El kell adni a dízel autót? Mi a dízel jövője? A történet 2014-ben kezdődik, amikor egy amerikai egyetem kutatói kiderítik, hogy a Volkswagen csal a dízel-motorok károsanyag-kibocsátásának mérésével. Következik: amerikai-, majd világbotrány. Most mi a helyzet?

A budapesti Corvinus egyetem egyszercsak a Magyar Tudományos Akadémiát rágcsáló, folyamatosan növekvő hatáskörű Innovációs-  és Technológiai Minisztérium felügyelete alá került. Majd bejelentették, hogy ez az egyetem lesz a világranglistákon gyengélkedő és egyre lejjebb csúszó magyar felsőoktatási intézmények zászlós hajója, elitképző, meglehet milliós tandíjakkal és rengeteg külföldi hallgatóval.

A kormány elrendelte, hogy ha egy önkormányzat 50 millió forintot meghaladó uniós pályázatot nyert, akkor a még fel nem használt összeget – akkor is, ha pontosan tudják, hogy erre a pénzre mikor és mihez van szükségük - vissza kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára. Sok polgármester úgy gondolja, hogy ez tovább csökkenti az önkormányzatok amúgy is szűkülő mozgásterét.

A nagy tempóban emelkedő magyar lakásárak lassan közelítenek az európai árakhoz. Drágul a lakásépítés is. 2020-tól kivezetik a jelenlegi kedvezményes, öt százalékos lakásáfát, ez bizonyosan újabb lökést ad az áremelkedésnek. Mire számítanak az ingatlanosok?

Donald Trump kevesebb, mint két év alatt elérte, hogy valóra váljon a republikánus álom: Brett Kavanaught a kezdetektől támadták a demokraták és a nők, majd többen is szexuális erőszakkal vádolták. A legszorosabb szenátusi szavazás lényege Gyömöre Mátétól.

Az ellenzék évekig bírálta az úgynevezett letelepedési kötvényprogramot, amelynek keretében vagy 20 ezer gazdag külföldi migráns letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországtól. Közelebbről: máig ismeretlen tulajdonosi hátterű cégektől. A Költségvetési Felelősségi Intézet és a Transparency International most megjelent tanulmánya alapos számításokkal bizonyítja, hogy a magyar adófizetők legalább 21 milliárd forintot buktak az ügyleteken.

Volner János a Jobbik alelnökeként és frakcióvezetőjeként levelet írt a pártvezetésnek, hogy legyen új kongresszus és tisztújítás annak elkerülésére, hogy a Jobbik, úgymond, balra tolódjon és összeálljon a baloldallal – már ha például az elsőszámú gyanúsított LMP-t baloldalinak lehet nevezni. A levél nyilvánosságra került, Volner Jánost sebesen kizárták az általa vezetett parlamenti frakcióból, de most is a párt alelnöke s ha igaz, indulna az elnöki címért.

Meghallgatjuk Hódmezővásárhely ellenzéki összefogással februárban megválasztott független polgármesterét, aki 8 hónap után úgy döntött, nem bírja a városi közgyűlés fideszes többségű nyomását és a város érdekében új választást akar.

Ha valaki előad egy dalt vagy ír egy cikket, s ezek ingyenesen elérhetőek az internetes keresőprogramokon, kapjon-e pénzt érte – mert eddig nem kapott. Az Európai Unió először 2001-ben igyekezett szabályozni az internettel kapcsolatos szerzői jogokat. 2013-ban újra nekiálltak és 5 év után az Európai Parlament most szeptemberben elfogadott egy szabályozási javaslatot, ami nem holnaptól lesz kötelező, de a folyamat elindult. Egyelőre az alkotóknak áll a zászló.

A magánegészségügy és az állami egészségügy viszonya zavaros és rendezetlen. Mostanában hallani kormánytervekről ennek kezelésére, szó esik például bizonyos jól működő magánszolgáltatások esetleges államosításáról, de az nem tudható, hogy valójában mi lesz.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Az Európai Uniónak nagyon sok évi szemlélődés  után elege lett például az unió egészében évi 50 milliárd eurónyira becsült  Áfa-csalásokból és az uniós pénzek ismeretlen mennyiségű lenyúlásából. Úgyhogy kitalálták, hogy létrehoznak egy európai ügyészséget, amely, ha igaz, 2020 táján kezd majd működni. 22 tagállam csatlakozott. Magyarország 5 másik tagállammal együtt nem, a kormány szerint függetlenségünk sérülne a csatlakozással. Az ellenzék szerint persze másról van szó.

