A Magyarul Balóval műsorvezetője hétfő esti műsorának végén jelentette be, hogy saját kérésére a műsort az RTL Klub szünetelteti.

A Magyarul Balóval műsorvezetője hétfő esti műsorának végén jelentette be, hogy saját kérésére a műsort az RTL Klub szünetelteti.

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Akar ön negyedmillió dollárért 1-2 év múlva rövid űrutazást tenni? Majdnem ezres a várólista. Igyekszünk hagyományt teremteni abból, hogy év végén vagy év elején egyszer megpróbáljuk megérteni, hol tart az ember a világűr meghódításában. Ez persze egyre nehezebb – nem is olyan régen még címlapos szenzáció volt egy-egy űrhajó indítása, ehhez képest ugyan mostanra csúcsforgalom van, de a világűr akkora, hogy…senki nem tudja, mekkora. Azt reméljük, Kiss László csillagász segít eligazodni.

Küllői Péter megelégelte a pénzcsinálást és az ezzel járó állandó globális hajszát és megengedhette magának, hogy egyik pillanatról a másikra átmenjen a másik oldalra: eddig kapott, azóta ad. Kinek, hogyan és miért? Egy világpolgár portréja a Magyarul Balóval műsorában!

Életünket, szokásainkat és szellemünket is ostromolja az internet, a közösségi média és az okostelefon is. Egyes kutatókat egyre inkább foglalkoztat a kérdés, mit tesz velünk ez a továbbra is gyorsulva fejlődő digitális technológia. Szerves fejlődés? Új kor? Mi történik az evolúcióval? Kiderítjük.

Úgy látszik, ezt a 400 órás évi túlórát és ennek három évig nyújtható kifizetését a kormány a szokásosnál sokkal nehezebben nyomja le a társdalom torkán: kellett hozzá egy jogfosztottsága miatt tiltakozó ellenzék egy botrányos parlamenti ülésen, majd azóta Magyarországon nagyon ritka folyamatos tüntetések. Kétségtelenül nem százezrek vonulnak az utcára, de a tiltakozás folyamatos, már január első napjaira is tüntetéseket hirdetnek és ugyancsak szokatlanul figyelemreméltóan sok fiatal van a tiltakozók között. Hogyan tovább?

Prőhle Gergely, a politikai indíttatású kultúrharc első vezéráldozata: 2018 november elsejével küldték el a Petőfi Irodalmi Múzeumból. Majd a miniszter azt nyilatkozza: pályázatot írtunk ki, múlt időben – ennek nincs nyoma a minisztérium honlapján. Tehát vagy titkos a kiírás, vagy nincs…

Egy szupermarketben vagy egy piacon járva mostanában meghökkenünk az élelmiszerek árának gyors drágulása miatt. Közben az agrártárcától folyamatosan a dübörgő magyar mezőgazdaságról hallunk. Amely a nemzeti össztermék úgy 4 százalékát adja, termelési értéke 2004 és 2015 között 0 százalékkal nőtt. Nyilvánvaló, hogy a közvélemény keveset tud a magyar agráriumról– azért is, mert a média alig-alig vesz tudomást róla. Mi van az állattenyésztéssel és a zöldség- és gyümölcstermesztéssel?

Ha megnézzük, honnan hova jutottak a nagy állami vállalatok az elmúlt 30 évben, az derül ki, hogy például a korábbi BKV, a Magyar Posta vagy az ELMŰ látványosan fejlődött, a MÁV és a MÁV-Start viszont majdhogynem tolat. Tény, hogy a vasúttal sokfelé gondok vannak: Németországban a villámgyors IC-vonatok késéseire panaszkodnak, a britek a jegyárakra. Mi még ennél jóval lejjebb küzdünk, pedig Magyarországon az uniós átlagnál ma is többen választják a rendszerint lassú, koszos és pontatlan vonatot.

Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

Történt, hogy egy brit miniszterelnök mindenféle külső kényszer nélkül népszavazást írt ki az Egyesült Királyság uniós tagságáról. Meglepetésre győztek a kilépéspártiak. David Cameron gyorsan lemondott, utóda Theresa May azzal szembesülhetett, hogy semmiféle terv vagy forgatókönyv nincs a brit kilépésre. Mi legyen? Szabályozott vagy szabályozatlan kilépés? A példa nélküli brit politikai válság Európa figyelmének fókuszában.

