Néhány napja órákkal kórházba szállítása után fertőző agyhártyagyulladásban meghalt egy végzős budapesti középiskolás. Ennek a nagyon súlyos fertőző betegségnek különféle csoportjai vannak. Léteznek ugyan ellenük védőoltások, de ha valaki biztosra akar menni, százezer forintnál is többet kell költenie. Az oltások egyik csoportját két éven aluliak jelenleg 70%-os támogatással kaphatják, januártól ingyenesen. Az idősebbek oltás-támogatásáról nem tudunk. Itt van két táblázat az Országos Járványügyi Központtól: 2006 és 2015 között 491 betegséget regisztráltak, 70-en haltak bele, ez majdnem 16 százalékos arány. A következő ábrán az látható, hogy a fertőzöttek több mint 40%-a két éven aluli csecsemő és kisded, s több mint 12 százalékuk 15-19 éves.

Karácsony előtti terror-hétköznapok: Agyonlövik az orosz nagykövetet Ankarában. Lövöldözés ugyanott az amerikai nagykövetségnél. Ugyancsak lövöldözés Zürichben egy iszlám központnál. Legalább 12 halálos áldozattal járó minden bizonnyal terrorista merénylet Berlinben, ahol a merénylő egy gyilkosság árán lopott kamionnal belehajt egy karácsonyi piac vásárlói közé. Nem mellesleg a szíriai Aleppoban megtámadják és felgyujták a lakosság kimenekítésére érkezett autóbuszokat. Donald Trump, a jogi értelemben hétfőn megválasztott új amerikai elnök azt írja: a civilizált világnak meg kell változtatnia gondolkozását a globális dzsihad miatt. A jövő őszi választásokra kancellárjelöltként készülő Angela Merkel német kancellár a berlini terrortámadás után kedden azt mondja: Németország meg fogja találni az erőt ahhoz, hogy úgy élhessen, ahogyan akar: együtt, szabadon és nyitottan.

Kinek tetszik, kinek nem – a szex szinte behálózza mindennapi életünket, gyakrabban és intenzívebben érzékeljük jelenlétét mint valaha. Kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteink is hasonló tempóban bővülnek-e. Főleg a fiatalokéi. A kutatások azt mutatják, hogy nem. Erről most annyit, hogy Magyarországon a 19 évesnél fiatalabb lányok között majdnem minden második várandósság abortusszal végződik. És még mindig 40 abortusz jut 100 élveszülésre. Fiatalokról beszélünk ma: mit, mennyit, milyen forrásból, kitől tudnak a szexről. Kinek a dolga, hogy többet tudjanak? Az iskoláé? A szülőké?  

Akinek járműve van vagy gázzal fűt, kedvelheti vagy elutasíthatja a globalizációt, ám a folyamat így vagy úgy folyamatosan befolyásolja életét. Két éve még 112 dollár volt egy hordó, azaz 159 liter olaj ára, idén februárra 30 dollárra esett vissza. A gázárak is a legalacsonyabbak a kilencvenes évek óta. A túlkinálat miatt ezek az árak lényegében megtorpedózták az olajtermelő országokat. Ebből elegük lett, és novemberben úgy döntöttek, hogy visszafogják az olajtermelést, hogy drágítsák az árat, amelynek hordója két hét alatt 15%-al drágult és mára 51 dollár fölé nőtt. Úgyhogy a mára 360 forintra nőtt magyar benzinárak elkezdtek a régen tapasztalt 375, meglehet később 400 forintra kacsintgatni. Bonyolult téma, próbáljuk meg kibogozni.

Ahogyan olyan üzletet keresünk, ahol ugyanazt a terméket olcsóbban adják, mint másutt, ahogyan egyre többen és egyre többet vásárolunk a neten – természetes, hogy az általában dráguló gyógyszereket is szeretnénk kényelmesebben, esetleg az orvos megkerülésével megvenni – az interneten. De itt nem egy tévéről vagy egy háztartási gépről van szó, hanem gyógyszerről. Mondhatnám adott esetben az életünkről. Az derül ki, hogy a neten árult gyógyszerek nagy része hamisítvány, a neten működő gyógyszertáraknak csak töredéke legális. Vagyis: ez veszélyes.

