Gyerekkorától rajzolt, a szülei nem tiltakoztak. Pilinszky János neki ajánlotta a magyar költészet egyik legszebb versét. Össze is házasodtak, de aztán egy másik férfi mellett találta meg a boldogságot, miután a forradalom után elhagyták az országot. Franciaországban ismerik és veszik a képeit, itthon keveset tudnak róla. Márkus Anna festőművész kalandos élete a XXI. században.

Ma már játszák Brazíliában, Svájcban és Ausztráliában is – a magyarok az egész világon terjesztették a gombok pöckölgetését. Hogyan alakult ki az első, magyarok által feltalált sport, és hogyan hódította meg a focit vallásként tisztelő Brazíliát? Kiderül a riportból.

Egy angol üzletember, Bernie Ecclestone álma egy kicsi országban elkezdte átalakítani a szocialista államrendet. Az első vörös Forma-1-ről Szondi Vanda filmjében maguk a főszereplők mesélnek a Hungaroring hihetetlen történetéről!

Sting 1988-ban az emberi jogok élharcosaként más világsztárokkal együtt jött Magyarországra. Budapest volt ugyanis a „Human Rights, Now!”, vagyis „Emberi jogokat, most!” elnevezésű hat hetes koncertsorozat egyik állomása. Akkor, amikor az emberi jogok betartása még egyáltalán nem volt fontos itthon és amikor mindent a Magyar Szocialista Munkáspárt irányított, amely furcsa mód lelkesen támogatta a  rendezvényt.

30 évvel ezelőtt még Magyarországról is ki tudtak volna lőni atomrakétákat nyugati országok felé. Olyan scud rakétákat, amelyek 10 perccel később jóval nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a második világháború végén Japánban. 30 éve, ezekben a napokban szembesült ezzel a ténnyel Magyarország miniszterelnöke is, aki emiatt akkor a lemondását fontolgatta.

A svéd követség diplomatája mindenütt ott volt. Az Auschwitzba tartó vagonokból rángatta ki az embereket. Raoul Wallenbergre ma hősként tekintünk. Mi igaz a történetekből, és mi az, ami inkább csak legenda?

Az Oscar-díjas Vivien Leigh, Az elfújta a szél főszereplője mondta azt egyszer: a szép emberekre más szabályok vonatkoznak. Megkérdeztük, mit szól ehhez riportunk főszereplője. Legyintett: Ez nem igaz. Pataki Ági volt Magyarország első topmodellje, akiből filmsztár is lehetett volna, de inkább producer lett. Szóval ő volt A szép nő nekünk. Persze még mindig az. Azt mondta: ő inkább átlagos volt. És komolyan mondta. Olyan komolyan, ahogy mindenhez hozzáfogott az életben.

Povl Bang-Jensenről utcát neveztek el Budapesten, mégis keveset tudunk róla. Egy dán diplomata, aki 60 éve, rejtélyes körülmények közt elhunyt. Feltehetően a magyar 56-osok védelmében áldozta fel az életét. Máig sem tudjuk, ki ölte meg. Az viszont biztos, hogy a végsőkig kiállt a forradalmárok és az elvei mellett.

Hogyan lehet manapság népdalt gyűjteni, és ha lehet, akkor kell-e? Horthy, Hitler, Rákosi a közösségteremtés eszközét látták a népi kultúrában. Kodály a nép felemelését. Népdalgyűjtés a XXI. században.

Filmünk főszereplője 11 évesen átélte Budapest ostromát, nem sokkal később egy kisfilmben bejárta a lerombolt Budai Várat. Arról is mesélt, hogy felnőttként építész lett és lakótelepeket épített. Ezekben a lakásokban még ma is 2 millióan élnek. Lehet szeretni vagy utálni, de a panel még sokáig életünk része lesz. 

Karinthy Frigyes humorban nem ismert tréfát.  A sok anekdota mögött azonban küszködő művészt találunk. és ez igaz az egész Karinthy családra. Gáborra, Ferencre, Mártonra, akiket nem lehet megérteni egymás nélkül. A művészfamília sorsa összeforrt a XX. század összes tragédiájával. A sorsfordító pillanatok pedig depressziót, görcsöket, betegségeket és veszekedéseket, valamint viharos szerelmeket hoztak. A történet szálait nem volt könnyű kibogozni, ám akadt egy segítőnk. Marci, a legkisebb Karinthy.

Tudják mi a közös Rákosi Mátyásban, Likó Marcellban és Ryan Goslingban? A válasz: a November 7. hőerőmű. Ez talán sokaknak így semmit nem mond. De ha meglátják a három hűtőtornyot, máris beugrik a nyolcas út melletti ipari óriás. Ezért is készült annak idején: hogy széles e hazában hirdesse a szocialista ipar nagyságát. Csakhogy ma már se ipar, se nagyság... Megnéztük, milyen volt és milyen lehet az élet a hűtőtornyok árnyékában.

Egy orosz luxusautó, kábítószerek és furcsa alakok egy földalatti városban. Egy szerep, amit egész életére hatással volt Eperjes Károlynak. 1989-ben egy addig teljesen idegen stílusú filmet forgattak Magyarországon, még csak hasonló sem született azóta. A látványa, a figurái egészen apokaliptikusok, de a szöveg és a mondanivaló nagyon is valóságos lett. Hogy csak egy mondatot idézzünk a 30 éves filmből: foglalkozol bevándorlókkal?

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején, és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett, és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmben az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.

