Hihetetlen felfedezés: 60 000 éves nyíl még ma is halálos mérget tartalmaz!

rtl.hurtl.hu

2026. január 17. 13:30

Több mint 60 000 évvel ezelőtt készített nyilakon találtak mérgező növényi anyagokat Dél-Afrikában – és meglepő módon még ma is aktív vegyületeket tartalmaznak. Ez az eddigi legrégebbi bizonyíték a mérgezett nyilak használatára, amely új fényt vet a kőkori ember intelligenciájára és vadászati tudományára.

Ősrégi nyilak, modern tudomány

Az Umhlatuzana Rock Shelter, KwaZulu–Natal lelőhelyén feltárt 60 000 éves kvarc nyilak vizsgálata során a kutatók kimutatták a mérgező növényi anyagok nyomait. A vegyületek a Boophone disticha nevű növényből származnak, mely a mai napig használatos a térség hagyományos vadászai körében.

A mérgező anyag a nyulakra vagy kisebb állatokra már kis mennyiségben is halálos lehetett, így a kutatók szerint a kőkori vadászok célja az állatok lassítása volt. „Az általunk kimutatott vegyületek aktív komponensek és mérgezőek,” mondta Sven Isaksson professzor a Stockholmi Egyetemről.

Hihetetlen felfedezés: 60 000 éves nyíl még ma is halálos mérget tartalmaz!
A Boophone disticha mérgező növény, amelynek nyomait 60 000 éves kőkori nyilakon azonosították.Fotó: Paul Venter/Wikipedia

A mérgezett nyilak jelentősége

„Ez a legrégebbi közvetlen bizonyíték arra, hogy az ember mérgezett nyilat használt,” nyilatkozta Marlize Lombard professzor, a Johannesburgi Egyetem kutatója. „Őseink nemcsak a fegyverek fejlesztésében voltak jártasak, hanem értették a természet kémiai folyamatait is a vadászat hatékonyságának növelésére.”

A kutatók szerint a mérgező anyagok alkalmazása hosszú távú tudást és tervezést igényelt, ami a modern emberi gondolkodás korai jeleként értelmezhető.

Hihetetlen felfedezés: 60 000 éves nyíl még ma is halálos mérget tartalmaz!
ezek a neolit kőbalta-csodák a Toulouse-i Múzeumból több mint 95 000 év technológiai fejlődését idézik

Kőkori innováció és emberi intelligencia

A kőkorszaktöbb mint 95%-át lefedi az emberi technológiai előtörténetnek. Ekkor alakultak ki az első kőeszközök, melyek fokozatosan finomodtak, és 50 000–39 000 évvel ezelőtt már a modern ember viselkedésének jeleit mutatták Afrikában.

A mérgezett nyilak felfedezése bizonyítja, hogy a kőkori emberek nemcsak technikai képességekkel rendelkeztek, hanem képesek voltak előre tervezni, figyelni az okozatokat és kiaknázni a természet adta lehetőségeket – mindezek a tulajdonságok ma is az emberi intelligencia kulcsjellemzői.

 

Ez a 60 000 éves lelet új perspektívát ad az emberi történelemre: a kőkori vadászok tudatosan használták a természet kémiai erőit, és már ekkor megértették a tervezés és a stratégia szerepét a túlélésben. A mérgezett nyilak felfedezése így nemcsak archeológiai, hanem pszichológiai és antropológiai szempontból is jelentős.