Filmünk főszereplője 11 évesen átélte Budapest ostromát, nem sokkal később egy kisfilmben bejárta a lerombolt Budai Várat. Arról is mesélt, hogy felnőttként építész lett és lakótelepeket épített. Ezekben a lakásokban még ma is 2 millióan élnek. Lehet szeretni vagy utálni, de a panel még sokáig életünk része lesz. 

Karinthy Frigyes humorban nem ismert tréfát.  A sok anekdota mögött azonban küszködő művészt találunk. és ez igaz az egész Karinthy családra. Gáborra, Ferencre, Mártonra, akiket nem lehet megérteni egymás nélkül. A művészfamília sorsa összeforrt a XX. század összes tragédiájával. A sorsfordító pillanatok pedig depressziót, görcsöket, betegségeket és veszekedéseket, valamint viharos szerelmeket hoztak. A történet szálait nem volt könnyű kibogozni, ám akadt egy segítőnk. Marci, a legkisebb Karinthy.

Tudják mi a közös Rákosi Mátyásban, Likó Marcellban és Ryan Goslingban? A válasz: a November 7. hőerőmű. Ez talán sokaknak így semmit nem mond. De ha meglátják a három hűtőtornyot, máris beugrik a nyolcas út melletti ipari óriás. Ezért is készült annak idején: hogy széles e hazában hirdesse a szocialista ipar nagyságát. Csakhogy ma már se ipar, se nagyság... Megnéztük, milyen volt és milyen lehet az élet a hűtőtornyok árnyékában.

Egy orosz luxusautó, kábítószerek és furcsa alakok egy földalatti városban. Egy szerep, amit egész életére hatással volt Eperjes Károlynak. 1989-ben egy addig teljesen idegen stílusú filmet forgattak Magyarországon, még csak hasonló sem született azóta. A látványa, a figurái egészen apokaliptikusok, de a szöveg és a mondanivaló nagyon is valóságos lett. Hogy csak egy mondatot idézzünk a 30 éves filmből: foglalkozol bevándorlókkal?

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején, és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett, és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmben az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.

Festményeket, ékszereket, órákat a tehetős, nemesi családok évszázadok óta gyűjtik. De csak kevés família gyűjteménye maradt fenn sértetlenül, vagy csaknem sértetlenül. Az Esterházy család 300 éve fogott bele komolyan az értékek felhalmozásába. Mesés kincstárat gyűjtöttek össze. Hogy aztán a legértékesebb daraboktól seperc alatt megfosszák őket a kommunisták...

Szerepeltek rajta topmodellek. Rajzoltak rá ronda betűket. A jó a rossz és a csúf. Hordtuk éjjel-nappal, iskolába és munkahelyre is. De mitől volt menő a reklámszatyor? És miért uralta a centrumos táska a hetvenes éveket? Retro a javából. A plasztik hódítása a XXI. században!

Vitéz László. Misi mókus, Mazsola és Tádé. A gyerekek sosem bírták szó nélkül az előadásokat, amiken a felnőttek is jól szórakoznak. Ezeknek a rezzenéstelen arcú figuráknak 70 éve önálló színházuk van, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza.

A liberális eszme nem tűri a kényszert a parlamentben és nem tűri a kontroll nélküli hatalmat sem. De hol veszett el a liberális eszme? És ki az autoriter, ki a liberális?

1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

Kit érdekelt a filmeseken kívül a romák sorsa a Kádár-rendszerben? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

A rajzos történeteket szerette a politika. A grafikusok kezét a párt vezette. Mit és miért nem lehetett rajzolni a szocializmusban? Miért félt a párt a rajzoktól? A képregény és a politika viharos viszonya a 21. században.

Gurult a golyó, repültek a bábuk, a szocializmus egyik legnépszerűbb játéka volt. Játszották sporttelepeken és vidéki kocsmákban is. A teke mindig igazi népi sport volt. A rendszerváltással a tekét aztán kiszorította a bowling. Bábuk harca, a XXI. században.

A lap bár egy szovjet-magyar botránynak is köszönheti az indulását, már megjelenésekor is a sikeres nyugati gazdasági hetilapok, például az Economist hangulatát idézte. Bár sokáig az állampárt felügyelete alatt működött, a rendszerváltás hajnalán több meghatározó ellenzéki politikus fénymásolt a szerkesztőségben.

Első filmszerepe beugrás volt, később már rá írták a főszerepeket. Játszott Oscar-jelölt és Oscar-díjas filmben is, pedig alig jutott be a Színművészetire. Elhalmozták szerepekkel és díjakkal, évekig alig készült nélküle magyar film. Andorai Péter kanyargós pályája.

A 80-as évek elején mindenki tudni vélte, hogy a két vége nem ért össze a Nyugati téri felüljárónak. A XXI. század utánajárt a legendának.

A patkányokkal szemben kialakult félelem és undor nem új keletű, irtásuk a nagyvárosok kialakulása óta mindig is napirenden volt. Néhány éve a XXI. század is foglalkozott a témával, ezt a filmet most újra megnézhetik.

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Egy volt rendőrnyomozó kezdte el írni a Hód könyveket, ami a magyar kémelhárítás álomvilágát mutatta be a Kádár rendszerben. De mi volt a valóság? És ki volt Hód, a magyar James Bond és miért érdemes újraolvasni ma is a történeteit?  