Barabási Albert-László azt mondja, hogy munkatársaival óriási adatbázisok és számtalan életút tanulmányozásával jutottak el oda, hogy képesek lettek megfejteni azt, hogy mi a siker és mitől függ. Hogy, mik lehetnek a siker egyetemes törvényei? Erről faggatta Baló György a kutatót.

10 évet és a közeljövőt fél óra alatt megbeszélni – nyilván merész vállalkozás. 7 szóban: Válságtanulságok, társadalmi hatások, esetleges újabb válság, populisták. 3 közgazdász: Bod-Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök, Magas István egyetemi tanár és Pogátsa Zotán egyetemi oktató.  

Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést a kormány és a Fidesz a maga javára fordította, mert el tudja hitetni a választókkal, hogy az unió nem a kormányt, hanem az országot támadja. Kérdés, hogy az ellenzék továbbra is ezzel a jelentéssel akar foglalkozni, amelynek, ha egyáltalán, évek múlva lehet uniós következménye – vagy talál magának témát, ami érdekelheti az évek óta migrációs propagandában élő választókat.

Szeptember 17-től hatályba a lépett a bevándorlási különadó, aki anyagi támogatást kap, az nyilatkozhat, a NAV-nak, hogy kitől-mitől kap pénzt, akinek, tehát a támogatónak fegyelmezetten be kell fizetnie anyagi támogatásának 25%-át adóként. Ha nem fizet, akkor a támogatottnak kell fizetnie. Majd mindjárt kiderül, hogy ez nem ilyen egyszerű, sőt…

Ön szeretne többre jutni, mint a szülei? És szeretné, hogy a gyerekei többre vigyék, mint ön? Azazhogy: milyen a társadalmi mobilitás Magyarországon? A számok szerint többre jut-e ön? És: mekkora esélye van a gyerekeinek, hogy többre jussanak, mint ön? Hogyan áll és merre tart a társadalmi mobilitás Magyarországon?

2012 óta adott egy Országos Bírósági Hivatal, OBH és egy Országos Bírói Tanács, OBT. A bírói tanács dolga és jogosítványa az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke, Handó Tünde munkájának ellenőrzése. Ebből keletkeztek az élesedő konfliktusok. Egyszer már letiltották, betiltották, eltiltották attól, hogy műsorunkban beszéljen, néhány napja felmentését kérte, nem akar már bíróként dolgozni, de tenni akar az igazságszolgáltatás függetlenségéért Szepesházi Péter.

Egy budapesti család 1956-ban elhagyja az országot és az Egyesült Államokban köt ki. Fiuk, George Friedman geopolitikai elemzésekkel foglalkozó intézetet alapít Geopolitical Futures, azaz geopolitikai jövő néven, ami a jövő lehetséges forgatókönyveit publikálja. Hogyan látja az elemző a jövő évi európai parlamenti választásokat?

Lendületbe jött a valamilyen szinten mindig is létezett Kulturkampf, azaz kultúrháború. Vannak, akik erős médiatámogatással érvelnek azért, hogy ha már egyszer a Fidesz a politikai és a gazdasági hatalmat is tartósan megszerezte, itt az ideje, hogy a kultúrában és a művészetekben is elsősorban a politikai jelszavaknak megfelelő művek és az ezeket támogató intézményi vezetők élvezzék az állami tízmilliárdokat. Igen, de hol vannak a várva várt nagy művek?

Nyáry Krisztián szerint a politika sok mindent meg tud tenni a kultúrában, egyet kivéve: az olvasókat nem tudja lecserélni.

A sürgősségi betegellátás akár össze is omolhat Magyarországon - mondják ápolók, orvosok és betegek. Hogy, miért? És van-e valamilyen általános protokoll, hogy kivel mi a teendő egy sürgősségi osztályon? Baló György minderről szakértőket kérdez műsorában.

Adott az amerikai elnök, aki valahogyan viselkedik, s adott az elnök, aki valamit csinál vagy csinálna: falat a mexikói határra, újratárgyalt északi-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény Mexikóval és Kanadával, erősen lazuló kapcsolatok Nyugat-Európával és tegnap óta újabb 200 milliárd dollárnyi kínai árura kivetett vámok, lehetne sorolni.

A kormány kivételével kevesen gondolják, hogy a magyar közoktatás rendben van, es akkor még nem is beszéltünk a valamikor bevezetendő új nemzeti alaptantervről, amelynek egy tervezete már létezik, de a kormány szerint szó sincs arról, hogy ezt elfogadták volna. És ott van a pedagógushiány. Meghívtuk a KLIK-et, de nem is reagáltak megkeresésünkre.

