Tudomány-Tech

A világ egyik felén betiltották, a Szilícium-völgyben viszont gyerekeket tanít a ChatGPT

Dévai LászlóDévai László

2023. április 17. 16:25

Egy belga özvegy szerint a férje azután lett öngyilkos, hogy heteken keresztül egy mesterséges intelligenciával működő chatbottal beszélgetett. Kilencezer kilométerrel arrébb ugyanezen a technológián alapuló virtuális tanársegédek tanítják matekozni a gyerekeket. Az AI megítélése alaposan megváltozott az elmúlt hónapokban, de vajon tényleg le kellene állítani a fejlesztéseket?

Még hangosabb, még dühösebb hellyé változtatták az elmúlt években az egyébként sem csendes internetet a koronavírus és az orosz-ukrán háború, valamint a belőlük fakadó gazdasági és társadalmi problémák. Ebben a zajban jó ideig a virális, szórakoztató hírek között tengődtek a mesterséges intelligencia (AI) előretöréséről szóló történetek. 

A mesterséges intelligenciával működő alkalmazások, programok ma már nemcsak arra képesek, hogy lélegzetelállítóan gyönyörű képet fessenek, és művészeti versenyt nyerjenek, hanem arra is, 

 

A mesterséges intelligenciáról szóló hírek az elmúlt hónapokban jelentősen más hangvételűek lettek, mint azelőtt. Már korábban is tartottak attól az emberek, hogy a gépek, pontosabban a mesterséges intelligencia egyszer eljut arra a fejlettségi szintre, amikor már bizonyos munkakörökben teljesen kiválthatja a humán munkaerőt, az elmúlt időszakban azonban érezhetően sokkal többen értették meg, hogy ez mit jelent.

Pár éven belül olyan munkafolyamatokat már teljes mértékben átvehet a mesterséges intelligencia, ami adatfeldolgozáshoz köthető. Ilyenek például egy HR-es adminisztratív munkái vagy egy ügyfélkezelő munkatárs rutinszerű feladatai

mondta nemrég Mike Szabolcs, a  MelonApp mesterséges intelligencia vezető kutatója. Egyes vélemények szerint ezt a munkát is, amit jelenleg én, a cikk írója végzek, hamarosan egy mesterséges intelligenciával működő algoritmus fogja átvenni. 

Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT már jelenlegi formájában is képes akár közepes hosszúságú szövegeket megalkotni, ehhez csak kulcsszavakra van szüksége. Ugyanezzel a módszerrel egyébként már vers, dalszöveg vagy akár haiku is íratható vele. Nem véletlen, hogy a képalkotó mesterséges intelligenciákat elkezdték korlátozni, mivel a folyamatosan tanuló algoritmus olyan élethű képeket generált, amik felhasználók tömegeit tévesztették meg.

Szerencsére a szóban forgó kép csak a divatguruna öltözött Ferenc pápát ábrázolta, de a szakértők szerint innen már tényleg csak egy lépés, hogy az AI elkezdjen teljes alternatív valóságokat gyártani.

Ennél sokkal kézzelfoghatóbb fenyegetés, amikor az AI-t csalás elkövetésére használják, ráadásul Magyarországon. Akár tízezer embert is átverhettek a mesterséges intelligencia segítségével, a csalás áldozatai egy amerikai filmforgalmazó cégtől kaptak állásajánlatot, de ehhez előbb fizetniük kellett. Keleti Artúr kiberbiztonsági szakember a Reggeli stúdiójában beszélt arról, miként tudják megtéveszteni az embert az ilyen csalók, és hogyan ellenőrizhetjük egy online munka hitelességét.

 

Ám ezeknél az eseteknél sokkal súlyosabb vád is érte az elmúlt hetekben a mesterséges intelligenciával működő csevegőprogramokat. Március végén az rtl.hu is megírta, hogy Belgiumban egy házas, kétgyerekes apuka lett öngyilkos, miután hat héten keresztül rendszeresen beszélgetett egy ELIZA nevű csevegőprogrammal, amiről kiderült, hogy az OpenAI által fejlesztett ChatGPT motorját használja. A férfi özvegye az eset után elmondta, hogy úgy véli, a férje halálhoz köze van annak, hogy heteken keresztül szinte csak az ELIZA-val kommunikált. A tragédia után a család találkozott Mathieu Michellel, a belga kormány digitalizációért felelős államtitkárával, aki szerint az ilyen esetek miatt szükséges annak mielőbbi egyértelműsítése, hogy ilyenkor kit terhel a felelősség. Michel azt ígérte, hogy a kormányzat lépéseket fog tenni, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek, igaz, arra nem tért ki, hogy ezt miként fogják elérni.

Olaszországban a hatóságok ezzel szemben pontosan tudták, mit tegyenek: azonnali hatállyal megtiltották a hozzáférést a ChatGPT-hez, a hivatalos indoklás szerint azért, mert az megsérti az országban érvényes adatvédelmi előírásokat.

Az olasz adatvédelmi hatóságok állítása szerint március végén magas fokú adatszivárgást tapasztaltak, amely javarészt egy a ChatpGPT-nél március 20-án történt adatvédelmi incidensnek volt betudható: ekkor felhasználók beszélgetései, személyes adatai szivárogtak ki, beleértve banki és egyéb információikat is. 

Az AI-val kapcsolatos attitűd nemcsak Olaszországban változott meg érezhetően: már nagy, nem kimondottan technofób vállalkozók és gondolkodók is azt akarják elérni, hogy azonnal állítsák le a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket. Az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute) által kiadott dokumentumot mások mellett aláírta Elon Musk botrányhős, Twitter- és Tesla-tulajdonos, valamint az Apple társalapítója, Steve Wozniak is.

