Mesterséges intelligencia = mesterségesen generált felhajtás?

A mesterséges ingelligencia (AI) bizonyos területeken, előbb vagy utóbb, de egészen biztosan fel fogja váltani az emberi munkaerőt – ezzel az rtl.hu is behatóan foglalkozott. Arról is írtunk már, hogy akár az időjósok, a befektetési tanácsadók vagy az újságírók munkája is helyettesíthető lenne a technológiával. Mondhatni, már el is kezdődött az átmenet, az alábbi Fókusz-riportnak a felvezetőjét például nem emberi lény írta, hanem a mesterséges intelligencia generálta.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egyelőre maga ez emberiség sem tudja eldönteni, hogy az AI átok vagy áldás: jó példa erre, hogy vannak helyek a világban, ahol betiltják a technológiát, vagy legalábbis erősen szabályozzak, máshol viszont léteznek olyan elit intézmények, ahol konkrétan gyerekeket bíznak rájuk.

Az ilyen cikkekben rendszerint az AI rohamos fejlődésére figyelmeztetnek, valamint arra, hogy „hosszú út áll még” a technológia előtt. Ezzel szemben az igazság inkább az, hogy még fogalmunk sincs, hogy a mesterséges intelligencia milyen fejlettségi szinten áll (hogy ez pontosan mit jelent, arra hamarosan visszatérünk), mint ahogy arról sincsenek egyelőre pontos kimutatásaink, hogy az AI világszerte eddig hány munkahelyet happolt el az emberek elől. Becslések természetesen léteznek – például hogy Magyarországon a foglalkoztatottak 12-13 százaléka dolgozik automatizálható munkakörben.

Kitől veszik el a munkát?

Egészen pontos számokat még sehol nem említenek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mely szegmensekben történtek nagy változások, annyi viszont már látszik, hogy bizonyos piacokon egyértelműen arra törekednek, hogy részfeladatokat vagy akár teljes pozíciókat automatizáljanak az AI által. Ilyen például a marketing is.

A marketing alapvetően történetmesélés, aminek már most számos aspektusa generálható a mesterséges intelligencia segítségével.

A RAD AI egy startup, amely eddig 20 millió dollárt költött egy olyan platform kifejlesztésére, amely pontosan ezt teszi. A fejlesztők szerint a technológia képes lesz arra, hogy megértse az emberi érzelmeket. A RAD már több mint 2,6 millió dollárt gyűjtött a Wefunderen, egy olyan platformon, amelyet a kisbefektetők használnak, hogy finanszírozzák a projektjüket. A cég weboldala szerint együttműködnek a Fisker autóipari vállalattal és a svájci UBS Bankkal is. Az általuk közölt esettanulmányok szerint a platformjuk átlagosan kétszeresére növelte a marketingkampányok megtérülését, és háromszorosára emelte a marketingkampányok termelékenységét.

Nagyon nincsenek könnyű helyzetben az írással és a tartalomgyártással folglalkozók sem, tekintve, hogy talán a megismertebb, ChatGPT nevű, Open AI által fejlesztett platform képes teljes, koherens szövegeket alkotni, méghozzá olyan minőségben, ami a szakavatott szemeket is meg tudja téveszteni.

Nem véletlen, hogy sok nyugati oktatási intézményből már kitiltották a ChatGPT-t, mivel egy perc alatt képes egy egész dolgozatot megírni, csak a témát és a támpontokat kell megadni neki.

A korábban szebb napokat látott Buzzfeed részvényeinek értéke majdnem megduplázódott, amikor bejelentették, hogy tartalomgyártással kapcsolatos terveik közé szándékoznak beépíteni a ChatGPT használatát. Bár ez az intézkedés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az újságírókat kirúgják, de az biztos, hogy a vállalat ezután azt fogja várni a munkavállalóktól, hogy más, kreatívabb területeken kamatoztassák a tehetségüket.

