A CEU kutatója: Nehéz szétválasztani a magyar kormány és az oroszok propagandáját

„Nem nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy van-e orosz propaganda a kormányközeli médiában” – mondta Bognár Éva kutató szociológus, a CEU Demokrácia Intézet Médiakutató Központjának programmenedzsere az rtl.hu-nak. Szerinte az eddigi – még a háború előtt készült – megfigyelésekből és kutatásokból is tisztán látszik, hogy igen.

A szakértő azt mondta lapunknak: 

az, hogy miért van [ezeknél a médiumoknál] orosz propaganda, már egy nagyobb és súlyosabb kérdés.

A közmédiát és a kormányhoz közeli médiumokat az utóbb hetekben többen is megvádolták azzal, hogy orosz propagandát terjesztenek a háborúról. Az ellenzék még tüntetést is szervezett az MTVA Kunigunda utcai székháza elé, a TASZ és a Political Capital pedig keresetet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, mert szerintük a közmédia megsérti az EU szankcióját, ami tiltja az orosz propaganda terjesztését az unión belül. A közmédia márciusban saját tényellenőrző felületet is indított – aminek működésében a Lakmusz nem sok szakmaiságot vélt felfedezni.

Néhány példa a TASZ és a Political Capital által kifogásolt tartalmakból

– „Donyeck és Luhanszk megyék orosz többségű lakosságának védelmében lép fel elmondása szerint Putyin” – adta hírül a hirado.hu. A cikk viszont az orosz érveket „semmiben nem próbálja meg cáfolni, majd a végére odabiggyeszti, hogy Ukrajna szerint invázió zajlik. Ez nem kiegyensúlyozott tájékoztatás.

– A kezdeti napokban a köztévén számos alkalommal nevezték „hadműveletnek” a háborút, átvéve a Kreml narratíváját.

– „Az USA atomfegyvereket telepítene Ukrajnába”, idézték Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt. A cikkben egyszer sem említették, hogy az Egyesült Államok részéről ilyen terv sosem hangzott el. 

– Bár tudni lehet, hogy nem történt népirtás Ukrajnában, és atomfegyvereket sem akartak beszerezni, az Origo interjúja ifj. Lomnici Zoltánnal erről nem tett említést. 

Vegyesfelvágott

Magyarországon nagyon sokféle dezinformáció kering. A legfontosabb ilyen állítás szerint Oroszország azért lépett be Ukrajnába, hogy megvédje az orosz kisebbségeket, nácitlanítson, és békét teremtsen. Ezen kívül más hamis narratívák is keringenek, a háborúban használt fegyverekkel kapcsolatban, vagy például arról, hogy a NATO szította a háborút, illetve hogy ukrán nép nem is létezik.

„Ezek nagy része nem újdonság, hosszú évek alatt hozták be kisebb adagokban a magyar nyilvánosságba” – mondta Bognár Éva.

Szerinte a jelenlegi helyzetben „nehéz szétválasztani az orosz propagandát és a magyar kormány propagandáját”.

Úgy látja, a magyar kormány több szinten kommunikál erről a témáról: különböző személyek, médiumok, csoportok révén más-más narratívákat terjeszt. Van, ami szinte teljesen azonos az orosz propaganda narratívájával. Ez a közszolgálati csatornákon is előfordul. A közmédiában úgynevezett „szakértők” – például Georg Spöttle vagy Nógrádi György – az orosz propaganda narratíváját mondják fel, ugyanakkor egy másik műsorban egészen kiegyensúlyozott tájékoztatást láthatunk, a nyugati sajtóban megszokott narratívákkal.

„Ha a csatornák teljes spektrumát nézzük, egyfajta vegyesfelvágottról van szó, ahol bizonyos csatornákon egészen véresszájúan folyik az orosz propaganda, bizonyos influenszerek által viszont akár kifejezetten oroszellenes üzenetek is megjelennek” – mondta.

Szerinte ez azért van, mert a kormány jelen pillanatban az összes választói csoporthoz próbál elérni a hozzájuk igazított üzenetekkel. Bognár szerint „csak remélni lehet, hogy a választások után valami változás történik a kormány üzeneteiben és hozzáállásban”.

A közmédia által szerepeltetett, oroszbarát „beszélő fejekről” az a véleménye, hogy már egy is sok az olyan szakértőből, aki nem hiteles információkra alapozza a véleményét. Ezekben az esetekben szerinte világosan megmutatkozik az MTVA feletti társadalmi kontroll hiánya. Ezek olyan esetek, ahol igenis be kellene lépnie egy ellenőrző mechanizmusnak. A kormány hosszan tartó munkájának az eredménye, hogy ki van iktatva ez a funkció – állapította meg.

Az MTVA szerint náluk függetlenség és szerkesztői szabadság van

Korábban ellenzéki politikusok is orosz háborús propaganda terjesztésével vádolták meg a közmédiát, amire válaszul az MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel és a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, Dobos Menyhért közölte, hogy a Médiatanácshoz és a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulnak.

„Újból a független magyar közmédiát támadja a baloldal, most az orosz-ukrán konfliktus kapcsán akarják előírni, hogy mi kerüljön a híradásokba” – írták az MTI-nek eljuttatott közös közleményükben. Szerintük „a magyar baloldal” „egyszer fizikai erőszakkal, máskor a társutas média segítségével, de van, hogy politikai nyomásgyakorlással kíván beavatkozni a szerkesztői munkába”.

„A magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba” – állította közleményében Papp Dániel és Dobos Menyhért.

Bognár szerint a dezinformáció több szinten van jelen a kormányközeli médiában. A legalapvetőbb formája ennek, amikor hamis tényeket mutatnak be, rosszindulatú szándékkal. Van egy finomabb, de szintén hasonló következményekkel járó eszköz is: az, hogy milyen narratívákat mutatnak be fontos eseményekről – jelenleg Ukrajna lerohanásáról.

Fontos, hogy milyen képeket és milyen nyelvezetet használnak: háborúnak, konfliktusnak, esetleg különleges műveletnek nevezik-e az orosz akciót. 

– mondta. Az is fontos, hogyan keretezi, rakja egymás mellé a tényeket a média.

És hogy mik ennek a következményei? Nemrég a Medián kutatása kimutatta: a kormánypárti szavazók 43, a teljes népességnek pedig 28 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy Oroszország jogosan lépett fel, hogy megvédje érdekeit és biztonságát. Bognár szerint egy hosszú folyamat eredménye, hogy most sok magyar elhiszi ezt a hazugságot.

„Egy ilyen háború láthatóvá teszi azokat a jelenségeket, amik régóta zajlanak a médiában, esetleg kevésbé nyilvánvaló módon. Most, hogy egyszerre folyik egy háború, illetve egy választási kampány, az megnöveli az évek óta sulykolt narratívák jelentőségét a közvéleményben” – mondta.

Szerinte a különböző narratívák és világképek kialakítása hosszú folyamat. „Ezek mind egészen más történeteket adnak ki. Miután összeáll egy világnézet, abba próbáljuk beleilleszteni utólag a tényeket.”

Az, hogy valaki egy tényt ténynek vagy hazugságnak minősít, azon múlik, hogy az beleillik-e a világnézetébe. Az a ritkább, hogy valaki felülvizsgálja a saját nézetét, miután találkozik egy megcáfolhatatlan információval, ami nem illik bele abba.

Az orosz dezinformációról korábban Rácz András szakértő beszélt a Reggeli műsorában:

Nyitókép: Mikhail Svetlov / Getty Images