2026. február 23. 13:47
Halogatunk, majd gyötör a bűntudat – de miért tesszük ezt magunkkal? A Reggeliben kiderült: a halogatás sokszor nem lustaság, hanem az érzelmeink elől való menekülés.
Tihanyi Péter házassága is szóba került
A halogatás mögött sokkal mélyebb érzelmi folyamatok húzódnak meg, mint azt elsőre gondolnánk. Tihanyi Péter a Reggeli adásában a szakítás témájával kapcsolatban kérdezte meg Dr. Makai Gábort, klinikai szakpszichológust, miközben előre tisztázta:
Nincs baj a házasságommal!
– így megelőzve a találgatásokat. Érdemes megemlíteni, hogy Tihanyi Péter feleségével az Éjjel-nappal Budapest című sorozat forgatásán ismerkedtek meg.
Ezt biztos nem gondoltad volna a halogatásról
A halogatás valójában egy rövid távú megoldás arra, hogy elkerüljük a kellemetlen érzelmeket, amelyek egy adott feladat vagy helyzet kapcsán jelentkeznek.
Az agyunk jutalmazza ezt a viselkedést, hiszen az elkerüléssel átmenetileg megszabadulunk a negatív érzésektől, ám ezzel egy időben hosszú távon bűntudatot és szorongást halmozunk fel.
Dr. Makai Gábor elmagyarázta, hogy a halogatás nem egyszerű lustaság vagy időbeosztási probléma.
Amikor belül tudjuk, hogy meg kéne csinálni valamit, de inkább még gyorsan megnézünk valamit a telefonon, akkor valójában az azzal járó kellemetlen érzéseket próbáljuk elkerülni
– mondta a szakértő.
Ezt a tevékenységet halogatjuk a leggyakrabban
Különösen érdekes, hogy az egyik leggyakrabban halogatott tevékenység az edzés. Sokan szeretnének mozogni, de mindig csak „holnaptól” kezdik el. Vajon miért pont azokat a feladatokat toljuk el, amelyek valójában jót tennének nekünk? A pszichológus szerint ez is az érzelmi önvédelem része, hiszen az elindulás, a változás félelmet kelthet bennünk.
A halogatás gyakran együtt jár bűntudattal, mégis újra és újra visszatérünk hozzá.
Ez a belső konfliktus a szakember szerint azért alakul ki, mert bár tudjuk, hogy mit kellene tennünk, a kellemetlen érzéseket nem akarjuk átélni. Így a halogatás egyfajta menekülőút, amely azonban csak átmeneti megkönnyebbülést hoz.
Tanulás vagy munka előtt sokan hirtelen minden más teendőre ráállnak: mosogatnak, pakolnak, üzeneteket olvasnak.
Ez a jelenség is azt mutatja, hogy a kellemetlen feladat elől menekülünk, még ha tudjuk is, hogy halogatásunk csak tovább növeli a stresszt.
Nemcsak feladatokat, hanem beszélgetéseket is halogatunk, például konfliktusokat vagy akár szakítást. Ilyenkor nemcsak a másiktól félünk, hanem attól is, hogy milyen érzelmekkel kell szembenéznünk. Ez a kettős félelem teszi különösen nehézzé a helyzetet.
Így léphetsz ki a halogatás bűvköréből
A szakpszichológus szerint az első lépés a halogatásból való kilépéshez az, hogy felismerjük: a halogatás nem lustaság, hanem egyfajta lelki önvédelem. „Amikor halogatunk, nem a feladatot kerüljük, hanem a vele járó kellemetlen érzéseket, például a kudarctól való félelmet vagy a szorongást” – magyarázta Dr. Makai Gábor. Ez a rövid távú megkönnyebbülés azonban később stresszt és bűntudatot szül.
A halogatás gyakran gyerekkori hiedelmekből ered.
Ha valaki mélyen hiszi, hogy nem képes jól teljesíteni, inkább bele sem kezd a feladatba. Ha pedig valóban rosszul sikerül vagy elmulasztja a határidőt, az csak megerősíti ezt a negatív önképet, így kialakul egy ördögi kör.
A szakértő hangsúlyozta, hogy egy rossz párkapcsolat éppúgy rombolhatja a személyiséget, mint egy rossz munkahely.
Ebben a helyzetben a környezet szerepe is fontos: tükröt kell tartani, visszajelzést adni, amit az érintett nem lát magán. Ez segíthet az énerő visszaszerzésében és abban, hogy valaki képes legyen szembenézni a nehéz döntésekkel.
Streameld az Éjjel-Nappal Budapest epizódjait az RTL+-on!