Romániában naponta százezres tüntetések vannak, a legnagyobbak 1989 óta. A felszín: a DNA, a korrupcióellenes ügyészség működése. Az Európai Unió és az Egyesült Államok ösztönzésére 2003 óta működő szervezet bírálói szerint szorosan együttműködik a román titkosszolgálattal és több ezer ember ellen folytatott és folytat eljárást – meghökkentő eredményességgel. Itt van néhány vezető román politikus, akik ellen eljárás indult: három volt miniszterelnök, a jelenleg kormányzó PSD szociáldemokrata párt elnöke és egy volt államfő. A Romániával foglalkozó szakértők szerint a tüntetések a felszín, amely alatt és mögött mély társadalmi megosztottság és válság van.

Nő az átlagos élettartam, egyre tovább élhetünk. Így egyre több az idős ember. Számukra és a társadalom szempontjából is döntő kérdés, hogy milyen egészségi állapotban élnek mondjuk a 60 év felettiek? Van, lehet tartósan egészséges öregedés? Képes-e megelőzni illetve gyógyítani az orvostudomány az elsősorban idősebbeket fenyegető úgynevezett civilizációs betegségeket, meglehet egyelőre csak lassítani lehet ezek kifejlődését?

A könyves szakmát évek óta aggasztja az Alexandra cégcsoport eddig fenyegető, most már bizonyos csődje. Majdnem négy milliárd forinttal tartoznak több száz beszállítónak. Egy ekkora összeg kiadók tucatjait teheti tönkre. Ezért a kiadók szervezete most azt javasolja, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra tartozásait – de azt nem akarják, hogy hosszú távon az állam vállaljon szerepet a könyvpiacon. Ez a piac tankönyvek nélkül évi több mint 45 milliárdos forgalmat bonyolít.

Sok hűhó valamiért, avagy brit és uniós zűrzavar a brit kilépés körül. Jogászhadseregek készülődnek. A kilépés a briteknél dolgozó és tanuló magyarokat is érintheti. Történt, hogy egy brit miniszterelnök, David Cameron mindenféle kényszer nélkül kiírt egy népszavazást az ország uniós tagságáról. Talán ő volt leginkább meglepve, hogy 52% a kilépés mellett szavazott tavaly. Erre az eredményre a kormány nem számított és nem készült fel rá. De az unió sem. Kormánypánik, tanácstalanság, miniszterelnökváltás Londonban. Az unió arra vár, hogy a britek hivatalosan is deklarálják, hogy életbe léptetik az uniós szerződés 50. paragrafusát, amely szerint igen, kilépnek. Az unió azt mondja, a kilépési folyamat nem svédasztal, ahonnan a britek tetszés szerint szedegethetnek maguknak uniós vívmányokat – ha kilépnek, menjenek, de akkor az előnyöket is felejtsék el. Vagy?

A Magyarul Balóval hétfő esti műsorában Juhász Péter, az Együtt frissen megválasztott elnöke volt a vendég.

Az Együtt új elnöke, Juhász Péter első pártelnöki interjújában Baló Györgynek arról beszélt, hogy elszámoltatná a Fideszt, és visszajuttatná az embereknek a tőlük „elrabolt” pénzeket.  

Az Együtt frissen megválasztott elnöke a Magyarul Balóval című műsorban az ellenzéki összefogás szükségszerűségéről beszélt.

A Magyarul Balóval műsor vendége az Együtt frissen megválasztott elnöke, Juhász Péter volt. Baló György terveiről is kérdezte.

A baloldali pártok ellentmondásosan keresgélik, hogyan növelhetik esélyüket a 2018-as választásokon. Az Együtt elnökváltással kísérletezik. Szombat óta Szigetvári Viktor helyett Juhász Péter vezeti a pártot.