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

Nyugdíjasoknak: ön számít arra, hogy emelik a nyugdíját? Esetleg, hogy csökkentik? Leendő nyugdíjasoknak: ön számít arra, hogy egyáltalán lesz állami nyugdíja? Ez állandó mindennapi téma, de most karácsony előtt a politika hirtelen megint megtalálta a nyugdíjasokat. S ha már így alakult, szakértők segítségével hadd ajánljuk a politikusok figyelmébe, hogy miről kellene beszélni.

Adott egy nemzetközi egyezmény, amelyet 2011-től kezdve lehetett aláírni, Magyarország 2014 tavaszán aláírta, de azóta sem képes ratifikálni: vagy nem meri vagy nem tudja vagy nem akarja. Az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, Isztambuli egyezmény néven közismert és 2014 augusztusában lépett életbe, miután megfelelő számú ország ratifikálta. Magyarország miért nem?

Az országok nagy többsége a gazdasági növekedés bűvkörében él. Mondd meg, hogyan alakul, mennyivel nő a GDP, azaz a nemzeti össztermék és mindent tudok rólad, állítja a legtöbb közgazdász. De közben, ahogyan az emberiség módszeresen fosztogatja a Földet és egyidejűleg önmagát is fenyegeti a globális felmelegedés elősegítésével, megjelentek a feltétlen növekedést tagadó nézetek és mozgalmak: előbb a növekedés korlátaira figyelmeztettek tudósok még a hetvenes években, utóbb az úgynevezett fenntartható, tehát a Földet nem romboló fejlődés, majd ennek egy radikális változata, az úgynevezett nemnövekedés – ennek hívei nemrég már ötödik nemzetközi konferenciájukat rendezték Budapesten.

Olyan okos eszközökről lesz szó, amelyek megkönnyítik, meglehet forradalmasítják fáradt egészségügyi mindennapjainkat. Segítségükkel orvos nélkül is sok mindent megtudhatunk magunkról, s amit tudunk, otthonról is megoszthatjuk orvosunkkal, aki, ha gondja van, számtalan más orvos tudására és segítségére számíthat. Ilyen lesz az új egészségügyi világ. Központjában az ember, aki könnyebben, egyszerűbben és kényelmesebben informálódhat magáról, megelőzheti vagy lassíthatja betegségeit.

Adott egy nemzetközi egyezmény, amelyet 2011-től kezdve lehetett aláírni, Magyarország 2014 tavaszán aláírta, de azóta sem képes ratifikálni. Az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, Isztambuli egyezmény néven közismert és 2014 augusztusában lépett életbe, miután megfelelő számú ország ratifikálta. Magyarország miért nem?

Ma végre, sok országban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a 2015-ös PISA-teszt eredményeit – ezt a 2000 óta háromévenként készülő felmérést világszerte elismerik és elfogadják. 72 ország összesen 540 ezer 15 éves diákjának szövegértését, természettudományos és matematikai tudását mérték. Magyarországon 200 iskola 5600 diákja vett részt a felmérésben. Az eredmény: minden idők legrosszabb magyar PISA-teljesítménye. Olyannyira, hogy az oktatási kormányzat azt találta ki, hogy ennek sokkját csökkentendő, ma ezzel egyidejűleg hoztak nyilvánosságra két másik felmérést, egy magyar kompetenciavizsgálatot és egy ugyancsak nemzetközi, ötévenként készülő felmérést, amely azt méri, megtanulják-e a diákok a tananyagot – szemben a Pisával, amely ezt mutatja, tudják-e alkalmazni, amit tanítanak nekik.

Kinek-kinek megvannak a maga lehangoló kórházi tapasztalatai Budapesten. Meglehet sok éve. 24, jórészt lerobbant kórház 57 telephelyen, jórészt elavult műszerekkel. Változások készülődnek. Egyelőre nem világos, miről van szó: egyetlen új, 100 ezer négyzetméteres budai szuperkórház felépítéséről - hol, mikor, miből – vagy a teljes budapesti ellátórendszer átalakításáról. Talán mindkettőről?

Drog, fegyver, pornó – ilyesmik rendelésére is használják a net sötét oldalát. Azonosíthatatlan felhasználók, lenyomozhatatlan kommunikáció, tehetetlen hatóságok. A titkos netet használó emberek többsége egyszerűen nem akarja, hogy bárki tudja, mit csinál a neten. A szabadság és a magánszféra nélkülözhetetlen kelléke vagy az emberi gonoszság és kegyetlenség területe a Dark Web? És hogyan lehetne szabályozni?