A paksi atomerőmű bővítését a magyarok minimális többsége elutasítja, míg nagy többségük inkább egy megújuló alapú energiarendszert támogat. A Paks 2 beruházás érinti az energiapolitikát, az áramár alakulását, nem is beszélve a környezeti veszélyekről! De mit hozott 2018 a késlekedő beruházásnak?

Visszamenne a Honvédkórházba Zacher Gábor - az orvos egyebek mellett ezt is mondta a Magyarul Balóval című műsorunkban, ahol elsőként beszélt arról, miért mondott le a Honvéd Kórház Sürgősségi Centrumának vezetéséről ősszel.

Valójában talán mindig is a sürgősségi ellátás érdekelte, hiszen 18 évig mentőtiszt volt. Utána mégis egy toxikológiai osztályt vezetett, gyógyszerfüggő, drogos és alkohol-betegeket kezeltek, főnökként akkora tekintélye lett, hogy ilyen ügyekben a teljes magyar média rendre elsőként hozzá fordult, majd 2014-ben a magyar csúcsintézmény, a Honvédkórház sürgősségi ellátási központjának vezetője lett. Zacher Gábor orvos-, eszköz- és pénzhiányra hivatkozva három hónapja felmondott. Most itt van.

A nyugdíjügyekkel foglalkozó kétrészes műsorunk első részében oda jutottunk, hogy a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, így egyre kisebb lesz a nyugdíjak értéke. Az is kiderült, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még 10-15 évig tartható, de akkorra át kell alakítani. Mai műsorunkban szeretnénk megtudni, igaz-e, hogy az állam be akar lépni a nyugdíjpiacra, ha igen, hogyan, s hogy lesznek-e kötelező vállalati nyugdíjpénztárak.

Csendes, de globális vészhelyzetnek nevezi a légszennyezést az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója. A Chicago Egyetem tanulmánya azt állítja, hogy a világ egészét tekintve a légszennyezés inkább rövidíti az élettartamot, mint akár a dohányzás, vagy az alkohol- és a droghasználat. Világátlagról van szó, de akadnak országok, ahol az elvesztett életévek száma kétszámjegyű. Magyarország a legrosszabbak közé tartozik Európában.

A szemtanú hitelességével írja a kölcsönös brutalitásokat bemutató háborús beszámolóit a Csecsenföldről egy orosz újságíró a kilencvenes években. Naplót vezet, nyomon követi a putyini diktatórikus rendszer kialakulását, az ellenzék tehetetlenségét és az orosz társadalom tétlenségét. 2006-ig, amikor Anna Politkovszkaja 48 éves, kétgyerekes orosz újságíró bevásárlásból tér haza: a moszkvai belvárosi társasház földszintjén 4 lövéssel meggyilkolják.

Két fideszes képviselőt előállt egy törvényjavaslattal, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. A lényeg az, hogy az eddigi évi legfeljebb 250 óra helyett 400 órára, tehát 50 teljes munkanapnyi időre emelhető a kötelező túlóra Magyarországon. Nehezen hihető, de az is benne van, hogy a munkáltatóknak jogukban állna az elrendelt túlórákat akár csak a harmadik évben kifizetni.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

Mi lesz a Corvinus egyetemmel? A kormány kitalálta, hogy legyen legalább egy, távlatilag nemzetközileg is valamennyire versenyképes magyar egyetem. A kiválasztott: a budapesti Corvinus. Ehhez nagyon sok pénzre lesz szükség. Honnan? Hogyan, miből, mikorra lesz a Corvinusból top egyetem? Állami? Magán? Alapítványi? Mi lesz a most közalkalmazott oktatókkal?

Fontolva halad az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése. A pedagógusok és az iskolák felkészülését egyelőre sokfelé bénítja a tanárhiány. Kényszerhelyettesítések és kényszertúlórák rejtegetik a betöltetlen álláshelyeket. A KLIK szerint nincs különösebb gond, de hát a KLIK szerint különösebb gond soha nincs.

A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet egy olyan kutatást készített, amiből az derül ki, hogy az új média hitelességi válságban van, illetve a közélet iránti érdeklődés általánosan csökkent Magyarországon.

