gazdaság, valami új világ jön el. Aztán a 70-es években megállt az idő. A Kádár-rendszer berekesztette a nyugati nyitást, megállította a reformokat, az értelmiség számára újra fojtogató légkört teremtett. Ebben az időszakban született meg az egyik legizgalmasabb független színházi csoport, a Stúdió K.  Amikor előadták Woyzeck-et, a „szegény színház” eszközeit használva, akkor a darab döbbenetes erővel és formában beszélt a kisember és a hatalom viszonyáról.

Minden budapesti próbateremből elküldték őket, ezért építettek maguknak egy házat Pilisborosjenőn. Itt élt és dolgozott a társulat egy kommunában. A Stúdió K-ban a színházat érintő kérdéseket mindig nyílt vita előzte meg, vállalva az ezzel járó konfliktusokat, és esetleges kudarcokat. Az előadásaik újszerűek, nyugtalanítók voltak, kerülték a megszokott nagyszínházi kereteket, ezért a műkedvelő közönségen kívül, az állambiztonság emberei is sűrűn látogatták a bemutatókat. A Stúdió K-ban az 50 éves fennállása óta négy generáció váltotta egymást, de az alapelvek nem változtak: közös munka, a vélemények ütköztetése, mert a munkafolyamat ugyanolyan fontossággal bír, mint maga az elkészült mű. Szikszai Ottilia filmje a XXI. század mai adásában.

Forgatásunk során olaj- és gázkutakról beszélgettünk, melyek megváltoztatták ezrek életét. Itt Magyarországon is. Két falu olajosaival beszélgettünk. Felrobbanó házakról. Berobbanó kutakról. A parasztfiúk életét megváltoztató munkáról. Abszurd filmeket idéző koncepciós perekről. No és arról, vajon miért nem lett azokból az olajos falvakból egyikből sem Dallas… legalább egy kicsit.

Perzsák, amerikaiak, németek kutatták. Szovjetek akarták, majd a magyarok fürdőztek a nyomán. Megtartásáért pusztult el Budapest, miatta ítéltek halálra mérnököt és kerültek parasztfiúk tűzvonalba. A magyar olaj, Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Kedvenc színésznője volt Hitlernek és Sztálinnak, hollywoodi produkciókban is megfordult, itthon manapság mégis kevesen ismerik a nevét. Pedig Gaál Franciska kalandos élete a mai napig érdekes lehet. Például azért, mert élve befalaztatta magát egy kastélyban azért, hogy túlélje a vészkorszakot. Azért, mert bár óriási sztár volt, szegényen és magányosan halt meg. Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Kedvenc színésznője volt Hitlernek és Sztálinnak, hollywoodi produkciókban is megfordult, itthon manapság mégis kevesen ismerik a nevét. Pedig Gaál Franciska kalandos élete a mai napig érdekes lehet. Például azért, mert élve befalaztatta magát egy kastélyban azért, hogy túlélje a vészkorszakot. Azért, mert bár óriási sztár volt, szegényen és magányosan halt meg. Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Ennek a filmnek a készítése több mint fél éve kezdődött. Még a járvány előtt. Zenéről, moziról, színészekről, demokráciáról és diktatúráról vettünk fel egy több órás interjút Szabó Istvánnal egy hangos kávéházban. Az apropó új filmje, a Zárójelentés volt. Aztán jött a vírus. A filmvetítéseket felfüggesztették, a mozik bezártak, műsorunk is leállt. Amikor a kényszerszünet után újra elővettük az anyagot, úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna az utóbbi hónapokban. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, mert olyan dolgokról volt szó, amelyek – történjen bármi – maradandóak.

Nem sokkal a koronavírus magyarországi megjelenése előtt - amikor még nyitva voltak a mozik -, bemutatták Szabó István új filmjét, a Zárójelentést. Nem sokkal azelőtt, hogy a járvány miatt bezártak az éttermek, kocsmák, interjút adott az Oscar-díjas rendező egy kávéházban. Egy hosszú és izgalmas interjút filmjeiről, a tanításról és a kompromisszumokról. Csak a rendező és filmjei kommentár nélkül - Lázs Sándor és Borsody István filmjében, a XXI. században.

Az elmúlt hónapokban jobban odafigyeltünk az idősekre, hiszen a koronavírus elsősorban rájuk veszélyes. Őket kellett óvnunk, és nekik kellett még jobban beszűkíteniük az életüket. Örkény István Macskajátéka is róluk szól: azokról az emberekről, akikkel egyre kevesebbet foglalkozunk. Pedig ugyanúgy éreznek szerelmet, féltékenységet vagy sértettséget, ahogy a 18 évesek.

A maci, ami azért született, mert írójának csak kutyája volt. A meseíró, aki a felnőttek problémáit gyerekkönyvekben írta meg. A művész, aki tele van tervekkel. A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Boribon titokzatos megálmodója, Marék Veronika a XXI. században.

Több mint 10 évvel ezelőtt az RTL Klub Hírigazgatósága az 1989-es rendszerváltás politikai főszereplőiről készített egy sorozatot. Kósáné Kovács Magda akkor hosszú interjút adott életétről és rendszerváltásban betöltött szerepéről.  

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtaláltak a filmből olyan kivágott részeket, melyeket ha visszahelyezünk, egy másik filmet kapunk. Melyeket, ha megnézünk, akkor ízelítőt kapunk a cenzúra és öncenzúra működéséről.

Mióta félünk kimenni a temetőbe? Mióta tabu a halálról beszélni? Nem az élet és halál értelméről beszélgettünk a forgatás során – a világirodalom összes könyve sem talált rájuk megnyugtató receptet. Inkább arról beszélgettünk, hogyan változott itthon a halál kultúrája. Meglepő, de sokat nevettünk közben. És megnyugtató szavakat is bőven hallottunk.