Ez a történet a Brexit-bombával kezdődik 2016 nyarán. Folytatódik Donald Trump váratlan győzelmével az amerikai elnökválasztáson novemberben. A brit kilépés folyamatáról az unió fél évvel később sem tud semmit, igaz, a britek sem. Donald Trump elnöksége majdnem két hónap múlva kezdődik, egyelőre csak néhány leendő kinevezettje ismert. De: ez a történet azzal folytatódik, hogy a következő 9 hónapban az Európai Unió 6 alapító tagja közül négyben is lesznek választások, s e négy ország közül három történetesen a britek nélküli unió legerősebb 3 gazdasága. A Brexit és Donald Trump lehetséges hatása Európára.

Gondolnák, hogy világszerte évente 700 új múzeum épül? Gondolnák, hogy az alacsony banki kamatok korában a folyamatosan bővülő művészeti piac, amiről a legtöbben nagyon keveset tudunk, virágkorát éli, stabil és biztonságos befektetés? S hogy ez a piac nagy tempóban növekvő forgalmát elsősorban ma is alkotó, 1945 után született művészeknek köszönheti? Mi történik és miért történik ezen a piacon? Milyen a magyar művészeti piac? Mitől függ egy műalkotás ára?

Ha ma lennének választások, a Fidesz-KDNP magabiztosan nyerne. Az ellenzék előválasztási forgatókönyveken rágódik, illetve a kétharmados kormánytöbbség által öt évvel ezelőtt elfogadott, a 2014-es választásokon bemutatkozott választási rendszert bírálja. Azzal, hogy? Mit mondanak a szakértők?

Kivel nem fordul elő, hogy éppen nem tud kifizetni egy számlát? S ha nem, azért nem, mert nincs elég pénze, vagy nem jól osztja be azt, ami van? Egyáltalán, mit, mennyit tudunk a pénzről azon túl, hogy a legtöbben szeretnénk többet belőle. S vajon - ha többet tudnánk róla, ha tudatosabban bánnánk vele, meglehet kevesebb is elég lenne?

Jövőre nő a minimálbér, nő a szakmai bérminimum is, csökkennek a munkaadókat terhelő járulékok és 9%-ra csökken a társasági nyereségadó. Ez a 9% eddig a vállalkozások döntő többségénél 10% volt, náluk tehát a csökkenés 1%, de az 500 milliónál magasabb éves forgalmú nagyvállalatoknál 19% volt – ők tehát a nagy nyertesek. Ami tehát az ezernéhányszáz nagyvállalatot illeti – Magyarország adóparadicsom lehet? De mi lesz a félmillió kis- és közepes vállalkozással?  

Oda jutottunk, hogy vigyázni kell, ha telefonálunk, számítógépet használunk, keresgélünk a neten, ott vagyunk egy közösségi oldalon – tetszés szerint megfigyelhetik, ellophatják adatainkat, így belenézhetnek a magánéletünkbe, megismerhetik szexuális életünket. A számítógépes hackertámadások ma már egy milliárdnál is több embert érnek el évente. Lehet-e, kell-e védekezni? Van, aki erre csak legyint, van, aki komolyan veszi és vannak, talán a legtöbben, akik előbb-utóbb kénytelenek lesznek komolyan venni ezt a kérdést. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász, Krasznay Csaba, kiberbiztonsági szakértő és Jóri András, ügyvéd, korábban adatvédelmi ombudsman beszélnek a témáról.

Ha önnek van egy üres lakása, esetleg egy szobája, amit nem használ, megpróbálhatja néhány napra kiadni. Magyarnak vagy külföldinek, bárhol az országban. Ez az úgynevezett közösségi lakáskiadás, amely jellemzően olcsóbb, mint egy szálloda, Budapesten kezd nagyon menni. Olyannyira, hogy a Szállodaszövetség egyenlőtlen versenyt emleget, szigorúbb szabályozást akar és egyebek mellett bele akar beszélni a társasházak működésébe is. Mások szerint ez a lakáskiadás hajtja felfelé az albérletárakat. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke és Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélget a témáról a Magyarul Balóval adásában.

Kelet vagy nyugat? A szívünkre vagy az agyunkra hallgassunk? Vagy ezer éve nem tudjuk eldönteni, kihez, mihez vagyunk közel és főleg kihez, mihez akarunk közelebb kerülni: a kelethez – és annak melyik részéhez, vagy a nyugathoz, ez többé-kevésbé világos. Minden esetre érdekes arról értesülni, hogy a magyar történelemben vezető politikusok, tudósok, művészek, üzletemberek, közéleti szereplők meghökkentően tekintélyes névsora vonzódott s részben talán vonzódik is legalább ideig-óráig a Kelethez, a turanizmushoz.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.