Évtizedek óta ismerjük őket. Évtizedek óta felismerjük őket. Évtizedek óta látjuk őket gyermekként, felnőttként, rendezőként, énekesként, színészként, közönségkedvencként és irigyek céltáblájaként – a Szinetárék, a XXI. században.  

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Kútvölgyi Erzsébet Kádár Jánosnét játssza. Mi történt Kossuth-díjas színésznővel, családjával akkor, amikor Kádárné azt sem tudta, melyik börtönben lehet a férje? Hogyan öltözött a fiatal művész abban az időben, amikor Kádárné Rotschild Klára divatszalonjában üldögélt a modelleket nézve?

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

A koncert, az már a végállomás. Amikor a rajongók a lehető legjobb minőséget kapják, nekik muzsikálnak. De egy próba, az még a zenészekről szól. Az összecsiszolódásról, amikor még az egész úton van, alakul. A zenekarok többsége ezért sem szereti, ha próbán forgatunk. Túlságosan intim. Az Európa Kiadó kivételt tett a XXI. század stábjával, részt vehettünk a próbájukon, ahol felcsendült egy régi dal: Romolj meg! A XXI. század Menyhárt Jenőről készít portrét.

Politikus, ellenzéki, szamizdat költő volt – mondják róla pályatársai. Petri György néha tudatosan trágár módon írta meg, mitől rossz a rendszer a XXI. században.

Leselejtezett szovjet alkatrészekből alkottak csodát a magyar mérnökök. A Big Windet egyből a mélyvízbe dobták: a Kuvaitban lángoló olajkutakat kellett eloltania. Olyan hatékonyan működött, hogy hamarosan az egész világ a magyarokról beszélt. A Big Wind-sztori, a XXI. században.

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Két évvel ezelőtt néhány kincset érő amatőr felvételt kaptunk a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Vegyesboltostul, disznóólastól, gyárastól. És belefeledkeztünk. Majd megdöbbentünk: olyan kísérlet folyt ezeken a településeken, melynek mára nyoma sem maradt. Csak évtizedek óta tartó agónia. Az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról kaptunk sosem látott felvételeket.

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

Legendás filmeket készített, pedig nem is akart kamera mögé állni. Egy operatőr, aki festő, szobrász, költő és színész is lehetne, de mivel elégedne meg Andor Tamás?

A II. világháború után még klasszikus többpártrendszer volt Magyarországon. 1949-re azonban a kommunisták elérték, hogy rajtuk kívül senki se szólhasson bele az ország irányításába. Milyen technikákat alkalmaztak, és mit eredményezett a parlamenti viták hiánya.

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.

Messze volt a főváros, de az igények nem különböztek. Se a pártvezetésé, se a fiataloké. A kultúrházakban megfért együtt a barkácsszakkör és a heavy metal is!

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

Magyarország egyik legismertebb filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról szól a XXI. század adása. Egy régóta őrzött interjú és sosem látott próbafelvételek Borsody István filmjében.

Különleges adással készül a XXI század január 15-én. Fábri Zoltán filmrendezővel foglakozik műsorunk, tényleg segítünk benézni a kulisszák mögé. Engedélyt kaptunk ahhoz, hogy bemutassunk részleteket a filmrendezővel készült utolsó interjúból, valamint a Nemzeti Filmarchívum rendelkezésünkre bocsátotta a legismertebb filmjei próbafelvételeit is. Ebben a videóban a Hannibál tanár úr egyik jelentét próbálták el a kamera előtt. Amit láthatnak, az a későbbi főszereplő Szabó Ernő játéka, illetve Rajz János jelenete, ami azért is különleges, mert inkább vígjátékokból és a családi filmekből ismeri a közönség.

Bujtor Istvánt az ország Sándor Mátyásként, Bud Spencer magyar hangjaként és a keményöklű Ötvös Csöpiként ismerte meg. Ő volt a rettenthetetlen zsaru szocialista megfelelője, akinek ladás üldözéseit, és kemény pofonjait szájtátva néztük a moziban. De ki volt ő valójában?

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…

Makovecz Imre lázadt a szocializmus merev rendszere, a panelek és kockaházak ellen - templomaival és művelődési házaival a népi motívumokat akarta visszahozni. Hogy örök ellenállóként hogyan fonódott össze neve mégis a politikával, az kiderül Szabó Ádám filmjéből!

Aki a nyolcvanas években nőtt fel, pontosan tudja, hogyan nézett ki egy átlagos otthon a szocializmusban. Lakkozott szekrénysor bárszekrénnyel, műbőr kanapé, padlószőnyeg és pvc. Design bútorokat hiába keresünk a családi képeken. Pedig a Kádár-rendszerben ugyanolyan remek székeket, asztalokat vagy szekrényeket terveztek magyar iparművészek, mint mondjuk olasz vagy skandináv kollégáik, ezeknek azonban csak a töredéke jutott el az otthonokba. Vajon miért?

A brit légierő gépével landolt ’92-ben Diana hercegnő Taszáron, ahonnan terepjáróval vitték a nagyatádi menekülttáborba – a kátyús somogyi utakon – így tudták garantálni a brit trónörökös feleségének épségét. Diana fittyet hányt az előírásokra: a 45 percre tervezett látogatás másfél órásra nyúlt. Amikor a délszláv háború öldökléséből kimenekített gyerekekkel találkozott, előbújt belőle az óvónő. A hercegnői vizit Póth Attila filmjében, a XXI. században.