A mesterséges intelligencia megítélése jelentősen megváltozott, de a sok negatív, ijesztő példa ellenére vannak helyek, ahol továbbra is inkább a lehetőséget látják a technológiában, mintsem az emberiség pusztulásának zálogát.

Üdvözöljétek az új oktatót, a ChatGPT-t!

Amikor a második osztályos Alisha Agrawal kinyitja a laptopját matematikaórán, a Khanmigo nevű chatbot oktatója köszönti a következő szöveggel: „Még eléggé új vagyok, ezért néha hibázok, ha rajtakapsz, hogy hibázok, akkor jelezd.” Alisha tanára, Julia Doscher abban a kaliforniai iskolában tanít, ahol március végén a diákok mindennapi életének részévé vált a mesterséges intelligencia. A Palo Altóban és Mountain Viewban működő Khan kísérleti oktatási intézmények privát kampuszain bevezették a Khanmigo nevű chatbotot, hogy a gyerekek tanulását, készségfejlődését segítse.

A bevezetés időpontja azért is érdekes, mert az Egyesült Államokban az iskolák jó része betiltotta a ChatGPT-t és a hozzá hasonló, mesterséges intelligenciával működő chatbotok használatát. A Washington Post ellátogatott a helyszínre, hogy megtudja, az aggályok ellenére miért látják úgy az említett intézményben, hogy a gyerekek javát szolgálja a technológia.

Ahelyett, hogy megoldaná a matematikai feladatot a diák számára, inkább rávezeti a jó válaszra

– indokolt Salman Khan, aki a technológia területéről vándorolt át az oktatásba, hogy megalapítsa a Khan Akadémiát és a Khan Kísérleti Iskolát.

A saját magáról elnevezett Khanmigo chatbotot azzal az OpenAI-jal fejlesztették ki, amely cég legfőbb termékét, a ChatGPT-t néhány nappal korábban betiltották Olaszországban. Ez ugyanaz a technológia, amely a belga apa öngyilkosságában talán vétkes ELIZA nevű csevegőalkalmazásban is működött. A Khanmigóval és a Khan oktatási intézményekkel kapcsolatban a lap megpróbálta elérni az OpenAI-t is, de megkeresésükre a cég nem válaszolt.

Khan szerint valóban felmerülnek jogos aggályok az AI kapcsán, viszont úgy gondolja, hogy az emberiségnek több előnye, mint hátránya származhat a technológiából.

A Khan kísérleti iskolák egyébként fizetős intézmények, egy tanév 31 ezer dollárba, vagyis mostani árfolyamon számítva több mint 10 millió forintnak megfelelő összegbe kerül. A Washington Post ezzel kapcsolatban megjegyzi: a Palo Altó-i háztartások átlagos éves jövedelme közel 195 ezer dollár, vagyis több mint 67 millió forintnak megfelelő összeg körül mozog.

A riport szerint a gyerekek az iskolán kívül többször is találkoztak már mesterséges intelligenciával működő programmal. Az egyik harmadik osztályos fiú például arról beszélt, hogy az apjával és a bátyjával elkezdtek egy FloofGPT nevű chatbotot fejleszteni, amivel megpróbálják egy kutya interakcióit szimulálni. Khan intézményeiben a diákok és a szülők is tisztában vannak azzal, mi a mesterséges intelligencia. Az alapító szerint a 8 éves gyermekének a barátainak a szülei közül sokan, egészen pontosan egyharmaduk ebben az iparágban dolgozik.

Khan azt mondja, sok szülő aggódott az újítás bevezetése előtt, de állítása szerint kollégáival több ezer órát töltöttek Khanmigo különböző gyermekvédelmi rendszereinek kifejlesztésével,

ez a védelem pedig erősebb moderációs szűrőkkel dolgozik, mint a ChatGPT. A Khanmigo chatbot emlékezteti a tanulókat, hogy tanáraik láthatják, amit írnak. Ha például káromkodnak, vagy csúnya dolgokat írnak a chatbotnak, akkor a szülőket és a tanárokat is értesíti a rendszer. Erre már volt is példa, az iskolában tanító Julia Doscher egy illetlen üzenet után megkereste a diákot, hogy vele ugye nem beszélne ilyen hangnemben.

A tanárnő úgy gondolta, a gyerekek sok témától eltérő kérdést fognak feltenni a Khanmigo chatbotnak, de a többség rendeltetésszerűen használja a mesterséges intelligenciával működő tanársegédet. Doscher szerint a kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a gyerekek több mindenre rá mernek kérdezni írásban a botnál, mint élőben a tanárnál. A 8 éves Neil Siginatchu érzelmei ezzel szemben vegyesek voltak, miután Khanmigóval töltöttek pár tanórát:

Részletesebben mondott el mindent, többet mondott, mint amennyit le tudtam volna írni, ez bosszantó volt.

Khan elmondása szerint a Khanmigót a gyerekek folyamatosan értékelik felfelé és lefelé mutató hüvelykujjakkal, így tudnak majd finomítani a rendszeren.

Az intézmény alapító igazgatója azt tervezi, hogy a Khanmigót az egész Egyesült Államokban elterjeszti, az iskoláknak ingyen adná a mesterséges intelligenciát használó tanársegédet, a kérdés már csak az, hogy a nemrég betiltott ChatGPT miatt mekkora igény lesz a szolgáltatásra.

Stephen Aguilarnak, a Dél-Kaliforniai Egyetem oktatási adjunktusának is vannak kétségei, szerinte egy bizonyos intézményi keretek között működő rendszer nem feltétlenül válik be egy másik helyen.

Nyitókép: Bettmann / Getty Images

#Tudomány-Tech#chatGPT#palo alto#iskola#mesterséges intelligencia#khan lab school#julia doscher#ma