Új téma robbant a világpolitikába és tartós lesz. Ez a közösségi média szerepe a nagypolitikában – és emberek milliárdjai nézeteinek formálásában. Bár az Arab tavasztól az úgynevezett Iszlám Államig eddig is voltak rá példák, az amerikai elnökválasztás meglepő eredményét avatott szakértők elsősorban a közösségi médiának, ezen belül a Facebooknak tulajdonítják. A Facebookot a világ lakosságának egy teljes negyede használja, az amerikaiak majdnem háromnegyede. Kérdések: akkor mostantól minden olyan politikai-közéleti folyamat, amelyben a választóknak szavuk van, kiszámíthatatlanná válik?  

Központosítás, adóssághegyek, már-már működésképtelen iskolák, gúzsbakötött igazgatók, krétáért is kérvényt kell írni – ez 4 év mérlege. Arról volt szó, hogy megszüntetik. Nem. Feldarabolják, és minden eddiginél nagyobb államosításba kezd: elveszi az önkormányzatoktól az iskolák működtetését. Milyen az új KLIK, kérdezzük korábbi bírálóját, új igazgatóját, Pölöskei Gábornét.

Ön vagy családtagjai – vadásztak Pokemonokat a nyáron? Tudják vagy sem, önök úgynevezett kiterjesztett valóságban jártak – ez az, amikor a valódi világra rávetül egy digitális világ, esetünkben a Pokemonok világa. Ám ha a valódi világ egyáltalán nem látszik a digitális világ mögött, azt már virtuális valóságnak hívjuk. Tehát kiterjesztett valóság és virtuális valóság. Olyan újdonságokról van szó, amelyek az élet egyre több területén éveken belül elterjednek és szakértők szerint ugyanúgy részei lesznek mindennapjainknak, mint most az okostelefonok. Olyannyira, hogy forgalmukat már most dollármilliárdokban mérik és a forgalom is robbanásszerűen nő.

Az ellenzék egy része arról szövöget terveket, hogy két kiadós választási vereség után hogyan győzhetné le a Fideszt 2018-ban, óvatosabban: hogyan akadályozhatná meg a Fidesz kétharmados győzelmét. A mágikus szó: összefogás, ennek jegyében minél több ellenzéki pártot meggyőzni arról, hogy közös jelöltekre van szükség, akiket előválasztásokkal találnának meg. Előválasztási utak kedden este.

Megoszlanak a vélemények. Belefér-e a demokráciába, például az, hogy dokumentáltan kormányközeli emberek vezessenek részben független, részben a kormányzás ellenőrzésére hivatott intézményeket? Igen vagy nem, ez a vita tárgya. Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Böcskei Balázs, egyetemi oktató az ELTE Társadalomtudományi karán és Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a vendégek a Magyarul Balóval stúdiójában.

Csodagyerek volt, zseni lett belőle. Az AFP francia hírügynökség azt írja róla halála után órákkal: minden zenerajongó ismeri a nevét az Egyesült Államoktól Japánig. Mint ezt többször is elmondta, sok éve készült a halálra – de ettől nem kevésbé fájdalmas a halálhír. Itt egy idézet tőle: az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre”… Kocsis Zoltánra emlékezünk.

Donald Trump váratlan győzelme az amerikai elnökválasztáson igencsak meglepte a világ jó részét. Nem ezt várták. Nem erre számítottak. A felmérések alapján a nyomtatott és az online média döntő többsége 80-90 vagy még több százalékra adta Hillary Clinton győzelmét. Az eredmény után az érintett vagy érdeklődő média jó része nekiesett a közvéleménykutatóknak. Ilyen címeket lehet olvasni: a közvéleménykutatás halott? Hann Endre, a Medián ügyvezetője, Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője és Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője keresték a választ Baló Györggyel.

Bejött a Brexit, amit Donald Trump mondott a választás előtt, egy politikai újonc, aki eddig még semmilyen politikai posztra nem pályázott soha – és most az előzetes felmérések döntő többségét fejre állítva az Egyesült Államok megválasztott elnöke lett. Colleen Bell az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével beszélgetünk.