Olimpiát nézni szeret a világ. Olimpiát rendezni már sokkal kevésbé. Az óriási terhek miatt a 2024-es játékokra már csak Párizs, Los Angeles és Budapest pályázik. Visszavonult Boston, Hamburg és Róma is. Párizsban és Los Angelesben is kétszer volt már olimpia, Magyarországon még soha. Párizsban és Los Angelesben nem terveznek népszavazást. Budapesten igen: három elbukott kezdeményezés után egy új induló, a Momentum Mozgalom megugrotta az első gátakat, és gyűjthetik az aláírásokat.

Az elmúlt két évben százezrek érkeztek Magyarországra, akik háborús övezetekből menekültek. A déli határokon időközben kerítés épült. Az érkezők nagy része továbbment Nyugat-Európa felé, a többiek vagy maradtak vagy kiutasították őket – jellemzően Szerbiába. A kormány úgy látja, hogy politikája sikeres és hatékony, hiszen megvédi Magyarországot, meglehet Európát is a szerintük nem kívánatos idegenektől. Mások viszont úgy látják, hogy a magyar menekültügyi rendszer jogsértő, igazságtalan, embertelen és egyáltalán nem hatékony. És főleg, hogy nem fogad be olyan embereket, akiket nemzetközi egyezmények alapján be kellene fogadnia.

Az elmúlt két évben százezrek érkeztek Magyarországra, akik háborús övezetekből menekültek. A déli határokon időközben kerítés épült. Az érkezők nagy része továbbment Nyugat-Európa felé, a többiek vagy maradtak vagy kiutasították őket – jellemzően Szerbiába. A kormány úgy látja, hogy politikája sikeres és hatékony, hiszen megvédi Magyarországot, meglehet Európát is a szerintük nem kívánatos idegenektől. Mások viszont úgy látják, hogy a magyar menekültügyi rendszer jogsértő, igazságtalan, embertelen és egyáltalán nem hatékony. És főleg, hogy nem fogad be olyan embereket, akiket nemzetközi egyezmények alapján be kellene fogadnia.

Régen tejet vettünk és kenyeret. Ma – meglehet egyre többen – laktózmentes, vagy éppen rizstejet veszünk és gluténmentes kenyeret. Mi ez? Divat vagy civilizációs népbetegség az ételallergia és az ételérzékenység?  

Az állami nyugdíj értéke csökkenni fog, még akkor is, ha tovább kell dolgozni érte. S mivel tovább élünk, több pénzre lesz szükségünk. Teendő: a lehető leghamarabb elkezdett öngondoskodás későbbre. De ezen belül mi? Pénz a párna alá? Önkéntes nyugdíjpénztár? Biztosítás? Nyugdíj előtakarékossági számla? Melyik? Elemzés.

Az Európai Unió jövője, meglehet fennmaradása szempontjából az őszi német választások előtt meghatározó lehet az április végi francia elnökválasztás, amelynek mezőnye vasárnap végleges lett: a jelenleg kormányzó szocialisták előválasztásának győztese a 49 éves Benoit Hamon volt oktatási miniszter, de nem lényegtelen, hogy a szavazáson fele annyian vettek részt, mint 5 évvel ezelőtt. A szocialista pártot erősen sújtja, hogy a jelenlegi elnök, Francois Hollande népszerűsége történelmileg a legalacsonyabb szinten áll. Ezért nem is indul a választáson. Európa tétjét akár úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a Brexit és Donald Trump győzelme után fenyegethet-e a „Frexit” – egy esetleges francia népszavazás az uniós tagságról.

Első hallásra ismerős történet: adott egy gyerek, akit fura hangzású olaszos neve miatt sokan csúfolnak egy chicagói iskolában. Kirekesztettnek érzi magát, nincsenek barátai, gyökértelenné válik. Tizennégy évesen találkozik két felnőttel, akik emberszámba veszik. Tanácsokat kap tőlük. Egyre többet. Utóbb rasszista, kirekesztő, neonáci nézeteket. A gyerek úgy érezheti, egy közösséghez tartozik. Mindenki fél tőlük. Tőle is. Hatalma van. Nézetei miatt felesége és gyerekei is elhagyják. Innen a történet nem szokványos. Az időközben fiatal felnőtté váló gyerek nem omlik össze, hanem múltját vállalva arra szánja életét, hogy tegyen az általa is sokáig terjesztett gyűlölet ellen. Hogyan? Erről beszélgetünk Christian Picciolinivel, aki a Hősök Tere kezdeményezés rendezvényén járt Budapesten, hogy ő is tegyen azért, hogy az együttérzés társadalmi norma legyen.  

