Mikrochipeket gyártottak serényen a Mikroelektronikai Vállalat budapesti üzemében, nagyjából 30 évvel ezelőtt. 1986-ban azonban - egy májusi reggelen - minden porrá lett: leégett a csarnok. A hatalmas lángok az összes alkatrészt elpusztították. A legtöbb szemtanú, vagy munkás még most sem akart beszélni az akkor történtekről. Máig rejtély, mi okozta a tüzet.

Brunovszky Katalin egy vendéglős família tagja. Ma is néhány méterre lakik attól az épülettől, ahol egykor a nagyapja megalapította az éttermet, amit aztán róla neveztek el. A Brunovszky nagyvendéglőben megfordult minden rendű és rangú ember, aki csak a XX. században Újpesten étterembe járt. Ez idő alatt változott a törzsközönség, változtak a megszólítások és az egyenruhák, és persze az étlap és ital kínálat. De cigányzene és a kerthelyiség zaja csak ritkán halkult el a nyolcvan év alatt.

Szenteltvíztartóból ivó gyermekek, cigánytáborban elrejtett gépek, tetűirtóval felszerelt filmesek: 70 éve kalandosan készült a Valahol Európában. A film és filmesek története a XXI. században.

A leghíresebb magyar filmrendező mondta róla, hogy Békés Itala mutatta meg neki, hogy 90 évesen is bele lehet kezdeni új kalandokba. Enyedi Ildikó beszélt így a legidősebb magyar színművészről: Békés Itala túlélte a második világháborút, a Rákosi- és a Kádár-rendszert – mindvégig színpadon. Gyakran egyedül vitt el egy egész estét, kísérletezett, újított, hogy eltakarítsa a hazugságot, mindent, ami elleplezi a valóságot.

Horváth Charlie több mint 50 éve színpadon van, nem is akármilyen dalokkal. Ő az egyik olyan magyar zenész, aki képes volt időről-időre valami mást csinálni, mint ami akkor épp megszokott volt. Vendéglátózott nyugaton. Visszahívták, mert amit adott, az tetszett a közönségnek. Nem azért, mert jól feküdt valamelyik elvtársnál a lemezgyárban vagy a minisztériumban, hanem mert művészt láttak benne. Charlie kiszabadult a tűrt-támogatott-tiltott kategóriák közül, és saját utat választott.

Boncza Berta, a bakfis kora sztárköltőjét, Adyt is elszédítette. „Roppant ellenszenves és roppant vonzó” – mondták róla kortársai, és Léda is rögtön meglátta benne a vetélytársat. Csinszka, a magyar irodalom legnagyobb hatású múzsája lett.

A Reggeli vendége volt Pásztor Gábor, a XXI. század riportere, aki Csinszkáról mesélt a műsorban. Az Ady szerelméről készült teljes riportot kedd este, 23.45-kor láthatják!

Két felejthetetlen nap története a XX. század egyik nagy mesélőjével. Mindenről beszélt, amiért érdemes élni. A végéről nem. Az utolsó nagy interjú Makk Károllyal, a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek.

Dargay Attila nem csak a gyerekeket tudta megnevetetni. Üzent a felnőtteknek, kigúnyolta a közhelyeket, amelyeknek mindannyian bedőlünk - és ez az üzenet a mai napig érvényes. Az pedig, hogy filmjei hogyan állják a versenyt a XXI. században, az napokon belül kiderül: mintegy 40 év után újra műsorra tűzik a mozik a Vukot, a felújított Vukot.

Csárdáskirálynő, Marica grófnő – az egész világ rajongott Kálmán Imre zenéjéért. A zeneszerző, akinek az élete is igazi operett lehetett volna – ha nem szól közbe két világháború, a kivándorlás. Azt mondják róla, olyan tehetséges volt a zenében, mint Bartók Béla, akivel együtt jártak a Zeneakadémiára. Sikeres volt, de ezt mind elmosta a magánélet és a történelem.

A XX. századi Magyarországon a mérnökök számtalan jármű tervével álltak elő. Prototípusokat készítettek, amelyekkel gyorsabban, kényelmesebben, biztonságosabban utazhattunk volna. De – és ez is közös bennük  –, egyikből sem lett sorozatgyártás. Pedig néhány darabtól biztosan szebb lett volna a világ.