Festményeket, ékszereket, órákat a tehetős, nemesi családok évszázadok óta gyűjtik. De csak kevés família gyűjteménye maradt fenn sértetlenül, vagy csaknem sértetlenül. Az Esterházy család 300 éve fogott bele komolyan az értékek felhalmozásába. Mesés kincstárat gyűjtöttek össze. Hogy aztán a legértékesebb daraboktól seperc alatt megfosszák őket a kommunisták...

Szerepeltek rajta topmodellek. Rajzoltak rá ronda betűket. A jó a rossz és a csúf. Hordtuk éjjel-nappal, iskolába és munkahelyre is. De mitől volt menő a reklámszatyor? És miért uralta a centrumos táska a hetvenes éveket? Retro a javából. A plasztik hódítása a XXI. században!

Vitéz László. Misi mókus, Mazsola és Tádé. A gyerekek sosem bírták szó nélkül az előadásokat, amiken a felnőttek is jól szórakoznak. Ezeknek a rezzenéstelen arcú figuráknak 70 éve önálló színházuk van, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza.

A liberális eszme nem tűri a kényszert a parlamentben és nem tűri a kontroll nélküli hatalmat sem. De hol veszett el a liberális eszme? És ki az autoriter, ki a liberális?

1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

Kit érdekelt a filmeseken kívül a romák sorsa a Kádár-rendszerben? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

A rajzos történeteket szerette a politika. A grafikusok kezét a párt vezette. Mit és miért nem lehetett rajzolni a szocializmusban? Miért félt a párt a rajzoktól? A képregény és a politika viharos viszonya a 21. században.

Gurult a golyó, repültek a bábuk, a szocializmus egyik legnépszerűbb játéka volt. Játszották sporttelepeken és vidéki kocsmákban is. A teke mindig igazi népi sport volt. A rendszerváltással a tekét aztán kiszorította a bowling. Bábuk harca, a XXI. században.

A lap bár egy szovjet-magyar botránynak is köszönheti az indulását, már megjelenésekor is a sikeres nyugati gazdasági hetilapok, például az Economist hangulatát idézte. Bár sokáig az állampárt felügyelete alatt működött, a rendszerváltás hajnalán több meghatározó ellenzéki politikus fénymásolt a szerkesztőségben.

Első filmszerepe beugrás volt, később már rá írták a főszerepeket. Játszott Oscar-jelölt és Oscar-díjas filmben is, pedig alig jutott be a Színművészetire. Elhalmozták szerepekkel és díjakkal, évekig alig készült nélküle magyar film. Andorai Péter kanyargós pályája.

A 80-as évek elején mindenki tudni vélte, hogy a két vége nem ért össze a Nyugati téri felüljárónak. A XXI. század utánajárt a legendának.

A patkányokkal szemben kialakult félelem és undor nem új keletű, irtásuk a nagyvárosok kialakulása óta mindig is napirenden volt. Néhány éve a XXI. század is foglalkozott a témával, ezt a filmet most újra megnézhetik.

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Egy volt rendőrnyomozó kezdte el írni a Hód könyveket, ami a magyar kémelhárítás álomvilágát mutatta be a Kádár rendszerben. De mi volt a valóság? És ki volt Hód, a magyar James Bond és miért érdemes újraolvasni ma is a történeteit?  

Évtizedek óta ismerjük őket. Évtizedek óta felismerjük őket. Évtizedek óta látjuk őket gyermekként, felnőttként, rendezőként, énekesként, színészként, közönségkedvencként és irigyek céltáblájaként – a Szinetárék, a XXI. században.  

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Kútvölgyi Erzsébet Kádár Jánosnét játssza. Mi történt Kossuth-díjas színésznővel, családjával akkor, amikor Kádárné azt sem tudta, melyik börtönben lehet a férje? Hogyan öltözött a fiatal művész abban az időben, amikor Kádárné Rotschild Klára divatszalonjában üldögélt a modelleket nézve?

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

A koncert, az már a végállomás. Amikor a rajongók a lehető legjobb minőséget kapják, nekik muzsikálnak. De egy próba, az még a zenészekről szól. Az összecsiszolódásról, amikor még az egész úton van, alakul. A zenekarok többsége ezért sem szereti, ha próbán forgatunk. Túlságosan intim. Az Európa Kiadó kivételt tett a XXI. század stábjával, részt vehettünk a próbájukon, ahol felcsendült egy régi dal: Romolj meg! A XXI. század Menyhárt Jenőről készít portrét.

Politikus, ellenzéki, szamizdat költő volt – mondják róla pályatársai. Petri György néha tudatosan trágár módon írta meg, mitől rossz a rendszer a XXI. században.

Leselejtezett szovjet alkatrészekből alkottak csodát a magyar mérnökök. A Big Windet egyből a mélyvízbe dobták: a Kuvaitban lángoló olajkutakat kellett eloltania. Olyan hatékonyan működött, hogy hamarosan az egész világ a magyarokról beszélt. A Big Wind-sztori, a XXI. században.

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Két évvel ezelőtt néhány kincset érő amatőr felvételt kaptunk a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Vegyesboltostul, disznóólastól, gyárastól. És belefeledkeztünk. Majd megdöbbentünk: olyan kísérlet folyt ezeken a településeken, melynek mára nyoma sem maradt. Csak évtizedek óta tartó agónia. Az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról kaptunk sosem látott felvételeket.

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

Legendás filmeket készített, pedig nem is akart kamera mögé állni. Egy operatőr, aki festő, szobrász, költő és színész is lehetne, de mivel elégedne meg Andor Tamás?

A II. világháború után még klasszikus többpártrendszer volt Magyarországon. 1949-re azonban a kommunisták elérték, hogy rajtuk kívül senki se szólhasson bele az ország irányításába. Milyen technikákat alkalmaztak, és mit eredményezett a parlamenti viták hiánya.

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.