Messziről érkezett négy magyar állampolgárral beszélgetünk, akiknek sokat kellett tenniük magyar állampolgárságukért. Sokat - annál is inkább, mert első látásra nem gondolnánk róluk, hogy hazájuknak választották ezt az országot. Küzdelmes hétköznapokat élnek, hogy elérjék, egyenrangúként és honfitársként bánjunk velük mindannyian.

Majd negyedszázadnyi meghatározó politikai szerep után visszavonult a napi politizálástól és Marosvásárhelyen ír és figyeli a világot Markó Béla. Rá is változatlanul figyelnek Magyarországon és Romániában is, hiszen a legmagasabbra jutott kisebbségi magyar politikusról és az egyik legtermékenyebb kisebbségi magyar költőről van szó.

Mérleg. Pedagógustiltakozások egy éve – mire jutottak? Kérdezhetnénk úgy is, csalódott-e a társadalom, hogy a pedagógusok eddig jutottak, vagy csalódottak-e a pedagógusok, hogy a társadalom ennyire támogatta őket? S maguk a pedagógusok: ma hányan támogatják a továbbra is működő tiltakozási mozgalmat?

Pénteken éjjel brutális baleset ért egy magyar autóbuszt egy olasz autópályán. A busz kigyulladt, utasai közül 16-an meghaltak, sokan megsérültek, ketten most is életveszélyben vannak. Az áldozatok azonosítása folyamatban van. Most először egy közlekedési szakértőt hallgatunk meg, utána két pszichológussal beszélgetünk, akik rokonoknak, barátoknak, családoknak és egy budapesti középiskola közösségének igyekeznek segíteni, hogy képesek legyenek feldolgozni azt, ami alighanem feldolgozhatatlan.

Megtörtént a tegnap még elképzelhetetlen: Donald Trump néhány órája az Egyesült Államok elnöke. Magyar idő szerint este háromnegyed hétkor Barack és Michelle Obama egyszerű állampolgárként helikopteren elhagyta Washingtont. A bizonytalanság feszültségei világszerte érezhetőek, van, ahol örülnek, van, ahol aggódnak, de a találgatások helyére fokozatosan legalább részben tények kerülnek, ahogyan az új elnök és lassan-lassan alakuló kormányzata átveszi a hatalmat.

A brit uniós népszavazás, majd még inkább az amerikai elnökválasztás után magyarországi elemzések is bizonygatják, hogy a Brexit illetve Donald Trump választási győzelme azt igazolja, hogy a liberális demokráciák közéletében és nyilvánosságában kitüntető szerepet kapott politikai korrektség elbukott. Merthogy oly sok minden és főleg mindenki másra nem figyelt esetünkben a brit és az amerikai politika és média.

Európát elsősorban azért foglalkoztatja az amerikai választási kampányt ért hekkertámadás, mert attól tart, hogy ugyanez történhet az idei, sorrendben holland, francia, majd német választásokkal. Hogy mennyire befolyásolta az amerikai elnökválasztásokat a hekkelés? Többek között erről beszélget Baló György Krasznai Csaba kibervédelmi szakértővel és Keleti Artúr kiberbiztonsági szakértővel.    

