Szilágyi Liliána igazat mondott, apját kitiltották az úszószövetség rendezvényeiről

A Magyar Úszó Szövetség elítéli és sportszakemberhez méltatlannak tekinti Szilágyi Zoltán magatartását 

– jelentette ki dr. Wladár Sándor, a szövetség elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen ismertették az ügy kivizsgálására létrehozott bizottság megállapításait. 

Szilágyi Zoltánt az úszószövetség rendezvényein nemkívánatos személynek nyilvánították. 

Mint az elnök elmondta: az emberi méltóságot sértő testi és lelki bántalmazás nem egyeztethető össze a szövetség értékrendjével.

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) eseti bizottságot kért fel arra, hogy vizsgálja ki az olimpiai bajnok Szilágyi Liliána állításait, aki tavaly decemberben állt a nyilvánosság elé azzal, hogy apja, Szilágyi Zoltán gyermekkorától kezdve bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan is.

A sajtótájékoztató elején Wladár Sándor elmondta: miután hallott az ügyről, azt gondolta, hogy meg kell védeni Szilágyi Liliánát az édesapjától, és úgy kell az ügyet kivizsgálni, hogy következményei legyenek. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy „már nyáron lehetett sejteni, hogy lesz valami” ebből az ügyből. Azt gondolja, hogy a jövőben hasonló ügyek már nem fognak előkerülni, de ha mégis, akkor szigorúan fognak eljárni.

Dr. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke elmondta: 

nem bíróságként vagy rendőrségként jártak el, hatósági eszközeik nem voltak. Ezért a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos kijelentések kivizsgálására nem is vállalkoztak. 

Hangsúlyozta, hogy az ügynek kizárólag olyan vonatkozásait vizsgálták, amelyek az úszószövetséget érintik.

Szilágyi Zoltán 2018-ban alapította meg sportegyesületét és azt állította, hogy soha nem volt a lánya edzője, a Szilágyi Liliána által elmondottak viszont 2016 előtt történtek. 

A vizsgálóbizottság azonban egyértelműen megállapította, hogy Szilágyi Zoltán rendszeresen és aktívan részt vett a lánya edzésein és versenyein, sőt, edzőként akkreditálták a 2014-es dohai rövidpályás vb-re, a 2015-ös kazanyi vb-re és ugyanabban az évben a netanyai rövidpályás eb-re.

A vizsgálóbizottság meghallgatta az ügy szereplőit és azokat, akiknek közvetlen tudomásuk volt a történtekről. Volt olyan válogatott edző, aki úgy nyilatkozott, hogy ő a 2012-es londoni olimpián a lelátóról nézte, hogy Szilágyi Liliána versenyez, míg apja a medence széléről. Egy válogatott versenyző arról is beszámolt, hogy Szilágyi Zoltán verseny előtt a szállodai szobájában nyitott rá, ahol félmeztelenül volt. Mindezek alapján a vizsgálóbizottság megalapozottnak látja, hogy Szilágyi Zoltánra is vonatkozniuk kell azoknak a szabályoknak, amelyeket az úszószövetség előírt.

Papp Gábor hangsúlyozta, hogy 

alapos pszichológiai magyarázata van annak, hogy Szilágyi Liliána csak évekkel a történtek után beszélt az őt ért bántalmazásról. 

Ugyanakkor az úszó pszichológusa elmondta: neki rögtön azután beszélt Szilágyi Liliána egy brutális bántalmazásról, hogy az megtörtént, és versenytársaival is megosztotta ezeket. Volt, aki sírva fakadt a bizottság előtt, amikor arról kellett beszélnie, hogy Liliána milyen állapotban volt és miket mondott el nekik.

A vizsgálóbizottság hozzájutott ahhoz a jogerős bírósági ítélethez is, ami megállapította, hogy Szilágyi Zoltán tettlegességig menő agresszív magatartást tanúsított Szilágyi Liliána irányába, és kisebbik gyermeke, Szilágyi Gerda fejlődését is veszélyezteti. De meghallgatták Szilágyi Zoltánt és Szilágyi Gerdát is, akik határozottan tagadták, hogy ezek az esetek megtörténtek volna. Szilágyi Gerda azt állította, hogy testvére „influenszerkedik”, azért találta ki ezeket – mondta el a bizottság elnöke.

Magyarországon a családra szigorúan magánügyként tekintünk, de ha valaki rendszeresen ki van téve testi-lelki bántalmazásnak, folyamatos rettegésben él, az már nem lehet magánügy

– mondta Tornyossy Mónika igazságügyi szakpszichológus, aki szakértőként vett részt a vizsgálóbizottság munkájában.

A sajtótájékoztatón általánosságban beszélt a bántalmazás természetéről: azt mondta, ezek az esetek sokáig rejtve maradhatnak, mert a bántalmazott nem beszél róluk könnyen, főleg ha szexuális természetűek. Sokáig maga a bántalmazott menti fel, akár védelmezi is a bántalmazóját, akit alapvetően szeret és megbízik benne. 

A bántalmazó is azt kommunikálja felé, hogy hosszú távon az ő javát szolgálják a pillanatnyi bántások, büntetések, megalázások.

A sportolóknál ehhez társul a minél jobb eredmények elérése, a teljesítménykényszer.

A bántalmazott fél a szeretet, illetve az eredményességet biztosító személy elvesztésétől, miközben a fokozódó haragtól, újabb bántástól is retteg. Könnyen elszigetelődik, és egyedül marad a problémájával, amíg nem találja meg valaki segítségét – ez azonban nem könnyű, mert a bántalmazott gyermek vagy fiatal bizalma általánosságban meginoghat az őt körülvevő felnőttekkel szemben. Hiszen a bántalmazást is olyan embertől szenvedte el, akiben megbízott.

A bántalmazások jelentős része totális támadás a személyiség ellen

– jelentette ki Tornyossy Mónika. A lelki terhek a hormon- és az immunrendszeren keresztül pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethetnek, és súlyos betegséget okozhatnak a személyiség szintjén is, ami nem gyógyítható, csak egyensúlyban tartható. A bántalmazások hatása a bántalmazott gyerekeire, családjára is kihatással lehet, hiszen ő maga ezekben a mintákban nőtt fel.

A jogtudatosság hiánya és a megtorlástól való félelem miatt sokszor nem kerül felszínre a bántalmazás, az is előfordul, hogy a szomszéd, a család, a háziorvos tud arról, hogy valami nem stimmel, mégsem tesz bejelentést – mondta a szakpszichológus a sajtótájékoztatón.

Nyitókép: MTI / Kovács Tamás