Hatmillió dollárt fizet a Meta és a Google annak a nőnek, aki napi 16 órát Instagramozott

„Nem csak arról van szó, mit látsz, hanem arról is, hogyan kapod”

Kaley ügyvédei azt állították: a Meta és a Google nem egyszerűen tartalmakat mutatott neki, hanem kifejezetten úgy építette fel a platformokat, hogy azok beszippantsák a felhasználókat. A perben többek között a végtelen görgetés és az algoritmikus ajánlórendszer került a középpontba – vagyis az, hogy a rendszer úgy adagolja a tartalmakat, hogy a felhasználó minél tovább maradjon a képernyő előtt.

A bíróságon belső vállalati dokumentumokat is bemutattak. Ezek szerint a cégek tisztában lehettek azzal, hogy a rendszereik addiktívak, és egyes belső kommunikációkban egyenesen a szerencsejáték- vagy a dohányipar módszereihez hasonlították működésüket.

Az esküdtszék szerint ez döntő bizonyíték volt: nem elég arra hivatkozni, hogy a tartalmakat a felhasználók készítik, ha közben a platform dizájnja – az értesítések, a jutalmazó mechanizmusok, az ajánlott videók és posztok sora – kifejezetten a minél hosszabb használatra, a függőség kialakulására épül.

A testület végül úgy döntött: a Meta és a Google jogilag is felelősek Kaley állapotának romlásáért, és összesen hatmillió dollár kártérítést ítélt meg számára.

Mit mondott erre a Meta és a Google?

A vállalatok védelme arra épült, hogy Kaley mentális problémái összetettek, és nem vezethetők vissza egyetlen okra, pláne nem kizárólag a közösségi média használatára.

Mark Zuckerberg a tanúvallomásában azt hangsúlyozta: a Meta nem a képernyőidő maximalizálására törekszik, hanem arra, hogy „értelmes kapcsolódást” teremtsen az emberek között. Azt is kiemelte, hogy az elmúlt években számos biztonsági eszközt – például képernyőidő-korlátozó funkciókat, szülői felügyeleti lehetőségeket – vezettek be. Ugyanakkor elismerte: ezek „hamarabb is érkezhettek volna”.

A cégek ismét elővették az egyik legfontosabb jogi pajzsukat is: azt állították, ők nem felelősek a felhasználók által feltöltött tartalmakért, csak platformot biztosítanak. A bíró azonban világossá tette: a tartalom maga és annak „tálalása”, vagyis a platform dizájnja két külön kérdés. Az ítélet most utóbbira mondta ki, hogy önmagában is felelősséget keletkeztethet.

Úgy járhat a techipar, mint a dohánycégek?

A BBC elemzése szerint az ügy sok szempontból emlékeztet a dohányipar történetére. A cigarettagyártók évtizedekig tagadták, hogy a nikotin függőséget okoz, és hogy a dohányzás súlyosan egészségkárosító. Később azonban peres eljárásokban napvilágra kerültek a belső kutatásaik, amelyek már jóval korábban igazolták ezeket a kockázatokat.

A bíróságok végül azt rótták fel a dohánycégeknek, hogy miközben házon belül pontosan tudták, mekkora a veszély, kifelé tagadták vagy elbagatellizálták azt. Ez vezetett ahhoz, hogy súlyos kártérítéseket kellett fizetniük, és világszerte szigorú szabályozás alá került a dohánytermékek reklámozása, csomagolása, fogyasztása.

Most valami hasonló körvonalazódik a közösségimédia-vállalatoknál. A Kaley-ügyben az esküdtszék nem azt mondta ki, hogy minden mentális probléma a közösségi média hibája, hanem azt, hogy ha egy cég tudatosan úgy tervezi a rendszerét, hogy az függőséget idézzen elő, azért felelőssé tehető. Ez a logika, ha más perekben is megáll, alapjaiban változtathatja meg a techcégek mozgásterét.

Több mint 2000 per vár ítéletre és ez csak a kezdet lehet

Az ítélet egyelőre nem jogerős, a Meta és a Google is fellebbez. Mégis sokan már most fordulópontként beszélnek róla. Jelenleg több mint 2000 hasonló ügy van folyamatban az Egyesült Államokban a Meta ellen, ahol szülők, fiatalok, sőt iskolák is azt állítják: a platformok működése kárt okozott a gyerekek mentális egészségében.

Egy amerikai jogász a BBC-nek úgy fogalmazott: „véget ért a következmények nélküli működés korszaka”. Ha a mostani ítéletet magasabb bírósági szinteken is helyben hagyják, az megnyithatja az utat tömeges kártérítési perek előtt, és felgyorsíthatja a szabályozási szigorítást is – például a gyerekeknek szóló funkciók, értesítések, ajánlórendszerek terén.

Nyitókép forrása: Pexels