Ön keresett már társat a neten? Igen vagy nem, 100 magyar közül legalább 13-an már próbálkoztak vele. Van, aki szerelmet, van, aki tartós kapcsolatot és van, aki alkalmi partnert keres. Világszerte sebesen terjed a netes társkeresés. Vajon miért? Egyre többen használjuk az internetet. És egyre inkább folyamatosan online, azaz bármikor elérhetőek vagyunk. Viszont – nagy a hajtás, egyre kevesebb helyre járunk, egyre kevesebb időnk jut magunkra, a mindennapi életben egyre kevesebb emberrel találkozunk – de okos telefonunkon bármikor egyetlen mozdulattal sokszáz lehetséges partnerrel kerülhetünk kapcsolatba. Ennek persze vannak kockázatai is. Szóval: merre tart a társkeresés a XXI. században?

Egyetlen párttal sem köt szövetséget a Jobbik, és visszalépésekkel sem hajlandó más pártok jelöltjét támogatni 2018-ban. Erről Vona Gábor beszélt Baló György műsorában. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott: ha pártja győz, Magyarország a mostaninál demokratikusabb lesz. Vona Gábor beszélt arról is, hogy külföldről senki sem pénzeli a pártját, a hogy miért elképesztően népszerű a Jobbik a fiatalok körében és, hogy engedélyezné-e a mecsetépítést.

A Jobbik elnöke szerint, a Jobbiknak nincs gondja az utánpótlással, a párt ugyanis elképesztően népszerű a fiatalok körében.

Vona Gábor nem tiltaná be a mecsetépítést.  

Vona Gábor azt mondta, semmilyen külföldi pénz sincs a Jobbikban, és nem is lesz.

Milyen párt a Jobbik? Baloldali, jobboldali, vagy néppárt?

Ha olyan választási eredmény alakul, hogy a Jobbik csak akkor kerülhet kormányra, ha koalícióra lép a Fidesszel, vagy a baloldallal, akkor mit választana?

Nem is olyan régen még Magyarország egy részét és Európa egy részét is ijesztgette és fenyegette a Jobbik, mostanában inkább azon igyekszik, hogy mindkettőt magához édesgesse. A Jobbik támogatottsága négy közvélemény kutató cég átlaga alapján  a teljes népességben 2015 áprilisában volt a legmagasabb, majdnem 17 %, jelenleg 12 % körül lehet és ezzel az ország második legerősebb pártja, amelynek céljait időközben a Fidesz jórészt megvalósította. Akkor – mi és ki, mármint milyen szavazók maradtak a néppártosodni igyekvő Jobbiknak és hogyan számol el- és hogyan számol le múltjával? A Jobbik elnöke Vona Gábor.

Tavasszal államelnököt választ a magyar országgyűlés. A kormánypártok a jelenlegi elnököt, Áder Jánost jelölik, az ellenzék egy része civil értelmiségiek javaslatára az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjét szeretné jelölni. Majtényi László jogász, egyetemi tanár akkor lehet jelölt, ha legalább 40 országgyűlési képviselő támogatja. Eddig ismert támogatóinak összesen 34 képviselői szavazata van, ebből 40 csak akkor lehet, ha a DK is és az LMP is jelöltsége mögé áll. Az LMP támogatása erősen kétséges.

Arról gyakran beszélünk, hogy nő az átlagos élettartam, tehát tovább élünk és így a legtöbb társadalomban egyre több az idős ember – de arról ritkábban esik szó, hogy, ezzel párhuzamosan, a jövőért felelős fiatalok aránya Magyarországon drasztikusan csökken. Vajon mikor volt nehezebb egy magyar kisközségből egyetemig jutni – 1980-ban vagy 2016-ban? Ki tudja?

Önnek van kedvenc tévésorozata? Ha van, mondják a számok, minden bizonnyal párhuzamosan legalább ötöt néz és nézőből ön alighanem észrevétlenül már sorozatrajongó lett. Ki hitte volna mondjuk 10 éve, hogy egy rák elől menekülő kémiatanár, egy ókori római császár vagy éppen egy sorozatgyilkos rendőr és társaik kultikus karakterekké válhat és forradalmasíthatják a televíziózást. A sorozatok diadalútja nem egészen 20 éve kezdődött, talán a Vészhelyzet című kórházsorozattal, amely mindmáig a műfaj legdrágább darabja, ha az epizódonkénti költségeket nézzük. Mi az oka annak, hogy egyre népszerűbbek a sorozatok?