Az említett folyamatok által átalakulhat számos más, írással kapcsolatos feladatkör is, a szellemírók (azok, akik megrendelésre, egy személy vagy vállalat helyett írnak szöveget) munkája is kiváltható lenne a ChatGPT által, csak úgy, mint azoké, akik keresőmotor-optimalizálással (SEO) foglalkoznak. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a mesterséges intelligencia használata potenciálisan akadályozhatja egy poszt SEO-rangsorolását, a ChatGPT képes a SEO-posztokból összegyűjtött tudást felhasználni, így végső soron tökéletesen meg tudja oldani a feladatot. 

Több egybehangzó vélemény szerint a következő években az emberi munkaerő teljesen ki fog kopni az ügyfélszolgálatokról is. A nagyobb hazai telekommunikációs cégeknél már szinte minden részfeladatot mesterséges intelligenciával oldanak meg. Az ügyféllel való írásos kapcsolattartás eszközei, a chatbotok már régóta működnek. A Certainly nevű cég pedig egy olyan szolgáltatást kínál, amelynek segítségével a megrendelő percek alatt beállíthatja a saját vállalata chatbotját, akár egy YouTube-videó segítségével. Korábban a kapcsolattartó, ügyfélszolgálatos kollégákat ki kellett képezni, aztán be kellett szoktatni a vállalati struktúrába, a chatbotokkal ez összehasonlíthatatlanul gyorsabban megtörténik.

A Bloomberg nemrég közölte: Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója bejelentette, hogy nem fognak felvenni bizonyos pozíciókra emberi erőforrást, mert ezeket a munkahelyeket a jövőben minden valószínűség szerint mesterséges intelligenciával működő rendszerek fogják felváltani.

Krishna közlése szerint a back-office funkciókban, például a humán erőforrás (HR) területén a felvételt teljesen felfüggesztik vagy lelassítják, ez nagyjából 26 ezer pozíciót érint. Ez a szám hatalmas az IBM méreteihez képest is, még úgy is, hogy valójában arról van szó, hogy a korábbi leépítések miatt megüresedő pozíciókat nem fogják pótolni.

Könnyen elképzelhető, hogy ezeknek a megüresedett helyeknek öt éven belül legalább a 30 százalékát a mesterséges intelligencián alapuló automatizáció váltja fel

– idézi Krishnát a Bloomberg.

Az IBM bejelentése egy olyan időszakban érkezett, amikor a ChatGPT-hez hasonló AI chatbotok aggodalmat keltenek az emberekben, hogy előbb vagy utóbb mindenkinek a munkáját „gép” fogja elvégezni. Március végén még olyan techguruk és nagy gondolkodók is nyílt levélben fejezték ki aggodalmukat, mint Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója, Steve Wozniak, az Apple legendás mérnöke vagy Yuval Noah Harari történész. Ugyanabban a hónapban a Goldman Sachs kiadott egy jelentést, amelyben úgy becsülték, hogy a mesterséges intelligencia részben vagy egészben 300 millió munkahelyet vehet el az emberektől.

Mire ez a felhajtás?

Szinte minden híradásban, felmérésben az az uralkodó álláspont, hogy a mesterséges intelligencia megállíthatatlan, a technológia egyre kifinomultabb, ráadásul széles körben használható, így nem túlzás azt állítani, hogy minden területen az AI lehet a jövő. A Stanford Egyetem kutatói szerint ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni a mesterséges intelligenciát, pontosabban annak jelenlegi fejlettségi szintjét, jelentőségét.

Sokszor tesznek említést arról, hogy az AI képes tanulni és megoldani olyan feladatokat, amelyekre eredetileg nem tervezték. Valami hasonló történhetett abban az esetben is, amikor egy mesterséges intelligencia „rájött”, hogy nem kell megoldania a Turing-tesztet, elég, ha felbérel egy embert, hogy csinálja meg helyette. Erről az esetről ebben a cikkben írtunk bővebben. 

