Szabadságvágy és foltos farmerek az út szélén. Se a hivatali packázás, se a rendőri zaklatás nem állította meg őket – utazás a vasfüggöny mögött, azaz az autóstop legendája a XXI. században.

 Gyilkosoknak és nőknek nem volt szavazati joguk a 19. század közepén. A magyar feministák több mint egy évszázadon át küzdöttek azért, hogy úgy tanulhassanak, dolgozhassanak és szavazhassanak mint a férfiak.

Jókai Mór regényeiből rendezett filmeket, több millió nézőt vitt be a mozikba. A Vígszínház is mindig tele volt, a közönséget szolgálta. Egy kommunista, aki polgári színházat csinált és romantikus regényekből készített filmeket, Várkonyi Zoltán a XXI. században.

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Most, hogy a 32 éve készült rajzfilm digitálisan felújított változata ismét teltházzal ment a mozikban, kiderült, a mai gyerekek ugyanolyan jól szórakoznak rajta, mint annak idején a szüleik. Vagyis kimondhatjuk, a Macskafogó igazi kultuszfilm lett.

Frankó Endre a második világháborús - Puma - vadászrepülő-osztály utolsó tagja, a csapatból már csak ő az egyetlen, aki több mint hetven éve átélt légi harcokat. Hősként beszéltek róla, aztán ’45 után szinte azonnal horthystának, meg fasisztának bélyegezte a kommunista rendszer. Többé nem volt rá szükség.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Hiszi azt, hogy ennek érdekében lavírozhat kelet és nyugat között. Büntetlenül.

Kapoly az egykori első titkár miatt volt híres, a falu, ahol most ennek semmi nyomát nem látni. Elmúlt, az enyészeté lett mindaz, amit korábban legendák öveztek…

Levelet nem küldhettek, csomagot nem kaphattak az 56-os forradalom miniszterelnökével Snagovba elrabolt és száműzött családok. Az kormány tagjait kivégzésekkel és börtönbüntetéssel sújtották. Az anyák és a gyerekek Romániában maradtak – az ő útjukat jártuk végig a XXI. században.

Iron Maiden, Metallica és a legfélelmetesebb keményfiúk özönlötték el Magyarországot a nyolcvanas években – a metál tündöklése a XXI. században.

Egy festőnek fenegyereknek kell lennie, hogy felfigyeljenek rá. Czóbelről azt mondják, hogy úgy festett, mintha szerelmeskedett volna. Ráfröccsentette a képre a festéket, mintha testnedvek lettek volna. De, hogyan szólt bele a politika az életébe, amelyben csak a gyönyört hajszolta.

Tudós volt, de nem kerülhette el a politikát. Kémkedett a németek ellen, de harcolt a szovjet önkény miatt is – mindig hazájáért küzdött – az ötvenes években Amerikába emigrált. Egy magyar életút a XXI. században.

15 éven át nem készíthetett filmet, mert beperelte a filmgyárat. De a nézők nem felejtették el. A fantasztikus életpálya bemutatása mellett azért volt fontos, hogy foglalkozzunk vele, mert nemcsak  a múltról nosztalgiáztunk, hanem a jelenről is beszélgettünk.

Egy eltűnt mozgalom nyomába eredtünk. Brigádok és a hozzá fűződő sok-sok emlék, amit megörökítettek a naplók. Koncertlátogatások és nemzeti ünnepek, ahogy akkoriban látták. Nagyító alatt több kilónyi emlék – ami sokaknak valamiért szomorú, de miért?

1945-ben külföldi civilek, azaz nem állami szervezetek adományai érkeztek. A kommunisták azt gondolták, a segély maga a propaganda. Koholt vádak alapján zártak börtönbe embereket és gyilkolták meg őket. Rákosiék civilszervezeteket üldöztek el Magyarországról.

Galla Miklós a Holló Színházzal az angol abszurd humort ismertette meg a magyar közönséggel. A L’art pour L’art-ral pedig a modern magyar abszurd humort teremtette meg. 59 évesen is mindene a játék. Galla Miklós a XXI. században.