Valamikor a technika sztárjai a magnók és a színes televíziók voltak. Jött a számítógép, a videójáték, az okos telefon, de ma már az autók a szórakoztató elektronika sztárjai. Las Vegasban ötven éve rendezték az első szórakoztató elektronikai világshowt, ez a CES. Akkoriban a világ 5 legértékesebb cége között három autógyár is szerepelt. Ma az első öt között 3 techcég található. Az autók kapaszkodnak, hogy mozgó otthonná válhassanak. A tényleges otthont viszont lassan robotok vezénylik, persze majd akkor, amikor a legutolsó székláb is okos telefonnal távvezérelhető lesz…

Lopakodó, de brutális gyorsasággal növekvő családi és társadalmi gond: idősek gondozása. Mi történik egy ápolásra szoruló nagyszülővel, szülővel – mit tehet értük a család, mit tehet az állam, s mi történik abban a szomorú esetben, ha az idős ember egyedülálló és senkire nem számíthat?

Ha vasárnap egy jelölt megkapja a szavazatok több mint felét, elnökjelölt lehet, ha utána megint többséget szerez, új elnöke lesz a Magyar Úszó Szövetségnek. Magyar sikersportágról van szó, 28 olimpiai arannyal. De: az Úszó Szövetség honlapján nem lehet megtalálni, mire költöttek 2015-ben jóval több mint egymilliárd forint közpénzt. Most meghallgatjuk a vasárnap fellépő három jelöltet, akik nem fogják hallani egymást. A harmadik lehetséges elnökjelölt Bienerth Gusztáv, turizmusért felelős kormánybiztos, a Budapest 2024 olimpiai pályázat alelnöke.

Ha vasárnap egy jelölt megkapja a szavazatok több mint felét, elnökjelölt lehet, ha utána megint többséget szerez, új elnöke lesz a Magyar Úszó Szövetségnek. Magyar sikersportágról van szó, 28 olimpiai arannyal. De: az Úszó Szövetség honlapján nem lehet megtalálni, mire költöttek 2015-ben jóval több mint egymilliárd forint közpénzt. Az viszont tudható, hogy ez a pénz tavaly több mint másfél milliárd forint volt. Nyáron vizes világbajnokságot rendez Budapest. Ennek jelenlegi költségvetése 100 milliárd forint.  Közben a VB-re készülő úszóknak elemi edzés-gondjaik vannak: Budapesten egyetlen 50 méteres versenyuszoda használható. Most meghallgatjuk a vasárnap fellépő három jelöltet, akik nem fogják hallani egymást. Hornyák Viktor Debrecenből, a Hajdúszoboszlón működő Széles Sándor Úszó Nevelő Műhely igazgatója.

Ha vasárnap egy jelölt megkapja a szavazatok több mint felét, elnökjelölt lehet, ha utána megint többséget szerez, új elnöke lesz a Magyar Úszó Szövetségnek. Magyar sikersportágról van szó, 28 olimpiai arannyal. De: az Úszó Szövetség honlapján nem lehet megtalálni, mire költöttek 2015-ben jóval több mint egymilliárd forint közpénzt. Most meghallgatjuk a vasárnap fellépő három jelöltet, akik nem fogják hallani egymást. Ugyancsak elnökjelölt lehet Tóth István a szentendrei Honvéd Kossuth Lajos Sportegyesület elnöke.

