Formálisan megszűnt a Fidesz kétharmados országgyűlési többsége Veszprémben vasárnap: az utolsó felmérések szoros Fidesz-győzelemre számítottak, így az eredmény meglepetésnek nevezhető. A 45 százalékos részvétellel zajlott időközi képviselőválasztáson Kész Zoltán független jelölt győzött majdnem 43 százalékkal.

Egy önmagát a pártoktól távol tartó jelölt? Az őt támogató baloldal? Az a választásra jogosult többség, amely inkább otthon maradt? És ki veszített? A Fidesz? Vagy a baloldali pártok, amelyekről kiderült, hogy csak egy tőlük is távolságot tartó civil jelölt győzheti le a Fideszt? Három baloldali pártelnök stúdióvitája.

Hogyan kezelheti az ország a tömegével érkező, majd rövid magyarországi tartózkodás után ugyancsak tömegével távozó menedék-kérőket?  A téma a párizsi merényletek óta egy csapásra a kormánykommunikáció kedvence lett. A javaslat: aki jogtalanul lépi át a magyar határt, azt – úgynevezett nemzeti konzultáció után - azonnal őrizetbe kell venni. Ez volt a témája a pénteki országgyűlési vitanapnak. Itt egy összeállítás az egyes pártok álláspontjáról.

Kell-e szigorítani azt, ahogyan a magyar hatóságok eljárnak velük, lehet-e őrizetbe venni őket? Ha ez a magyar szándék, hogyan lehet ezt az uniós jogrendszerrel összhangba hozni? Ugyanis, másrészt, a nemzetközi jogász szerint a tartós őrizetbe vétel nem lehetséges. Magyarul Balóval este 21:30-kor az RTL II-n!

Talán senki nem tudja megmondani, milyen a magyar egészségügy, de mindenkinek van véleménye róla. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti össztermékből arányosan egyre kevesebbet fordít az állam egészségügyi kiadásokra és ezzel Magyarország párját ritkítja Európában. Ma este nem az orvosokról, hanem az ápolókról van szó. Ők ritkán beszélnek.

Egy ápoló kifakad és sok mindent elmond, amiről eddig kevesen és keveset tudtak. Megnézzük a nagyobb képet, országosan is jellemző, hogy az ápolók túlterheltek, brutálisan sok a túlórájuk, de ezzel együtt is megalázóan keveset keresnek. Ám akármennyit is túlóráznak, sok beteg panaszkodik, hogy hiába várja a nővérkét. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

A családon belüli erőszak sajnálatos módon a mai napig kifogyhatatlan téma. A legfontosabb kérdés talán mégis az, ha valaki fél, mit kell tennie azért, hogy azonnali és hatékony segítséget kapjon? Létezik egyáltalán ilyen? Stummer Vera jogásszal, a Patent egyesülettől, Burkáné dr. Nagy Beátával, a főváros gyámhatali vezetőjével, és Németh Ágnes alezredessel, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetőjével beszélgetünk a történtekről.  

Féléves babájukat az apa a negyedik emeletről kidobja, majd utána ugrik. A férfi korábban már többször is fenyegette a nőt, ezért egyszer már le is tartóztatták, de a bíróság elengedte. Mi mindent lehetne, és kellene tennie a családsegítőnek, a gyámhivatalnak és a rendőrségnek is azért, hogy akit erőszak fenyeget, azonnali és hatékony segítséget kaphasson?

A nyilvánosság vezető témája lett az, hogy – a kormány szerint sürgősen – meg kell állítani az úgymond illegális, helyesen jogszerűtlen bevándorlást. S aki már bejutott, azt a tervek szerint azonnal őrizetbe kell majd venni. Tavaly több, mint 40 ezren jöttek, az idén eddig már majdnem 25 ezren. Menekültek, menedékesek, jogtalan határátlépők, sorolhatnám, nem vagyunk tisztában ezekkel a megjelölésekkel.

Amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök 2004 és 2009 között, egyszer Budapesten fogadta Vlagyimir Putyint, s közben többször is járt Moszkvában. Ha nem tévedünk, minden alkalommal találkozott Putyinnal, aki hol elnök volt, hol miniszterelnök, most éppen elnök és ma délután Budapesten töltött néhány órát. Gyurcsány Ferencnek időközben gyökeresen megváltozott a véleménye Putyin elnökről – miért?

Az ember, aki miniszterelnökként és még utána is barátkozott Putyin orosz elnökkel, családi vacsorákon is, de már nem barátkozik vele: Gyurcsány Ferenc. És: Menedékes, menekült, jogtalan határátlépő. A bevándorlók hada csak akkor kezelhető, ha sikerül tisztázni a fogalmi zűrzavart. Rendbe tenni és főleg megtartani az idegenrendészeti eljárás rendet.

Ki uralja a tévéhíradókat?  A Nézőpont intézet kutatása szerint 2014 utolsó három hónapjának híradóit az jellemzi, hogy az ellenzéki pártok többször szerepelnek, mint akár a kormány, akár a kormánypártok. Ennek alapján nem kevés újság sebesen arra a következtetésre jut – és ezt imitt-amott már a címlapon is jelzik -, hogy az ellenzék uralja a híradókat. A Nézőpont anyagában témák, nevek és számok olvashatóak, de arról egyetlen betű sem, hogy egy-egy megjelenés pozitív vagy negatív tartalmú az adott politikusra nézve.

Kedden néhány órára Budapestre jön az orosz elnök. Ez alkalomból Szijjártó Péter külügyminiszterrel készítettünk interjút, aki azt mondta, 20 milliárd köbméter gázt nem használtunk fel az elmúlt 20 évben, s a magyar-orosz  tárgyalások egyik tétje, hogy ezt a fel nem használt gázt Magyarországnak ki kell-e fizetnie, vagy, ahogyan azt mi szeretnénk, ezt a következő években használhassuk fel és fizethessük ki. A tárgyalások egyik tétje tehát 20 milliárd köbméter gáz, amelynek ára 1200 és 2000 milliárd forint között van.

Utoljára 8 hónapja fogadták az orosz elnököt egy uniós tagországban. Holnap Budapestre jön. Melyik fél mit nyerhet? A témák: gázüzlet, talán Paks II., talán Ukrajna és a tűzszünet, ki tudja, még mi. Szijjártó Péter miniszter tudja? Interjú. ÉS: A Nézőpont Intézet egy friss kutatása szerint a TV híradókat az ellenzék uralja. Valóban? Vita.

Európa elsőszámú vezetője, a német kancellár néhányórás látogatása után két héttel az orosz elnök lesz Budapest vendége. Hivatalosan azért, hogy Orbán Viktorral megtárgyalja az idén lejáró gázszerződés megújítását. Hogy még miért – műsorunk első részében erről kérdezzük vendégeinket: Borisz Sesztakov, a Polit.ru portál budapesti tudósítója és Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője.

A háztartási gázárak 2014-ben: a visegrádi négyek minden országában kevesebbet kell fizetni, mint az unió átlaga. Ettől kezdve a sorrend: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – a magyar ár a legalacsonyabb, alig több, mint az uniós átlagár fele.

Aligha csak egy gázüzletért jön Budapestre az orosz elnök négy nap múlva, de akkor még miért? Kinek nagyobb e látogatás tétje: az unió és Oroszország egyensúlyozó Orbán Viktornak vagy Vlagyimir Putyinnak? Magyar – orosz újságírói párbeszéd. És: gázügyekről és gázárakról egy szakemberrel. Kérdés: az ellátás biztonsága és ennek ára.