Novák Katalin pénteken volt Baló György vendége. A műsorban szó esett a nemzeti konzultációról, majd az államtitkár kifejtette, hogy szerinte már nem a gyermek oldaláról közelítünk, hanem megfordulni látszik ez a logika.  „Nem azt mondjuk, hogy a gyermeknek mennyiben van joga ahhoz, hogy szerető édesanya és édesapa mellett nőjön föl. Ez mintegy olyan joggá vált, az, hogy gyerekem legyen, hogy nekem legyen gyerekem, mint felnőttnek, nem a gyermeknek ahhoz, hogy szerető szülei legyenek, hogy megváltozni látszik ez a típusú logika”.

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

Mi kellene ahhoz, hogy sokkal, sokkal több gyerek szülessen Magyarországon? Népesedéspolitikáról, születésekről, családról, a nemzeti konzultációról - Novák Katalin államtitkárral.

Lassan-lassan alakul az új nemzeti alaptanterv, amelynek bevezetési időpontja továbbra is bizonytalan. Jövőre vagy egy évvel később? Az MTA legalább egy éves halasztást javasol. A most következő fél órában, közreadjuk a Magyar Tudományos Akadémián november 13-án rendezett beszélgetést, amelynek tárgya az új NAT.

Kérdések a nyugdíjrendszerről: hogy hat a nyugdíjasokra a hirtelen megugrott infláció, hiszen az ő fogyasztásuk jellege a többségtől eltérő – például nem vesznek pelenkát, de sokat költenek gyógyszerre. Aztán: a nyugdíjrendszer igazságtalanságai – új és régi, szegény és tehetős nyugdíjasok. És nálunk is tervezik, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra.

Kína rohamtempóban lett a világ második számú gazdasága, ám sokan már a brutális fejlődés végét látják. Az amerikai elnök ráadásul idén kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen, amely növeli a kockázatokat. Mi lehet az USA-Kína kereskedelmi erőfitogtatás vége? Milyen hatásai lennének egy kínai visszaesésnek? Hogyan hatna Európára és Magyarországra? – kérdezzük szakértőktől.

Nagy sebességgel közeledik az új, immár ötödik generációs, mindenütt 5G-nek nevezett mobil internet. Ehhez több milliárd eszköz fog egyszerre csatlakozni, beleértve például az ön villanyóráját, egyik-másik háztartási eszközét és autóját. Egyidejűleg az 5G megváltoztatja a munkahelyeket az ipartól a szolgáltatásokig. Hol tart Magyarország és mit terveznek?

Évi 5 milliárdról idénre, majdnem hatvan milliárd forintra hízott az előadóművészeti TAO. Ez az a közpénz, amit egy cég a saját társasági adójából nem az államnak, hanem mondjuk egy színháznak adhatott. Eddig. Jövőre ennek vége, mert brutális visszaélésekre adott lehetőséget ez a támogatási forma, és a kormány ezt most megunta. A színházak viszont bevételeik 20%-át veszítik el így egyik napról a másikra, és azt sem tudják, mi jön ezután.

A legtöbben annyira elégedetlenek vagyunk az egészségüggyel, hogy ezt most már az eddig tétlenül szemlélő kormány sem hagyhatja figyelmen kívül. Nemzetközi felmérések szerint a magyarok legnagyobb gondja az egészségügy helyzete – 2018 tavaszán kétszer annyian aggódnak emiatt, mint a migráció miatt. Okkal és joggal.  

A KSH szerint a versenyszférában az ötnél több embert foglalkoztató cégeknél 2018-ban a havi bruttó átlagbér 337 ezer forint. Erről vita támadt. A szakszervezetek és mások nem ezt a számot vitatják, hanem azt, hogy a munkavállalók nagy többsége ennél kevesebbet vagy sokkal kevesebbet keres, ezért más bérszámítási módszert akarnak. Az is része a vitának, hogy meddig tarthat a bérnövekedés Magyarországon, s hogy milyen összefüggés van vagy nincs a bérek és a termelékenység között.

Magyarország népességének csökkenése mintha megállíthatatlan lenne. A kormány most tíz kérdésből álló nemzeti konzultációt indít a családok védelméről. Nem egészen világos, hogy pontosan mitől kellene védeni a családokat, de az világos, hogy a kérdések jó része fokozott család-, nő- és gyermektámogatáshoz keresi a válaszolók egyetértését. Férfi legfeljebb kötelezően elképzelt családtagként szerepel a kérdések között.

10 éve kezdődtek a romák elleni sorozatgyilkosságok. Összesen hat áldozat, egyikük gyerek, öt súlyos sebesült. Az elkövetőket 2009-ben fogták el és 2016-ban lett jogerős ítélet, hárman tényleges életfogytiglant kaptak. A nem roma társadalmat akkor sem, azóta sem rázták meg a történtek.