45 évvel ezelőtt nem mutogatták senkinek az aszódi javítóintézetet: hiába készült kiváló fotósorozat a benti életről, pincébe zárták a kiállítást. De ez még akkor volt, amikor minden szép és jó volt, legalábbis hivatalosan. Egy elhallgatásra épült kor elhallgatott története következik. Egy félelmetes hírű helyről.

Geszti Péter egy jelenség. Van közönsége. Annak ellenére, hogy több mint 40 éve jelen van – először kisebb, majd kizárólag főszerepekben – nem kopott el. Mindig kitalál valami újat, vállalva a kockázatot és a következményeket.

Máig sok a kérdés. És máig sokaknak fáj az, hogy nem kaptak választ, mi történt a II. magyar hadsereg eltűntjeivel.

Történet arról, hogyan végez vélt ellenségével a zsarnoki rendszer, hogy még ideig-óráig hatalmon maradhasson. Hogyan gerjeszt bennünk félelmet az előítélet?

A mongolok máig testvérként tekintenek a magyarokra. Bár a két nép vérrokonságát nem tudták bizonyítani, azért sok elmélet született. A különleges kapcsolat tovább erősödött a két nép között a múlt század 50-es, szocialista éveiben. Magyarok és a sztyeppék népe a XXI. században!

Van, aki elismert énekesként, más a német filmek sztárjaként vágott neki Amerikának. Az első magyar Oscar-díjas színész is kint csinálta meg a szerencséjét. Hajmássy Ilona a musicalek sztárja volt a 40-es 50-es években. Egész karrierjét tudatosan megtervezte.

Amíg forgattunk – harckocsin, doni emléktúrán, hegyekben és irattárban - láttuk, milyen sokaknak szívügye mindaz, ami 75 éve történt. Tapasztaltuk, hogy mennyi tévhit él még mindig, ha a Don-kanyart emlegetik. És míg forgattunk, azzal is szembesültünk, milyen rosszul tanították ezt nekünk annak idején. Már ha tanították. Mert sokáig beszélni sem lehetett a tragédiáról.

Szabó Magda bármilyen műfajban be tudta mutatni, hogy élte meg az átlagember a XX. század magyar sorsfordulóit. Egy kivételes író kivételes életműve a XXI. században.

2000. október 5-én a Milosevics rezsim szimbolikus központját tüntetők foglalták el, elűzték az elnököt, akinek hatalma mindaddig kikezdhetetlennek tűnt. Hogy ez megtörténhetett, abban Magyarországnak, a magyar kormánynak óriási szerepe volt. Az elnök bukásában kulcsszerepet játszó, alulról szerveződő civil kezdeményezés, az Otpor, magyarul Ellenállás nálunk gyűjtött muníciót a diktátor ellen.

Összeesküvés, rejtélyes halál, csúfos bukás, bűn minden mennyiségben. És egy különleges interjú a Budapest Noir szerzőjével, Kondor Vilmossal a XXI. században.

Minek a rengeteg sín és felső vezeték Budapestszerte, ha a villamosok helyett leginkább füstölgő buszok követik egymást? Budapest jó 50 éve egész másképp festett! Kék helyett sárga volt a domináns szín az utakon.   

A modern természetfilmben nincs megrendezett jelenet. A természet szeszélyén múlik, hogy mi lesz a végeredmény.De akkor hogyan készülnek olyan felvételek, amitől eláll a lélegzetünk?

10 éves korában állt először kamera elé, 17 évesen megrendezte első filmjét, a legjobb barátja segítette benne. Kern András karrierje elején több volt a drámai szerep, de aztán jöttek a vicces karakterek és 15-20 éve már szinte nem kérnek tőle mást, csak nevettetetést. Pedig a Kossuth-díjas színész nem szereti a skatulyát. Erről és kevésbé ismert szerepeiről is beszélt a 21. században!

100 éve nincs számukra lehetetlen – nincs erős film pár száz háttérben dolgozó „erős” ember nélkül. Most velük ünnepeljük a magyar filmet – a XXI. században!

A szocializmus évei alatt 200 ezer embert szervezett be az állambiztonság, 1,5 millió embert figyeltek meg. Egy korábbi tartótiszt is vall majd a módszerekről: verésről, a spiclikomplexus feloldásáról, a társadalom ellenállásáról. 6-os kartonok, B és M dossziék, K lakások - megmutatjuk, hogyan működött a hálózat a mindennapokban.