Ismerős téma, egyszer már kisebb-nagyobb mértékben megosztotta az országot és utóbb 2016-ban elbukott: a vasárnapi boltzárról van szó. Most, természetesen tagságának és a tagság családtagjainak érdekeire hivatkozva fel akarja támasztani egy szakszervezet. Érvek és ellenérvek.

Viszonylag új fejlemény, hogy az ember nézegeti magyar vagy külföldi újságok weblapjait vagy a csak a neten létező lapokat és egyre gyakrabban fut bele abba, hogy egy-egy cikket csak pénzért olvashat el, vagy: önkéntes anyagi támogatást kérnek tőle. vége az ingyenes tartalmaknak?

A keddi EP-vita után szerdán a jelentés megkapta az ahhoz szükséges kétharmados többséget, hogy Magyarország ellen hosszadalmas eljárás induljon, amelynek végén megvonhatják az ország uniós szavazati jogát. Miért nem számolják a tartózkodó szavazatokat? Ugyanis, akik tartózkodással szavaztak, jelen voltak és részt vettek a szavazáson. Tartózkodással, de szavaztak. Ha ezt a 48 tartózkodó szavazatot is számolják, akkor 10 szavazat hiányzik az eljárás megindításához szükséges kétharmados többséghez.

A szélsőjobb lényegesen erősebb lett, de nem tört át a vasárnapi svéd választásokon. Senki nem akar velük kormányozni. A most kormányzó szociáldemokraták és szövetségeseik viszont csak hajszálnyival kaptak több szavazatot, mint a jobbközép pártok. Patthelyzet. A nagykoalíciónak nincsenek hagyományai Svédországban. Mi lesz? Svédország budapesti nagykövete, a karrierdiplomata Niclas Trouve úr a stúdióban, akivel a választásokról és Svédország helyzetéről beszélget Baló György.

Megsérti-e a magyar kormány az uniós alapértékeket? A jelentés szerint igen, a magyar kormány szerint a jelentés tele van hazugságokkal, és az országot támadja, mert nem fogadunk bevándorlókat. A Magyarul Balóval összeállításában, a keddi Sargentini-jelentés majd 3 órás vitáját, hivatalos magyar tolmács hanggal, rövidített változatban nézhetik meg.

Mai témánk: Svédország, ahol tegnap választások voltak. Elsőként az őszi Európában, ennek megfelelő nemzetközi figyelem közepette. Annál is inkább, mivel a menekültek és a bevándorlók ügye ennek a választásnak is központi témája volt, csak úgy, mint például a német választásoknak tavaly. A 10 milliós Svédország, a gazdag jóléti állam még 2015-ben 163 ezer embert fogadott be. Ez nem kevés társadalmi és szociális gonddal járt és jár, amit a választási eredmények is tükröznek.

Ez műsorunk utolsó adása a nyári szünet előtt, de a jövő héttől felvált minket egy világtéboly: a futball VB – 32 éve Magyarország nélkül, ez mondjuk a 40 évesnél fiatalabbnak megszokott, de az idősebbeknek megszokhatatlan, mivel az 1930 óta rendezett világbajnokságok történetében Magyarország 2 második helyével még mindig a 10-11. helyen áll a korábbi Csehszlovákiával holtversenyben. 32 éve sehol.

Nagyjából látható volt, mi fenyegeti a főleg kisebb üzletekből álló magyar élelmiszerkereskedelmi láncokat a kötelező béremeléssel: lopakodó csőd. Ehhez jött a bérrobbanás, a nagy üzletek százait működtető láncok ma már egymással versenyezve, nem ritkán bruttó 300 ezres fizetés ígéretével keresik az alkalmazottakat.

Egy nagy nemzetközi tanulmány szerint Magyarországon hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy a rendszer fenntartható maradjon. Viszont egy magyar férfi átlagos élettartama jelenleg 74 év... Durva. De igaz-e? E nélkül összeomlás fenyegeti a magyar rendszert? Netán adóemelés? Járulékemelés?

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Beszéljünk az LMP-ről, amely a Jobbikkal egyike annak a két pártnak, amelyben a legnagyobb nyilvános felfordulás követte a választásokat. Személyi ügyek, fegyelmi ügyek, kizárás, eltiltás, új elnökség, amelynek tagjai között az országgyűlési frakció nem képviselteti magát – és a közvélemény érdeklődő részének egyáltalán nem világos, mit akar az LMP 2018 őszétől.