Az Egyesült Államok elnökének beiktatása. Ez az az esemény, amin Hillary Clinton és Donald Trump közül már csak egyikük lesz jelen. Hogy melyikük – erről döntenek kedden az ország regisztrált választói. De ahhoz, hogy a jelöltek idáig eljuthassanak, hosszú és fárasztó út vezetett.

Tipikusan kétévenként kiírnak egy pályázatot tanodák működtetésére. Ezek az iskolától független önkéntes szervezetek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket délutánonként tanítsák, hogy könnyebb legyen nekik az iskolában. A legutóbbi 5 milliárdos pályázaton fél év késéssel hirdettek nyerteseket. Méghozzá meglepő nyerteseket. Ugyanis nagymúltú és eredményes tanodák nem kaptak egy fillért sem. A tanodavesztesek nem hagyták annyiban: összefogtak és elérték, hogy a minisztérium hirtelen találjon újabb 2 milliárdot és kiírjon egy újabb pályázatot – ezúttal úgy, hogy most csak ők nyerhessenek.

Számtengerek világában élünk a világgazdasági versenyben: hazai és nemzetközi statisztikai hivatalok és szervezetek, kutatóintézetek, bankok, intézmények zúdítják ránk a számokat naponta. Mi számít, mi kevésbé? Mire kell figyelni, mire nem annyira? Egy ország érvényesülésének alapfeltétele a versenyképesség, amelynek tekintélyes elemzője a svájci Világgazdasági Fórum. E fórum új rangsora szerint versenyképességét tekintve Magyarország 140 ország közül a 69. Gyengébb, mint a balti államok, gyengébb, mint a visegrádi négyek többi tagországa, gyengébb, mint Románia, Bulgária, Kazahsztán vagy Azerbajdzsán.

A metróépítés minden nagyváros állandó témája. A metróvonalak felújítása nem feltétlenül: amikor szükség van rá, megcsinálják. Budapesten nem egészen. Nálunk, amikor szükség van rá, a kettes metró esetében ha nyögvenyelősen is, de valahogyan elkészül, a hármas metró ügyében kezdődik egy mára már áttekinthetetlen, szövevényes és alig-alig kibogozható történet, amelynek lényege: a hármas metró felújítása jelenleg nem kezdődik el. Pedig a kormány és a főváros közötti, tudomásunk szerint mindmáig érvényes szerződés novemberi kezdést tartalmaz.

Hatvan évvel ezelőtt még milliós közös európai hadseregről ábrándozott néhány nyugat-európai ország – ma egy alig ezerfős, úgynevezett gyors reagálású hadtesttel büszkélkedhet az Európai Unió. És van egy néhány száztagú közös határvédelmi ügynökség, ez a Frontex. Újabban még olyan, egyébként sok mindent másképpen látó politikusok is akarnak uniós hadsereget, mint a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke. Az okok: a menekültválság, a terrorizmus és az a tény, hogy a Krím-félsziget megszállása után nem kevés uniós tagország fenyegetve érzi magát a katonailag erősödő és terjeszkedő Oroszországtól.

Egy életmű zárómondata: a mindiget javítom örökkére. A szerző: Esterházy Péter, aki betegségéről naplót írt. A lakásán készült utolsó interjút és írótársak, művészbarátok visszaemlékezéseit láthatják az Esterházy – emlékek című kétrészes film második részében.

Egy életmű zárómondata: a mindiget javítom örökkére. A szerző: Esterházy Péter, aki betegségéről naplót írt. A lakásán készült utolsó interjút és írótársak, művészbarátok visszaemlékezéseit láthatják az Esterházy – emlékek című kétrészes film első részében.

Népszabadság volt, nincs. A legolvasottabb internetes lap tulajdonosi viszonyai zavarosak. Lehet-e ma független lapot működtetni Magyarországon? Van-e üzleti modell, amely nincs kiszolgáltatva az állami hirdetéseknek? 

Nem egyszerű téma, de milliókat érint. Az ember egy teljes harmadával kevesebb bért kap kézhez, mint amennyi a fizetése. Adott egy 181 ezer forintos nettó bér, tehát ennyi kap kézhez az ember, miután befizette az összes adót és járulékot a jelenlegi magyar átlagbérnek megfelelő  272 ezer forintos bruttó fizetéséből. A munkáltató viszont további, majdnem 80 ezer forintot fizet az államnak, neki tehát ez a bér 350 ezer forintjába kerül. Tehát ön egy forintot kap, munkáltatója kettőt fizet. Ez a kettőt fizet, egyet kap. Mit és hogyan kellene változtatni, és mivel járhat ez a folyamat?

