2026. június 28. 12:00
Egy friss összeállítás globális rangsorba rendezte az országokat az ivóvíz biztonsága alapján. A listán elsöprő többségben vannak az európai államok, Magyarország pedig a mezőny első felében, de a dobogótól jócskán lemaradva kapott helyet.
A világ sok részén még mindig alapvető gond az ivóvízhez való hozzáférés, Európa nagy részén viszont elég megnyitni a csapot ahhoz, hogy inni lehessen a vízből. A háttérszámok ugyanakkor azt mutatják: ez korántsem magától értetődő állapot, és nem minden ország áll egyformán jól.
Európa a világ élvonalában
Az ivóvíz minőségét vizsgáló rangsor szerint a világ 20 legjobb minőségű ivóvizével rendelkező országból 19 európai. Az élmezőny:
- Finnország
- Izland
- Hollandia
- Norvégia
- Svájc
- Egyesült Királyság
Ezek az országok a maximális, 100 pontos értékelést kapták, ami a lista szerint a „lehető legbiztonságosabb” csapvizet jelenti. A top 20-ba egyetlen nem európai ország fért be: Japán, a 17. helyen.
A kontinens másik végén jóval szerényebb pontszámok láthatók: Moldovát 50 pontra, Grúziát 51,7 pontra, Albániát 54,1 pontra értékelték. Három uniós tagállam is az európai sereghajtók közé került:
- Románia: 56 pont
- Litvánia: 58,4 pont
- Lettország: 59,1 pont
Ezekben az országokban a listát készítők szerint jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a vízbiztonság javítására.
Magyarország: a középmezőny teteje
Magyarország a globális rangsor 48. helyén áll, 62,2 ponttal. Hazánkat közvetlenül Jordánia (62,7 pont) előzi meg, mögöttünk pedig Észtország (61,2 pont) következik.
Ez a pozíció azt jelenti:
- a világátlaghoz képest a magyar csapvíz kifejezetten jónak számít,
- az európai élmezőnytől viszont távol vagyunk, a legjobb pontszámokhoz képest érezhető a lemaradás.
A mindennapok szintjén ez annyit tesz: a legtöbb hazai településen a csapvíz biztonságosan fogyasztható, de a háttérben komoly erőforrásokat igényel a vízbázisok védelme, és az sem mindegy, hogy a jövőben hogyan sikerül kezelni a talajvíz szennyezését.
A talajvíz a gyenge pont – nem csak máshol
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentése szerint az uniós talajvízkészletek mintegy 23 százaléka „rossz kémiai állapotban” van. Ez azt jelenti, hogy olyan anyagok, mint a higany vagy a kadmium, a vonatkozó határérték felett vannak jelen.
Külön tétel a nitrátterhelés:
- az uniós határérték: 50 mg/liter,
- az EU talajvízmérő állomásainak 14 százalékánál ennél magasabb koncentrációt mértek,
- a nitrátok kezelésének éves költségét az EU-ban akár 320 milliárd euróra becsülik.
A nitrát fő forrása a mezőgazdaságban használt műtrágya. Ha a felszínről bejut a talajrétegekbe, a talajvízen keresztül hosszú távon az ivóvízbázisokat is veszélyeztetheti.
A legszennyezettebb talajvizek: Luxemburgtól Csehországig
Az EEA adatai alapján több nyugat- és közép-európai országban különösen problémás a talajvíz állapota. A vizsgált minták aránya, amelyek nem feleltek meg a kémiai határértékeknek:
- Luxemburg: 79%
- Csehország: 55%
- Belgium: 41%
- Németország: 40%
Magyarországot a jelentés nem sorolja a legrosszabbak közé, de a talajban lévő szennyező anyagok hazánkban is valós kockázatot jelentenek:
- a talajvíz fedezi az európai ivóvíz ellátás körülbelül 65 százalékát,
- a mezőgazdasági vízigény mintegy 25 százaléka is innen származik.
Vagyis minden olyan anyag, ami a talajba kerül – növényvédőszer, műtrágya, ipari szennyeződés –, hosszabb távon a vízcsapig is eljuthat, ha a védekezés nem elég hatékony.
Hormonrendszert zavaró anyagok a csapvízben
Az Európai Unió az elmúlt években újabb anyagokra is kiterjesztette a vízellenőrzést. 2022 óta külön monitorozzák többek között:
- a béta-ösztradiol és
- a nonilfenol
szintjét az ivóvízben. Mindkettő olyan vegyület, amely befolyásolhatja a hormonrendszer működését.
A növényvédő szerekből származó bomlástermékek is aggasztóan széles körben jelen vannak. A trifluorecetsavat (TFA) például:
- 11 uniós ország
- 36 vizsgált csapvízmintájának 94 százalékában kimutatták.
A „örök vegyi anyagoknak” is nevezett tartós, alig lebomló vegyületeket Európában mintegy 23 ezer helyszínen találták meg. Ezek hosszú távon felhalmozódhatnak a környezetben és az élő szervezetekben is.
Európa még így is a „jobbik felén” áll a világnak
A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy az európai ivóvíz biztonsága nem magától értetődő adottság, hanem folyamatos felügyelet és költséges beavatkozások eredménye. Ugyanakkor a globális helyzethez képest a kontinens még mindig viszonylag jó pozícióban van:
- az élmezőny szinte kizárólag európai országokból áll,
- a legtöbb államban alapvetően biztonságos csapvíz folyik,
- a szabályozás folyamatosan szigorodik, újabb anyagokra terjed ki.
Magyarország 48. helye és 62,2 pontja azt jelenti: a hazai csapvíz a világ számos régiójához képest biztonságos, de a talajvízre nehezedő nyomás, a mezőgazdasági és ipari szennyezők jelenléte miatt a jövőben is folyamatos figyelemre lesz szükség ahhoz, hogy ez így is maradjon.
Nyitókép forrása: Pexels