Szenvedtek éhségtől, hangos rendezőktől, örültek együtt akaratos művészekkel és megőrizték a sztárok titkait is. Most viszont megosztottak velünk párat – a magyar filmesek és fotósaik, a  XXI. században. Betekinthetnek egy olyan világba, ahol Szabó Istvánt csak Pistának hívják, Makk Károlyt meg Karcsinak, ahol Psota Irén megemeli a hangját a füst miatt...

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Mindig más-más indokra hivatkozva kobozták el és osztották szét a magánvagyont a XX. században. Márai Sándor leírta, hogy bárki sorra kerülhetett, akit az állam ellenségnek nevez. Akik pedig megkapták az elkobzott házakat, ragaszkodtak hozzá. A földet kiosztották, majd elvették. Azok, akik mindig tudták, hogy hova álljanak. A XX. század a nagy pálfordulások és vagyonelkobzások évszázada volt. Nincs tanulság, csak az, hogy a történelem mindig ismétli önmagát.

Szívesen vesszük, ha írnak nekünk XX. századi történeteket, ha módunkban van, földolgozzuk őket.

Minden elnyomó rezsimben létezik a hivatalos és merev kultúrán túli második nyilvánosság, ahol valódi dolgok történnek. Huligánok, fegyelmezetlen fiatalok - mondták azokra, akik résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek. A rendőrség figyelte, de nem bántotta őket. Viszont sokáig nem is kaptak lehetőséget, a legtehetségesebbek kiharcolták a sikert. Ma már ők számítanak kultúránk nagyjainak.

Bud Spencer és Terence Hill a hetvenes évek elején – ekkor már az olasz neorealizmus leszálló ágban volt – megalkották a vértelen akcióvígjáték műfaját, amelyhez tökéletes zenét írt a komédiák állandó szerzőpárosa, Guido és Maurizio De Angelis. Hogy mennyit adtak hozzá a filmekhez? Kipróbáltuk.

A Szabad Európa Rádióról a többségnek az 56-os forradalom idején közölt tudósítások jutnak eszébe, és a vád, hogy emigráns magyarok arra bíztatták a hallgatókat: tartsanak ki, mert jönnek az amerikaiak. De az amerikaiak nem jöttek, legalábbis katonák nem. Helyettük jöttek zenészek, hozták a slágereiket, és a szórakoztatóipar valószínűleg nagyobb csapást mért a szocializmusra, mint bármilyen fegyverkezés.  

Egy hely, ahová csak kevesen léphetnek be, ahol fel sem fogható, mit csinálnak éjjel-nappal, és persze, ahol legendák születnek. Forgatásunk során napokat töltöttünk el a Színművészeti Egyetemen. Hogy lássuk, hogy születnek az álmok. És valóra válhatnak-e?

Károlyi Mihály gróf olyan ember volt, aki ellenezte a háborút, de önként jelentkezett a frontra. Nem akart forradalmat, mégis a népköztársaság vezetője lett. Az ország megmentőjeként került hatalomra, hogy aztán ő legyen a bűnbak Trianonért. Károlyi Mihály, a „vörös gróf”, az ellentmondások embere következik.

Egy vidéki lány karrierje, akinek a legfőbb vágya, hogy megfeleljen édesanyja elvárásainak. Pécsi Ildikó a 60-as évek szexszimbóluma a XXI. században.

1986-ban, három évvel a rendszerváltás előtt, a Veszprém megyei Gyulafirátóton az ott állomásozó szovjet csapatok és a helyiek között fajult verekedésig egy vita, ami tragikus véget ért. Egy 36 éves kőműves nem élte túl a konfliktust, Radics József lett az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg utolsó magyar áldozata.

Zala Márknak színészként csak 15 év jutott – ezalatt megjárta a mennyet és poklot is. Arcáról egy egész filmet forgattak, a lányok pedig megőrültek érte.

A 150 évvel ezelőtti városok utcáin se üdítős flakonnal sétáló turisták, se eldobott pizzás dobozok nem voltak, ló viszont annál több. És ahol ló van, ott bőven akad lócitrom is. De tisztaság volt, még ha nem is volt könnyű dolguk az utcaseprőknek.