Nem tudjuk, akad-e valaki, aki szerint 1956 hatvanadik évfordulójának megünneplése úgy sikerült, ahogyan kellett vagy szerettük volna. De bizonyára nagyon sokan akadnak, akik szerint a sajnos megszokott 2016-os napi politikai viták rágták bele magukat 1956 emléktörténetébe. 32 órával később – ki mit gondol?

Meglepte és részben meghökkentette az irodalom világát, hogy nem író és nem költő, hanem egy kolosszális zenész, dalszerző és előadóművész, a 75 éves, ma is koncertező amerikai Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat. Lelkendező és fanyalgó vélemények fogadják. Költészet a dalszöveg? Irodalom egy zenei és előadóművészi életmű? Az irodalom fogalmának tágítása és modernizálása vagy az irodalom rangfosztása Bob Dylan Nobel-díja?

Magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezték a harmadik, utolsó elnökjelölti vitát Amerikában. 19 nap múlva új elnök lesz, noha csak januárban lép hivatalba. Kőkemény kampány volt és lesz is még. A jelöltek kölcsönösen kétségbe vonják egymás alkalmasságát. Ugyanakkor ez a két idős ember másfél évig járta a kontinensnyi országot, hatalmas gépezeteket irányított, emberek ezreivel fogott kezet, emberek millióinak udvarolt és közben szavakkal kitartóan ütötte egymást.

Huszonnyolc akadémikus levelet írt Lovász László elnöknek, amire az elnök interjúkban válaszolt. Itt egy idézet az Indexből: az Akadémia minden tagjának jogában áll a politikai nézeteit kifejteni újságban, demonstráción, bárhol. Azonban az Akadémia mint Akadémia csak úgy fogadhat el egy véleményt, ha ezt a tagok nagy többséggel támogatják. Nyilvánvalóan politikai kérdésben ilyen egyhangúságot nem lehet föltételezni, úgyhogy ilyen kérdésekkel nem is foglalkozik az Akadémia. Ennek ismeretében is – pontosan mik a gondok és mit terveznek az aláírók?

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

Ha nem csak Pokémonokat kergetünk vele, hogyan könnyítheti életünket egy okostelefon? Nem csak a fiatalokét. Ma, holnap, holnapután. Az ország minden egyes lakójára lassan másfél úgynevezett mobil eszköz jut – telefon, okostelefon vagy tablet. És ma már minden második eladott mobiltelefon – okos.

Más társadalmaktól eltérően nálunk szokatlan, akadhat, akinek furcsa érzést okozó téma lehet a mozgássérültek élete. Magyarországon úgy minden huszadik ember él valamilyen fogyatékossággal. Körülbelül összesen félmillióan. Közülük majdnem minden második ember mozgáskorlátozott. Aki képes ellátni magát, kevesebb, mint húszezer, aki nem önellátó, még az sem kapja meg a huszonötezer forintos állami támogatást havonta. Úgy, hogy a minimálbér ennek több, mint négyszerese, száztizenegyezer forint.

Főleg a nyomtatott sajtó rovására egyre többen olvasnak, értelemszerűen egyre többen írnak blogot. Az internetező diplomások hetven százaléka olvas blogokat. Nagyobb részük ritkábban. Mi a közéleti-politikai blog: a sajtószabadság kiteljesedése, a Népszabadság utáni korszakban menedéke, meglehet utolsó mentsvára?

Drog, ital, gyógyszer és dohányzás középiskolások között Magyarországon és Európában. A viszonylagos jó hír: a magyar középiskolások kevesebbet drogoznak, mint a külföldiek. Az egyáltalán nem jó hír: többet dohányoznak, többet isznak és inkább gyógyszerezik magukat. Nem ritkán ráisznak a gyógyszerre. És, ez lényeges: egy nagy európai kutatás a 16 évesekről nem tudta mérni azokat a 16 éves magyar fiatalokat, akik már nem járnak iskolába – mert amint elmúltak 16 évesek, otthagyhatják az iskolát. Legfeljebb gyanítani lehet, hogy ők a legszegényebbek közé tartoznak, akik között minden más társadalmi csoportnál gyorsabban terjed a dizájner drogok fogyasztása.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.