Horthy István Sharif, az unoka, aki muzulmán lett és Angliában él, őszintén beszélt nagyapjáról fasizmusról, az iszlámról és a múlttal való szembenézésről a XXI. században.

Rökk Marika hihetetlen gázsiért állt kamera elé, de félthette a hitleri Németország diktatúrájában az egzisztenciáját, alkalmazkodni kényszerült. Pályája a fasizmus bukása után megbicsaklott, de talpra állt.

Csányi Vilmos élete nemcsak a kutyásoknak lehet érdekes, hanem azoknak is, akik szeretik a vicces és okos embereket. Az olyanokat, akik kíváncsiak arra, hogyan lehet másképp gondolkodni. Világhírűvé válni, de közben itthon maradni. Emberek és kutyák között.

Lukács György világhírű marxista filozófus. Neve a demokratikus szocializmus eszméjével forrt össze. Itthon ezzel szemben inkább a kommunista diktatúrákban elkövetett vélt és valós bűnei miatt kerül szóba időről időre. Érdemel-e szobrot? Lehet-e róla utcát elnevezni, avagy egy letűnt korszak figurájaként teljesen ki kell törölni a közemlékezetből?

Ma szabadabban magyarázzák a történelem eseményeit, mindenki másként. Van, aki a véletleneket emeli ki, és azt mondja, a nagy októberi forradalom elhalt volna, ha egy csomó apró esemény nem esik egybe. És akkor másképpen alakul a világ utolsó száz éve.

Ha hétfő, akkor adásszünet, ha kedd, akkor sorozatok. Ez volt a menetrend a nyolcvanas években, amikor még csak egy, majd másfél csatornát nézhettünk a tévében. Kedden azt vártuk, hogy csehszlovákot adjanak. Mert az kedves volt, és emberi. Ahogy Hrabal könyvei és Menzel filmjei is. Minderről megkérdeztük magát, a rendezőt, Jiri Menzelt is, aki nem teljesen így emlékszik…

Mi történik, ha egy irodalomtörténész készít filmet a Pa-Dö-Dőről? Több dologra is fény derül! Lázs Sándor filmje a XXI. században.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Mi tartotta őket egyben ennyi éven át? Legutóbb a nyáron, „Még mindig élünk” címmel adott koncertet a szokatlan formáció - egy női duó - amely már 30 éve van együtt. És bár külön-külön is fellépnek, a páros táncot nem adták fel, mert a nevük ezt jelenti.

A Padödö zenekar történetéről forgatott filmet Lázs Sándor. Falusi Mariann és Lang Györgyi különös duettje a 21. században - kedden!

Magyarországon mindig számít, ki melyik párthoz tartozik, aszerint osztották azt, ami egyébként is járna. Aki hivatalt kap, az úrnak gondolja magát, kicsit többnek, mint a többiek, és beilleszkedik az uram-bátyám-világba. Csak a legnagyobbak maradnak kívül a körön: Bartók Béla ilyen volt.

Mikrochipeket gyártottak serényen a Mikroelektronikai Vállalat budapesti üzemében, nagyjából 30 évvel ezelőtt. 1986-ban azonban - egy májusi reggelen - minden porrá lett: leégett a csarnok. A hatalmas lángok az összes alkatrészt elpusztították. A legtöbb szemtanú, vagy munkás még most sem akart beszélni az akkor történtekről. Máig rejtély, mi okozta a tüzet.

Brunovszky Katalin egy vendéglős família tagja. Ma is néhány méterre lakik attól az épülettől, ahol egykor a nagyapja megalapította az éttermet, amit aztán róla neveztek el. A Brunovszky nagyvendéglőben megfordult minden rendű és rangú ember, aki csak a XX. században Újpesten étterembe járt. Ez idő alatt változott a törzsközönség, változtak a megszólítások és az egyenruhák, és persze az étlap és ital kínálat. De cigányzene és a kerthelyiség zaja csak ritkán halkult el a nyolcvan év alatt.