Lehet-e intézkedő rendőrt fotózni-videózni? Mivel akadtak, akik ezt megtették, a rendőrök rendre pereltek és rendre nyertek. Kivéve egy ügyet. Ezért a legmagasabb bírói fórum, a Kúria hozott egy úgynevezett jogegységi, tehát minden bíróságra kötelező határozatot, hogy rendőr arcát nem lehet azonosíthatóan mutatni, csak, ha beleegyezik. Az Index ennek alapján elvesztett egy pert, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, amely tavaly kimondta, hogy rendőrt lehet fotózni, ha amit csinál, nyilvánosságra tartozó közügy. Ezek után a Kúria megsemmisítette saját korábbi tiltó határozatát, de másikat még nem hozott. Egymás után két vendéggel próbálkozunk, hogy tisztábban lássunk ebben a zavaros helyzetben.

És mást? Kit, hol, hogyan? A Kúria jogegységi döntését az Alkotmánybíróság lenullázta, másik döntés még nincs, egyedi mérlegelés van. De egy új törvényjavaslat sok további kérdéssel jár. Mit mond a szabadságjogok képviselője és mit a Kúria polgárjogi bírája?

Az élet úgy hozta, hogy a második világháború utáni Európa mindkét súlyos fegyveres konfliktusa a szomszédunkban történik: a délszláv háború közel volt, de az ukrajnai Donyeck is csak egy párizsnyi távolságra van tőlünk. Ukrajna keleti részén polgárháború van. Meghívtunk két szakértőt, Hajdú Nórát és Krausz Tamást, hogy segítsenek értelmezni azt, hogy mi mozgatja ezeket a politikusokat, különös tekintettel arra, hogy miért és merre tart Oroszország.

Ukrajna: a harcok közepette ki tudja, hány halott, sebesült, nélkülöző a szomszédukban. Polgárháború, kényszerből magtanultunk együtt élni vele, nézzük a híradókat, de keveset tudunk arról, mi motiválja Putyin orosz elnököt, és mennyiben eltérő Berlin és Washington álláspontja.

Miért lett hirtelen, napok alatt elsőszámú Fidesz-téma a bevándorlás, pontosabban ennek vaskos szigorítása? Vendégünk: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.  

Erről kérdezzük Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét. És ki a bevándorló, ki a menekült? Maradnak, vagy tovább mennek? Ha sok pénze van, maradhat? Milyen bankrendszer épül Magyarországon? Miért kell Budapestnek új kórház? Mi a médiaháború tétje?  

2018-ra új múzeumi negyed épül a Városligetben. Az építkezés jövőre kezdődik, vannak erős támogatói, mások mellett a kormány is, és vannak erős ellenzői is. Meghívtuk a projekt vezetőjét, Baán László kormánybiztost és az ellenzők nevében Schneller István korábbi budapesti főépítészt, hogy pro és kontra érveiket műsorunkban szembesítsék egymással.

Öt épületből álló múzeumi negyed a városligetben 75 milliárdért és majd még egyszer ennyi lehet a liget átalakítása. A másik oldal kevesebb zöld terület az amúgy is zsúfolt Budapesten, s a projekt ára az ostromlott felsőoktatás egy teljes évi állami költségvetése.

Vendégünk Tarlós István főpolgármester. Ha lesz magyar olimpiai pályázat 2024-re, amit a Magyar Olimpiai Bizottság pénteken kezdeményezett, azt neki kell majd aláírnia, hiszen az olimpia mindig egy városé, esetünkben Budapesté lehet.

Olimpia Budapesten 2024-ben? Milyen beruházásokra van szükség és miből? Mit szól ehhez egy lehetséges pályázat aláírója, amúgy mélyépítő mérnök, Tarlós István főpolgármester? Budapest 2015: 3-as metró, közlekedési gondok, kórházrendszer, csak győzzük sorolni, és macsó modor a közgyűlésben?

Mindenki tud róla, már-már mindenki természetesnek veszi, hogy életünk része, de mélységében kevesen ismerik. A korrupcióról van szó. Alapos, bonyolult, de mindennapi példákkal és történetekkel megtámasztott tudományos elemzést írt a magyar korrupcióról vendégünk, Jávor István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense.  