Aki utálta a műelemzéseket az irodalomórákon, az tartson most velünk. Nem fogunk költői képeket keresgélni és még azt sem, mire gondolhatott a szerző. Csak arról fogunk beszélni: mitől olyan menők ezek a Pál utcai fiúk. És Molnár Ferenc. Vigyázat! Sikertörténet következik!

Vajon mi lett volna, ha Bárdy Margit nem megy ki Németországba, ha nem lesz kint befutott színházi díszlettervező, vagy nem alkotja meg az Orion űrhajó legénységének jelmezeit. Hanem itthon marad és itt próbál boldogulni. Valószínűleg a tűrt és a tiltott kategória határán billegett volna, talán részt vett volna ellenzéki találkozókon. Mi ez a hülyeség elvtársnő? Kérdezték volna tőle, amikor megtervezi egy balettelőadás jelmezeit. De Bárdy Margit elment Németországba. Így életművét Magyarországon kevesen ismerik, viszont szerencsére szabadon alkothatott.

Ha Önök tudják, mi a kapcsolat a ceruza és a kazetta között, akkor éltek már abban a korban, amiről szó lesz a XXI. Században. Ha pedig nem tudják, akkor már csak ezért is nézzék végig filmünket, mert eláruljuk a titkot. És kiderül az is, hogy a ceruzás-kazettás kombinációk idejében miért kellett annyit várni bármire, amiért rajongtunk: zenére, filmre, vagy csak egy ócska poszterre is. Hogy, kiért és miért jutottunk olyan nehezen a vágy titokzatos tárgyaihoz?  Jöjjenek a ’80-as évek sztárjai,  és azok, akik alig engedtek a sztárok közelébe.

1945-ben nemcsak a háborúnak, hanem vele együtt az egyesületi életnek is vége lett. Az új rend a fasisztának mondott szervezeteket 1945-ben azonnal betiltotta. Az egyház vezette egyesületek még maradtak, de a belpolitikai színpadon a helyüket kereső kommunisták le akartak számolni velük, mondván, hogy a civil egyesületek a demokratikus rendet támadják állandó kritikáikkal. És hát nehéz is volt ellenőrizni őket.

Egy egész ország gondolta szilveszterenként, hogy ez az ember a tűzzel játszik. Hogyan lett Hofi Gézából egyszemélyes színház, a nemzet megmondóembere? A magyar politikai kabaré legnagyobb alakjának története a XXI. században.  

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.

Fiatalemberek munkájukat, családjukat és szerelmüket hagyták otthon a katonaság miatt. Nem volt háború, még a fegyverüket sem kellett elsütniük, mégis sokan haltak meg. A herendi katonavonat balesete, és ami mögötte van, a XXI. században.

Az első magyar utasszállító flottából csupán egy legendás LI 2-es repül, felújították. A magyar légitársaságot a második világháború után Maszovletnek nevezték, és a szovjetek csak megbízható pilótákat engedtek fölvenni. A gépeken viszont nem csak utasokat szállítottak, de ha a szükség úgy kívánta, disznókat is fuvaroztak Londonból a Hortobágyra…

Bűnös, buta, tehetséges, szorgalmas, lusta vagy éppen szabadságszerető nép vagy nemzet, megfoghatatlan közhely mind, de most is sokszor hajtogatják őket. Ha van nemzet, amelyről aztán semmi rosszat nem mondanak itthon, az a lengyel. Se most, se hetven éve, a varsói felkelés idején, pedig akkor a két jó barátnak háborúzni kellett egymással.

El Kazovszkij festőművész és alternatív színházi rendező egész művészetét egy be nem teljesült szerelemnek rendelte alá. Gyűjtötte maga köré a szép embereket, akik ókori isteneket testesítettek meg. Mégsem adatott meg neki, hogy megtalálja a boldogságot. A belső elhárítás minden lépését figyelte El Kazovszkijnak, pedig nem érdekelte a politika. Művészete a be nem teljesült szerelemtől és vágyairól szólt, a XXI. században.

Az egyik leghírhedtebb magyar sorozatgyilkos, a martfűi rém nyomába eredve kiderült: ha a politika beleszól a szakértők munkájába, abból sosem sül ki semmi jó. Ha a rendőrségébe szól bele, abból pedig tragédia lesz. Ez esetben tragédiák sora...