Régen természetes volt, ma tabu. Régen a gyermekek is tudtak róla, ma elhallgatjuk előlük. Milliókat költünk, ha bekövetkezik, csak épp nem beszélünk róla. De mit tudhatnak a nénik, akik kiválasztják a kedvenc helyüket és jókat pletykálnak ott, ahová sokan csak évente egyszer merészkednek. A búcsú, elengedés és tagadás, avagy a halál kultúrája a XXI. században, Veress Krisztina filmjében.

Vallási esemény volt, vagy politikai? Hogyan lavíroztak a püspökök és a jövendő pápák az 1938-ban, Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszuson?

Bodrogi Gyula tehetségét hamar felfedezték, de a főiskolán sorra kapta a fegyelmiket. A diploma után az 56-osokkal játszott egy színpadon. Mire használta fegyverét a forradalom idején és hogyan lett Törőcsik Mari férjéből mindenki Gyuszi bácsija?

Egy magyar reform, amit elgáncsolt az irigység és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet. Hiába jó az irány, a ’68-as reformot megpecsételte prágai tavasz.  Fából vaskarika, vagy korszakos, de peches reformkísérlet volt az új gazdasági mechanizmus?

Az amerikaiakat meglepte. A németeknek megérte. De mit szóltak hozzá a britek? Nagyhatalmak sakkjátszmája a nyolcvanas évek végén. Kinek mi volt az érdeke? És fontos, volt-e a demokratikus átalakulás? Rendszerváltás nyugati szemmel a XXI. században.

Osztálytársak voltak, zenészek lettek. 1982-ben fehérre maszkírozva jelentek meg a Táncdalfesztiválon: Bábu vagy - énekelték. Mindenki arra gondolt, hogy róla van szó, ő is egy bábu a rendszer sakkjátszmájában, pedig ez egy szerelemes dal volt. A KFT együttes Lázs Sándor filmjében, a XXI. században.

Besenyő Pista bácsi és Tompika karakterét megformáló művész gyerekkoráról láthatnak képeket. A Budapesten született költő, zeneszerző, színész, énekes a XXI. században mesélt családjáról.

Gyerekkorától rajzolt, a szülei nem tiltakoztak. Pilinszky János neki ajánlotta a magyar költészet egyik legszebb versét. Össze is házasodtak, de aztán egy másik férfi mellett találta meg a boldogságot, miután a forradalom után elhagyták az országot. Franciaországban ismerik és veszik a képeit, itthon keveset tudnak róla. Márkus Anna festőművész kalandos élete a XXI. században.

Ma már játszák Brazíliában, Svájcban és Ausztráliában is – a magyarok az egész világon terjesztették a gombok pöckölgetését. Hogyan alakult ki az első, magyarok által feltalált sport, és hogyan hódította meg a focit vallásként tisztelő Brazíliát? Kiderül a riportból.

Egy angol üzletember, Bernie Ecclestone álma egy kicsi országban elkezdte átalakítani a szocialista államrendet. Az első vörös Forma-1-ről Szondi Vanda filmjében maguk a főszereplők mesélnek a Hungaroring hihetetlen történetéről!

Sting 1988-ban az emberi jogok élharcosaként más világsztárokkal együtt jött Magyarországra. Budapest volt ugyanis a „Human Rights, Now!”, vagyis „Emberi jogokat, most!” elnevezésű hat hetes koncertsorozat egyik állomása. Akkor, amikor az emberi jogok betartása még egyáltalán nem volt fontos itthon és amikor mindent a Magyar Szocialista Munkáspárt irányított, amely furcsa mód lelkesen támogatta a  rendezvényt.

30 évvel ezelőtt még Magyarországról is ki tudtak volna lőni atomrakétákat nyugati országok felé. Olyan scud rakétákat, amelyek 10 perccel később jóval nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a második világháború végén Japánban. 30 éve, ezekben a napokban szembesült ezzel a ténnyel Magyarország miniszterelnöke is, aki emiatt akkor a lemondását fontolgatta.

A svéd követség diplomatája mindenütt ott volt. Az Auschwitzba tartó vagonokból rángatta ki az embereket. Raoul Wallenbergre ma hősként tekintünk. Mi igaz a történetekből, és mi az, ami inkább csak legenda?

Az Oscar-díjas Vivien Leigh, Az elfújta a szél főszereplője mondta azt egyszer: a szép emberekre más szabályok vonatkoznak. Megkérdeztük, mit szól ehhez riportunk főszereplője. Legyintett: Ez nem igaz. Pataki Ági volt Magyarország első topmodellje, akiből filmsztár is lehetett volna, de inkább producer lett. Szóval ő volt A szép nő nekünk. Persze még mindig az. Azt mondta: ő inkább átlagos volt. És komolyan mondta. Olyan komolyan, ahogy mindenhez hozzáfogott az életben.

Povl Bang-Jensenről utcát neveztek el Budapesten, mégis keveset tudunk róla. Egy dán diplomata, aki 60 éve, rejtélyes körülmények közt elhunyt. Feltehetően a magyar 56-osok védelmében áldozta fel az életét. Máig sem tudjuk, ki ölte meg. Az viszont biztos, hogy a végsőkig kiállt a forradalmárok és az elvei mellett.

Hogyan lehet manapság népdalt gyűjteni, és ha lehet, akkor kell-e? Horthy, Hitler, Rákosi a közösségteremtés eszközét látták a népi kultúrában. Kodály a nép felemelését. Népdalgyűjtés a XXI. században.