Ezen a hétvégén Párizsban sok tucat állam- és kormányfő emlékezik arra, hogy 100 évvel ezelőtt egy vasúti kocsiban írta alá kapitulációját Németország, s ezzel vége lett a négy éves első világháborúnak. Legalább 15 millió halott. A vagy 600 ezerre becsült magyar harctéri áldozat előtt számtalan település emlékművel tiszteleg. Itt és most az első világháborúról beszélünk.  

Trump elnök felmondaná a 31 éves szovjet-amerikai rakétaegyezményt, amely a legfeljebb 5 ezer kilométer hatósugarú nukleáris fegyverekről szól. A felek egymást vádolják az egyezmény megszegésével. De inkább az lehet a háttérben, hogy a kétoldali egyezmény nem vonatkozik a fegyverkező Kínára. Mi ez? Új amerikai-orosz hidegháború? Kísérlet Kína becsalogatására? Ennek esélyei?

Trump elnök nyertesnek érezheti magát a keddi amerikai félidős választások után, mert a republikánusok nem hogy nem vesztették el, hanem még növelték is többségüket a szenátusban. Gyömöre Máté összeállítása a választásokról.

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Volt oktatási miniszter az első Orbán-kormányban, később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd a rá épített Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, majd – idén júniusban egyszercsak kipiszkálták: Pálinkás József akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár, aki sok éve konokul, de hiába mondja, hogy Magyarországnak sokkal többet kell költenie tudományra és innovációra.

Ukrajna félig-meddig háborúban áll az ország keleti részén orosz támogatással önállósodó szakadárokkal. Hosszabb távon az ország szeretne NATO-tag lenni – ezt Oroszország aligha tolerálná – és közeledni az Európai Unióhoz. Ebben a keretben lehet elhelyezni a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségeit.

Sokat és ezen belül sok egészségtelen ételt eszünk, keveset mozgunk és ennek brutális következményei vannak saját magunkra és a társadalom egészére nézve is. Aki elhízott, azt a normális súlyúakkal szemben számtalan veszély és kockázat fenyegeti, az elhízottság egészségügyi következményei ma már többe kerülnek, mint akár a dohányzás, akár az alkohol miatti betegségek. (Leadkép: rawpixel)

Vasárnap újra nagy pofont kaptak a német kormányzópártok, ezúttal a hesseni tartományi választásokon. Angela Merkel kancellárnak, a CDU elnökének egy éjszaka elég volt, hogy hétfőn bejelentse, nem indul újra a pártelnöki tisztségért, és a mostani lesz az utolsó német kancellári ciklusa is.

Nagyjából azzal egyidejűleg, hogy Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere elrendelte, hogy a párizsi városháza dísztermét és négy városnegyed nagytermeit nyissák meg a hajléktalanok előtt, Magyarország alkotmányt is módosított a hajléktalanság betiltására.

A CEU rektora csütörtökön zárt körben tájékoztatta az egyetem hallgatóit és oktatóit, majd külön a médiát, hogy ha december elsejéig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, a CEU megkezdi Bécsbe költözését, de mindenképpen Budapesten is maradnak. A Magyarul Balóval vendége Michael Ignatieff, a CEU rektora.

A CEU rektora csütörtökön zárt körben tájékoztatta az egyetem hallgatóit és oktatóit, majd külön a médiát, hogy ha december elsejéig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, a CEU megkezdi Bécsbe költözését, de mindenképpen Budapesten is maradnak. A Magyarul Balóval vendége Michael Ignatieff, a CEU rektora.

Látványosan szaporodnak az újságíró-gyilkosságok. A tetteseket, ha megtalálják őket, meg szokták büntetni. De ami most kiderült, példátlan és messzemenő következményei lehetnek: egy állam, Szaúd-Arábia kommandósokat küldött egy újságíró meggyilkolására. A reformokat hirdető Szaúd-Arábia újságírót gyilkol és rohamosan fegyverkezik. Mi lesz?  

Egyre több fiatal már nem csak arra kíváncsi, mennyit fizetnek neki egy munkahelyen, hanem az is érdekli, hogy – például – van-e lehetőség a rugalmas munkavégzésre, a távmunkára, s hogy a munkahelyi környezet csökkenti-e a stresszt? Hol tartunk és mi lesz?

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?

Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.