A celebség, vagyis, hogy valaki arról híres, hogy híres,  az magyar találmány: a most elhunyt, Gábor Zsazsa nevéhez fűződik. A gyönyörű és eszes lány a második világháború idején menekült testvére után Amerikába. Amikor elterjedt a tévé, akkor megjelenéseivel lenyűgözte az országot: mindenki rá volt kíváncsi, a sziporkáira.

Közhely, hogy nehéz egy nagy művész gyerekeként fölnőni. A legtöbben nem akarnak utódok lenni. Nádasdy Ádám a kiváló műfordító, neves professzor, emberjogi harcos, aki más utat választott mint édesapja az opera- és filmrendező Nádasdy Kálmán. Egy család és ami mögöttük van.

A titokzatos három nap 1956-ban, amikor a forradalmat támogató Kádár János, a kommunista párt vezetője eltűnt Budapestről. A szovjet fővárosból egy megtört ember tért vissza, aki meggyőződésből vagy félelemből végrehajtotta elvtársai akaratát. A három moszkvai nap története a XXI. században.

Janka nénire ma senki ne számítson. Hiába az a legismertebb szerepe, túl egyszerű volna a Szomszédok gyűlölt karakterére építeni egy portét. Mert Pásztor Erzsi sokkal több ennél. Margit vagy Orbánné a legismertebb főszerepei, de neki általában a negyedik-ötödik sor jutott a szereposztásban. Azok viszont mind erős karakterek és ezért emlékezetes alakítások. Pásztor Erzsi nem titkolta korát, őszintén beszélt kudarcairól és minden kérdésünkre válaszolt. Még azokra is, amelyek más színésznőknél kiverték volna a biztosítékot.  

Kincset érő amatőr felvételek a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Sosem látott film az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról, épülő utcákról, a közelben dübörgő gyárakról. Biztonságot és jólétet hozott a vidék iparosítása - hogy aztán egy pillanat alatt omoljon össze a kiszámítható élet a rendszerváltáskor. De ki, és miért hagyta, hogy így legyen?

Bud Spencer és Terence Hill a hetvenes évek elején – ekkor már az olasz neorealizmus leszálló ágban volt – megalkották a vértelen akcióvígjáték műfaját, amelyhez tökéletes zenét írt a komédiák állandó szerzőpárosa, Guido és Maurizio De Angelis. Hogy mennyit adtak hozzá a filmekhez? Kipróbáltuk.

A szocializmusban nem nézték jó szemmel, ha felügyelet nélkül bandáztak a gyerekek. Ha csak úgy összejöttek, hogy jól érezzék magunkat. Vannak korok, amikor nem szeretik a civil dolgokat. A Pál utcai fiúk története így különös olvasmány volt, talán önöknek is az: gyerekcsapat harca egy grundért.

Azt mondták rá, hogy az apja miatt ilyen bátor. Kiváló riporter, aki próbálkozott a televízióval is. Szilágyi János nemcsak kiváló, hanem szókimondó riporter volt, aki szinte bármit megengedett magának.

Bob Schulz neve Magyarországon szinte csak filmes körökben ismert, de külföldön, különösen Kanadában és Amerikában jóformán fogalom. 1956-ban menekült Torontóba, fiatalemberként ott kezdett reklámokat készíteni, s vált belőle az idők során elismert filmes szakember. A XXI. Századnak életéről, élményeiről mesélt.

Családi ebédek fulladásig, tukmálás végkimerülésig – de hogy lehet vendégség állandó kínálgatás nélkül? No és miért nem esznek annyit azok, akik úri házban nőttek fel?

Az eltiport forradalom emlékei: utcák, ahol járunk, hősök, akik nagyapáink lehetnének. Egy felkelő és egy a felkelés idején dolgozó orvos. Egyikük tényleg harcolt, a másik pedig tényleg azokon segített, akik harcoltak és megsebesültek az ’56-os csatákban. Mindketten átélték azt, ami ma érettségi tétel.

Gyerekmesét írt, társadalomkritika volt. Nem akart megfelelni a politikai propagandának. Kilenc politikai rendszert élt túl, erkölcsi szilárdságát egyik sem tudta megtörni. Tersánszky Józsi Jenő, a Misi mókus és Kakuk Marci atyja, a XXI. században.