2016 első 9 hónapjában 26 ezer 877 menedékkérőt regisztráltak Magyarországon. Tudják, hány menekültet fogadtunk be közülük? Hetet. Menekült státuszt 127-en, oltalmazott státuszt 232-en kaptak. A 2015-ös számok hasonlóak, kivéve, hogy abban az évben sokkal többen, 177 ezer 135-en kértek menedéket. Menekülők, menekültek Szíriától Magyarországig. Mit mond róluk a hivatalos menekültpolitika, milyen körülmények között fagyoskodnak, akik Szerbia és Magyarország határán várják, hogy bejuthassanak, hol és hogyan élnek, akik ezért vagy azért nálunk ragadtak?  Vendégek: Meggyes Krisztina rendező dokumentumfilmet készített Vámosszabadiról és az ott épült menekülttáborról. Jászberényi Sándor újságíró, haditudósító, aki Törökországban, Irakban és Szíriában is sok háborús helyszínen és sok menekült-táborban is járt és Földes András újságíró, aki fél Európa menekülttáborait ismeri.

Gondolom, többségük közlekedik Budapesten és környékén. Mit tapasztalnak? Lehetne gyorsabban eljutni innen oda vagy onnan amoda? Toltak már beragadt buszt? Dühöngtek már torlódó villamosok vagy ostobának érzett lámpák és lámpaállítások miatt? Sokat ülnek dugóban? Rázkódik az autó a hepehupás utakon? Hát a kerékpárosok? Drukkolnak nekik vagy idegesítik önöket? Mi kellene ahhoz, hogy többet gyalogoljanak és kevesebbet közlekedjenek? Nyilván nincs város, amelynek közlekedése tökéletes. De olyan sincs, amelynek rendszerén ne lehetne javítani. Budapest igénybe vehet egy 100 milliárd forintos hitelkeretet, amit elvben bármire, akár a közlekedés fejlesztésére is költhet. Feltéve, hogy a főváros egy jövő héten lejáró pályázat alapján vélhetően több száz millió forintért megvásárol egy tanulmányt, amely az elmúlt évek és a jövő közlekedését és ennek finanszírozását elemzi. Most nem pályázunk, de beszélgetünk arról, milyen egy élhető Budapest közlekedése?

Év végén, év elején az ember hajlamos rá, hogy messzebbre, magasabbra nézzen, mint a hétköznapokon. Tárgy: egyik szomszédunk. Mármint a Földé. A Mars. Amit hosszú távon lakhatónak vélnek. Ahova több mint fél évszázada akar eljutni az ember. Kié lesz az első lábnyom a Marson? Ezért ma már nem csak államok, hanem magáncégek is versenyeznek. Minden esetre a Mars meghódítása mára hétköznapi és gyakori média-téma lett.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől. Először: politikában.

Elnökváltásra készül az Egyesült Államok. Barack Obama voltaképpen már csak ügyvezető elnök, Donald Trumpot még nem iktatták be. Az átmeneti időszak az elemzések ideje: mire jutott Obama elnökségének 8 éve alatt?

Érzékeny és bonyolult témában reméljük figyelmüket: olyan gyerekekről – és persze családjukról – van szó, akikről hamar kiderül, hogy segítségre, szaknyelven fejlesztésre van szükségük. Mert koraszülöttek, mert valamilyen rendellenességgel vagy fogyatékossággal születtek. Magyarországon évente több ezren. Közülük minden harmadik szakszerű segítség nélkül mard. Miért? Mit lehetne tenni?

Talán meglepő tény, hogy Európa lassan évi ezer milliárd eurót, kénytelen költeni az idegrendszer betegségeire. Stressz, depresszió, szorongás, skizofrénia pánikbetegségek, Parkinson-kór, időskori elbutulás, Alzheimer és mindezek szövődményei. Többe kerülnek, mint a következő fél tucat betegségcsoport költségei összesen. S mivel egyfelől zűrzavaros és információ-zuhatagos világban élünk, másfelől az élettartam hosszabbodik, ezek a betegségek egyre több embert érintenek. Ezért is olyan fontos az agykutatás, amelynek Magyarország egyik világszínvonalú központja. Öt éve három magyar tudós kapta az első úgynevezett „Agy-díjat” – ez egy dán díj, 1 millió euró. A díjazottak egyike Freund Tamás, a magyar agykutatási program vezetője.