Vendégünk egy kutató, Amerikában már megjelent munkája szerint meghökkentően sokan vesznek részt egy-egy vesztegetési folyamatban. Esetenként széles körben használható technikákat is kialakítanak, amelyeket azután korrupciós brókerek értékesítenek a korrupciós piacon.

Magyarországon elsősorban gázzal fűtünk és főzünk, ezért, noha az összfogyasztás csökken, mégis sok kell belőle. Elsősorban az oroszoktól vesszük, de nyugatról is. Nyugat-Európában ugyanis lehet sokkal olcsóbban orosz gázt venni, mint amennyit Magyarország fizet érte a Gazprom cégnek. A 444.hu nemrég publikált egy cikket, amely szerint adott egy magyar cég, a MET Magyarország Zrt., amely magyar állami segítséggel óriási nyereséget, 2012-ben például majdnem 50 milliárd forintot produkált magának Nyugat-Európában vásárolt gáz részben itteni értékesítésével illetve újraexportálásával.

Nyugat-Európában van eladó, olcsóbb gáz, mint amennyiért az ország kapja az oroszoktól. Az olcsóbb gázt a magyar állam is megvehetné, mégis egy hatalomhoz közeli magáncégnek nyit utat, sokmilliárdos nyereséghez, jelen tudásunk szerint az adófizetők kárára.

A népszavazással mostanában – hangsúlyozottan pártoktól függetlenül – például - a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek próbálkoznak, egyelőre nem sok sikerrel. A vasárnapi nyitva- vagy zárvatartásról van szó. És arról, hogy miért olyan nehéz népszavazást elérni Magyarországon ma.

Bámulatos mennyiségű saját, tehát köztulajdonú ingatlanát adta el az V. kerület 2008 és 2013 között. Egy 25 milliónál drágább ingatlant elvileg kizárólag pályáztatással lehet értékesíteni. Az V. kerület majdnem 300-at adott el pályáztatás nélkül, ennek vélhetően legalább felét áron alul. Hogy mi az ár, az persze kérdés. Az önkormányzat veszteségét minden esetre több milliárdra becsülik. Adott egy tavaly megválasztott önkormányzati képviselő, Juhász Péter, akinek az a meggyőződése, hogy ezeknek az eladásoknak legalább egy része törvénysértő, meglehet bűncselekmény.

Vélelmezett ingatlanpanamák és ezzel vélelmezett törvénysértések a főváros V. kerületében és ki tudja még hány budapesti kerületben. ÉS: Népszavazás tegnap és ma Magyarországon, avagy hogyan lett a demokrácia oly fontos intézménye síkfutásból akadályfutás?

Négyezer aktívan működő német cég majdnem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk, minden 14. magyar munkavállaló német munkáltatónak dolgozik. A német cégek a magyar export egy teljes hatodát produkálják. Vendégünk Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kamara kormányközi kapcsolatokkal foglalkozó vezetője.

Angela Merkel után jó két hét múlva az orosz elnök jön Budapestre. Külpolitikai és biztonságpolitikai értelemben Magyarország egyfelől felértékelődik, másfelől nincs könnyű helyzetben: hol legyen, hol lehet a helye Oroszország, Németország – értelemszerűen az Európai Unió – és a távoli NATO-szövetséges, az Egyesült Államok között. Nem ugyanazt akarják tőlünk, de a szomszédunkban polgárháború zajlik – tisztázatlan méretű orosz részvétellel. A Magyarul vendége Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, nagykövet.

A szomszédunkban orosz közreműködéssel zajló ukrán polgárháborúra is figyelve keressük Magyarország helyét Németország, Oroszország, és az Egyesült Államok háromszögében. Avagy: Merkel és Putyin magyar szemszögből - is-is illetve vagy-vagy?