2026. augusztus 31. 12:30
Egy vicsorgó leopárd hátán ülő ember alakját faragták kőbe mintegy 11 ezer évvel ezelőtt a mai Törökország területén. A különleges szobrot eredeti helyén találták meg Karahan Tepe őskori településén. A régészek egyelőre nem tudják biztosan, mit jelentett a jelenet, de nem ez az első rejtélyes leopárdábrázolás a lelőhelyen.
Első pillantásra akár egy mitológiai jelenetnek is tűnhet: egy emberi alak ül egy vicsorgó leopárd hátán. A szobor azonban jóval az ismert ókori civilizációk kialakulása előtt készült.
A régészek nagyjából 11 ezer évesre becsülik a különleges alkotást, amelyet a dél-törökországi Karahan Tepe újkőkori lelőhelyén tártak fel. A felfedezést augusztus 25-én jelentette be Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter.
A szobor azért is különleges, mert a régészek szerint azon a helyen találták meg, ahol időszámításunk előtt körülbelül 9000-ben felállíthatták.
Egy vicsorgó leopárd hátán ül az ember
A közel 70 centiméter magas szobor egy emberi alakot ábrázol, aki egy leopárd hátán ül. Az állatot nyitott szájjal, fenyegető arckifejezéssel faragták meg.
A lelet egy nagyjából három méter átmérőjű, kör alakú építményben került elő. Az épület padlóját lapos kövekkel burkolták, a szobor pedig a fal mellett futó kőpadon vagy emelvényen állt.
Hogy pontosan milyen célt szolgált az építmény, azt egyelőre nem tudják. Ahogy arra sincs még biztos válasz, mit jelentett az őskori közösség számára a leopárdon ülő ember. A török kulturális minisztérium egyedülálló leletként jellemezte a szobrot, a kutatók pedig további vizsgálatoktól remélnek választ a kérdésekre.
Nem először kerül elő leopárd Karahan Tepén
Van azonban egy nyom, amely még érdekesebbé teszi a felfedezést: a leopárd visszatérő motívum Karahan Tepén.
Korábbi ásatásokon olyan szobrok is előkerültek, amelyek mintha éppen a mostani jelenet fordítottját mutatnák. Ezeken egy ember cipeli a hátán a leopárdot – bár az sem zárható ki, hogy egy elejtett állat tetemét ábrázolták.
A lelőhely ásatásvezetője, Necmi Karul korábban három olyan szoborról számolt be, amelyen ember és leopárd kapcsolata jelenik meg. A mostani felfedezés azonban megfordítja a szerepeket: ezúttal az ember kerül az állat hátára.
Ez segíthet megfejteni, milyen jelentést tulajdonítottak az itt élők a nagymacskának.
Miért lehetett ennyire fontos a leopárd?
Jens Notroff, a Német Régészeti Intézet kutatója szerint a leopárdok természetes részei voltak az akkori vidék állatvilágának. Erős és veszélyes ragadozóként elejtésük komoly kihívást jelenthetett a vadászoknak, ami hozzájárulhatott különleges szimbolikus szerepükhöz. Más értelmezések szerint a leopárd az őrzéshez vagy az átalakuláshoz is kapcsolódhatott, biztos magyarázat azonban egyelőre nincs.
Karul szerint az újkőkori emberek önmagukat valószínűleg sokkal inkább az állatvilág részeként értelmezték, mint a későbbi társadalmak. Az ember és állat közötti határ így egészen más jelentéssel bírhatott számukra.
A világ egyik legkorábbi településén találták
Karahan Tepét 1997-ben fedezték fel a mai Şanlıurfa tartomány területén, és azóta Törökország egyik legfontosabb őskori lelőhelyévé vált. A település története nagyjából i. e. 9750-ig nyúlik vissza, vagyis az emberi civilizáció rendkívül korai korszakába enged betekintést.
A mostani szobor környezetében 2019-ben kezdődtek intenzívebb ásatások, amelyek már több látványos felfedezést hoztak. 2023-ban például egy körülbelül 2,4 méter magas férfiszobrot tártak fel, amely egy kőpadon ül, a díszítésén pedig leopárd és keselyű is megjelenik. Később rókát, keselyűt és vaddisznót ábrázoló kisebb figurák is előkerültek.
A leopárd különösen gyakran bukkan fel: domborműveken és önálló szobrokon egyaránt megjelenik.
A régészeknek most azt kell megfejteniük, miért volt ennyire fontos ez az állat azoknak az embereknek, akik 11 ezer évvel ezelőtt itt éltek – és mit akartak üzenni azzal a különös jelenettel, amelyben ezúttal nem az ember cipeli a leopárdot, hanem ő ül a félelmetes ragadozó hátán.
Fotók: Türkiye’s Ministry of Culture and Tourism
Ez is érdekelhet
- Pavlopetri: a világ legősibb elsüllyedt városa, ami inspirálhatta Atlantiszt
- Páratlan és titokzatos ókori szobrászműhelyre bukkantak Görögországban