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Ha bajunk van, s ha megengedhetjük magunknak és nem akarunk nagyon sokat várni, magánszolgáltatót keresünk. A magánbeteg egyáltalán nem bizonyos, hogy jobb szolgáltatást kap, de az bizonyos, hogy kevesebbet kell várnia és udvariasabb, meglehet gondosabb kezelésre számíthat – adott esetben egy olyan orvostól, aki amúgy egy állami intézményben is dolgozik.

A légszennyezéssel alig foglalkozik a politika, pedig világszerte évente milliók halnak meg miatta. Egy 2014-es nemzetközi tanulmány szerint a magyar légszennyezettségi adatok javulnak, de még mindig olyanok, mint a horror-példaként emlegetett Kínában. A szálló por egyedül Budapesten évente 1500-1800 életbe kerül.  

Ön mennyiért tankolt utoljára? Az olaj, következésképpen a benzin ára majdnem mindenre hat és ugyanígy majdnem minden hat a benzin és az olaj árára, amivel világszerte magasan képzett szakemberek tízezrei foglalkoznak. Mire számíthatunk?

Mit gondolunk a nőkről és mit gondolnak ők magukról egy országban, ahol az országgyűlési képviselők 12 százaléka nő, fekete afrikai országok is megelőznek minket, s ahol a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak alig 6 százaléka nő, a női vállalatvezetők aránya pedig a padlót súrolja?

Van magyar gazdasági jövőkép? Hogyan lehetne az ország versenyképesebb, hogyan készüljön a digitális korra, amikor kevesen szereznek diplomát és a kormány nagyon keveset költ a jövőt meghatározó kutatásra és fejlesztésre. Szakértőink a témában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója és két egyetemi tanár, Surány György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke és Chikán Attila, korábbi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Kétrészes műsorunkban tekintélyes szakemberekkel elemezzük a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. Ellentmondásos szociális ellátórendszer, elvándorlás, munkaerőhiány, közoktatási romhalmaz, gondok a versenyképességgel és a termelékenységgel, csak jelszavakban támogatott kis- és középvállalatok. Első rész.

A kérdés: akinek – ezért vagy azért – csak minimális hirdetési bevételei vannak, fenn tudja-e tartani magát a közönségtől gyűjtött pénzekből, megengedheti-e magának, hogy színvonalas tartalmakat állítson elő, s van-e igény és esély új minőségi hírportál indítására?

Történelmi mélyponton a Német Szociáldemokrata Párt és a francia Szocialista Párt is, a választásokat rendre jobboldali pártok nyerik és erősödik a szélsőjobb. Képes a megújulásra az európai baloldal? Létrejöhet új baloldal? Keressük a választ!

A kormánycél: kevesebb, mint 150 ezer közmunkás 2020-ra. Mi lesz azokkal, akik kiesnek a közmunkából, s mi lesz azokkal, akik – a tervek szerint a jövőben legfeljebb egy, egyetlen évig – közmunkások maradhatnak?  

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

8 nap múlva életbe lép a GDPR nevű uniós adatvédelmi rendelet, ami minden egyes magyar vállalkozásra vonatkozik, akkor is, ha csupán egyetlen alkalmazottja vagy egyetlen ügyfele van. Mindenkire, aki bármilyen személyi adatot kezel. Bonyolult ügy, de kötelező. Hogyan birkóznak meg ezzel például a kisvállalatok?  

Az M0-ás befejező része Budán sehol. Sorozatban késnek fontos közlekedési beruházások. S persze sokan egyre idegesebbek a forgalomban. Még szerencse, hogy a kormány 10 évre szóló Budapest-stratégiát tervez. Addigra talán már emlékezni sem fogunk a nagyon hasznos Déli pályaudvarra, amit viszont meg akarnak szűntetni. Mi van itt? Mi lesz? Minek kellene lennie?

Miközben légitársaságok mennek csődbe, többen és többet repülünk, mint valaha. Ezt úgy látszik, tudni vélte egy magyar cég, amely 15 év alatt a semmiből Európa egyik vezető légitársasága lett, tavaly több mint háromszor annyi utast szállított, mint Magyarország lakossága. Vendégünk Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

A lakásárak mintha megállíthatatlanul nőnének. Ehhez járul az építőanyagok folyamatos drágulása és a szakemberhiány, ezek következtében sok új lakás átadása csúszik. Mik a kilátások a magyar lakáspiacon?