A Stanford kutatóinak friss tanulmánya ezzel szemben azt állapította meg, hogy ezek a tanulásról és megoldókészségről szóló eredmények sokszor tévútra vihetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteinket.

Számos kutató és iparági vezető, például a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai is erősítette azt a narratívát, miszerint AI-techonológiák hirtelen olyan tudásra tettek szert, amire nem a készítőik programozták őket. Pichai a 60 Minutes című műsorban azt nyilatkozta, hogy az általuk fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló Google Bard képes volt lefordítani a bengáli nyelvet, noha erre soha, senki nem „tanította be”. Korábban a Microsoft kutatói is azt állították, hogy az OpenAI GPT-4 nyelvi modellje újszerű, számára ismeretlen feladatokat tudott megoldani teljesen magától, mindenféle parancs vagy felaszólítás nélkül.

A kifejezetten ezekkel az esetekkel foglalkozó tanulmány szerzői, Rylan Schaeffer, Brando Miranda és Sanmi Koyejo azt állítják, hogy egy adott feladat esetében lehet választani olyan adathalmazt vagy mérőszámot, hogy az egy eredmények egy újonnan kibontakozó képesség jelenlétére utaljanak. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia újonnan tanult képességei csak akkor bukkannak elő, amikor az emberek (jelen esetben a fejlesztők vagy a kutatók) bizonyos mérőszámokat használnak az AI teljesítőképességének mérésére.

A kutatók azt írták, sok esetben előfordulhat, hogy egy személy, egy fejlesztő vagy egy tesztelő nem lineáris rendszerben (olyan rendszer, melynek kimenő jele {válaszfüggvénye} nem változik lineárisan a bemenő jel {vezérlőfüggvény} változásával) értelmezi az adatokat, így 

a mérések fura, váratlan dolgokat mutathatnak, ezeket az eredményeket sokan újonnan előkerülő, megtanult képességként mutatják be. 

A szerzők úgy vélik, hogy ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a kutatóknak nincs elég adatuk még a témában, amire támaszkodhatnának.

A kutatók a tanulmányuk során egy ChatGPT-3-as motort teszteltek, és azt találták, hogy amikor a mérési adatok és statisztikák halmazát nemlineárisról lineárisra változtatták, akkor az AI kiszámíthatóbb lett, az újonnan előbukkanó készségek és képességek pedig megszűntek.

Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs óriási ugrás a mesterséges intelligencia képességeiben. Amikor újragondoltuk az eszközök értékeléséhez használt mérőszámokat, azt találtuk, hogy fokozatosan fejlődtek, és kiszámítható módon viselkedtek

– vonták le a következtetést.

„Egy kézzelfogható példával élve képzeljük el a baseballjátékosok értékelését az alapján, hogy képesek-e egy baseball-labdát bizonyos távolságra elütni. Ha minden játékos esetében ugyanazokkal a mérőszámokkal mérjük a távolságot, akkor a játékosok eredményeinek eloszlása valószínűleg egyenletesnek és folytonosnak fog tűnni. Ha azonban egy olyan feltételt szabunk meg, hogy a játékosok el tudják-e ütni 100 méterre a labdát, akkor a nagy részük minden bizonnyal nulla ponttal, vagyis eredménytelenül fog zárulni” – magyarázták.

A szerzők a tanulmány végén arra ösztönzik a kutatókat, hogy a feladatokat és a válaszokból kapott adathalmazt külön-külön vizsgálják, és vegyék figyelembe a mérések hibaarányra gyakorolt hatását is.

A szakemberek szerint a gyorsan tanuló mesterséges intelligenciáról szóló elhamarkodott kijelentések tovább frusztrálhatják azokat a társadalmi rétegeket, amelyek tagjai már most rossz véleménnyel vannak a technológiáról, mert attól tartanak, hogy belátható időn belül, egyik napról a másikra elveszi tőlük a munkájukat.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images